Autonómia-egység centenáriumi évben: összehangoltan lép fel az RMDSZ, az MPP és az EMNP


-A A+

Közös állásfoglalást írt alá hétfőn Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szereplők autonómia-elképzeléseinek összehangolásáról az RMDSZ, az MPP, illetve az EMNP elnöke. Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt egyaránt hangsúlyozta: az önrendelkezést a román államon belül, megvalósítását a román többséggel való párbeszéd útján képzelik el.

Az 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről – jelentette ki hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miután az MPP és az EMNP vezetőjével együtt közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról Kolozsváron.

A politikus a Biró Zsolttal és Szilágyi Zsolttal tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét. Ezt akkor nem tudták tető alá hozni, ezért az eseményt az Erdély és Románia egyesülése centenáriumi évének elejére időzítették. 

A centenáriumi év jó alkalom tárgyalni a gyulafehérvári nyilatkozatról, jó alkalom megfogalmazni és érvekkel alátámasztani a jogos igényt az autonómiára, amely lehetővé teszi a romániai magyar közösség identitásának megőrzését – fogalmazott a szövetségi elnök. Emlékeztetett, hogy az autonómia már 27-28 éve szerepel az RMDSZ-programjában, s később bekerült az MPP és az EMNP programjába is. 

"Az önrendelkezés iránti igényt az elmúlt években újra- és újrafogalmaztuk és értelmeztük, de ez a célkitűzés nem változott. (...) Az autonómia egy ideig látszólag megosztotta a magyar politikai szereplőket, de ez nem volt valós konfliktus, az alapértékekben megegyeztünk" – részletezte a politikus.

Kelemen elmondta, az autonómia olyan intézményes formáinak megvalósítását képzelik el Erdélyben, amelyek Európában a megoldást jelentették a kisebbségek számára: a regionális-területi, a kulturális, illetve az önkormányzati autonómiát. "2018-ban is őszintén kell beszélni, a román többséget meg kell győzni arról, hogy az autonómia nem vesz el tőlük semmit, hogy ha egy közösség otthon érzi magát és értékt teremt, ettől Románia, a román társadalom lesz gazdagabb” – fogalmazott a szövetségi elnök.

Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet. Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómia-elképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról. 

Biró Zsolt: fontos a konszenzus

A sajtótájékoztatón Biró Zsolt arról beszélt, hogy a már tízéves Magyar Polgári Párt mindig a párbeszéd híve volt. Biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét.

Az MPP elnöke fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómiatervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja. Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiatervezetét.

Szilágyi Zsolt: az autonómiaigény lojalitási nyilatkozat

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott, hiszen - mint fogalmazott - ezek a szervezetek az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást.

Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X