Döntő házként elutasította a szenátus a CNCD felszámolását célzó tervezetet

Döntő házként elutasította kedden a szenátus azt a törvénykezdeményezését, amelynek értelmében megszűnt volna az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). 

Százegy szenátor támogatta szavazatával a szenátus jogi, emberjogi, illetve esélyegyenlőségi bizottságának a tervezettel kapcsolatos kedvezőtlen véleményezését.

A tervezet kidolgozójának indoklásában az áll, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács „állami költségvetésből fenntartott intézmény, amely az évek során bebizonyította, hogy román- és nemzetellenes intézményként működik, és az RMDSZ, valamint más érdekcsoportok eszközeként a román és keresztény értékek felszámolását, a románok keresztény hagyományainak és jogainak saját országukban történő megsemmisítését szolgálja.”

A képviselőház február 28-án hallgatólagosan fogadta el a tervezetet. 

Tánczos: a CNCD-re nagy szükség van

„Ez a törvénytervezet Bogdan Diaconu a magyarellenességéről ismert volt képviselő utolsó 'öröksége' a parlament asztalán. Reméljük, a jövőben nem lesznek hasonló, az egyenlő bánásmód és az emberi jogok védelmét biztosító intézmény ellen beterjesztett kezdeményezések. A diszkriminációellenes tanács működésére nagy szükség van, hiszen sajnos napjainkban is tapasztalható a társadalom intoleranciája, és gyakoriak a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkriminációs esetek, ezért az RMDSZ ésszerűtlennek találja a diszkriminációellenes tanács felszámolására irányuló törvénytervezetet' - hangsúlyozta Tánczos Barna a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. Eszerint a felsőház plénumában történt szavazást követően Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője felidézte: az Országos Diszkriminációellenes Tanács megalapítását többek között az a 2000/43-as uniós irányelv indokolta, amely azt szorgalmazza, hogy a tagállamok az emberi jogok védelmét, az esélyegyenlőséget népszerűsítő intézményeket hozzanak létre. „2002-ben Románia volt az első közép-kelet-európai ország, és az első, uniós csatlakozási tárgyalásokat folytató állam, amely diszkriminációellenes jogszabályt fogadott el, azt a kormányrendeletet, amely létrehozta a Diszkriminációellenes Tanácsot. Az intézmény működése teljes mértékben megfelel az említett irányelv elvárásainak: kivizsgálja az országban történő mindennemű diszkriminációs eseteket, közvélemény-kutatásokat és felméréseket készít a témában, illetve független jelentéseket készít, és javaslatokat fogalmaz meg a diszkriminációs esetek visszaszorítása érdekében” - magyarázta Cseke Attila. 

Haller István: büntetést rótt volna ki az EU

„Természetes a javaslat elutasítása, mert az Európai Unió bizonyos irányelvei kötelezik a tagállamokat arra, hogy legyen egy intézményük, amely a diszkrimináció visszaszorításán dolgozik. Tehát abban a pillanatban, hogy a diszkriminációellenes tanácsot felszámolták volna, értelemszerűen ez az Európai Uniótól jövő szankciót vonta volna maga után” - jelentette ki Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kollégiumának szóvivője

A Bogdan Diaconu volt képviselő által benyújtott javaslatról Haller azt mondta: minden honatyának joga van olyan tervezetet benyújtani, amilyent jónak lát, a megfelelő indoklással. Hozzátette azonban, ebben az esetben az indoklás 'kissé zavaró' volt. Haller azt is felidézte, Diaconut korábban megbüntették diszkrimináció miatt. „Ha én hibát követek el, átlépem a megengedett sebességet egy településen, akkor kifizetem a büntetést és elnézést kérek a rendőrtől. Egyesek azonban úgy képzelik, hogy a rendőrséget fel lehet számolni amiatt, mert őket megbüntette” - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az általa képviselt intézmény döntéseit bíróságon lehet megtámadni, és amennyiben a CNCD tévesen ítél, akkor a bíróság helyrehozza a hibát. 'Tehát nem mi mondjuk ki az utolsó szót a diszkriminációs kérdésekben' - szögezte le Haller István. 
 

 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?