Ezzel magyarázza az RMDSZ jó szereplését Barna Gergő szociológus

A parlamenti választások másnapján Barna Gergő szociológussal kerestük a magyarázatot a várakozásokat meghaladó magyar részvételre és az ebből adódó jó RMDSZ-eredményre. 

Volt-e még a romániai parlamenti választások történetében olyan, hogy a magyar lakosság szavazási kedve meghaladta a románokét?

2004 óta biztosan nem volt erre példa parlamenti választásokon. Az európai parlamenti választások alkalmával, 2007-ben és 2009-ben is jelentősen felette volt a magyar részvétel a románnak, 2014-ben nagyjából hasonló arányú volt.  Nagy valószínűséggel a ’90-es évek elején – 1990, 1992 és 1996 – hasonló lehetett a helyzet a mostanihoz, de nincsenek olyan típusú választási adataink, amik ezt a megállapítást alátámasztanák.  Viszont az RMDSZ akkori eredményéből kiindulva ez valószínűsíthető.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy ez a csökkenő tendencia megfordult?

Több oka is van. Az egyik fontos tényező, hogy a román részvétel abszolút értékben alacsony volt. Nem mozdult meg a román jobboldal, szerintem ez az egyik kulcsa annak, hogy a magyar arány magasabb lett.

A másik tényező pedig mindenképpen a magyar szereplésben keresendő. Itt elsősorban a konszenzusra gondolok, ami kialakult az erdélyi magyar politikai szereplők között. Ez jelenti az RMDSZ-MPP megegyezést és azt is, hogy az EMNP végül nem indult a választásokon. Ez két szempontból fontos: egyrészt ott volt az összefogás, másrészt pedig elmaradt a konfrontáció, ami  jótékony hatással volt a részvételre; a magyar-magyar harc általában demobilizálja a választókat. Ugyanebbe a regiszterbe tartozik a konszenzus a magyarországi pártokkal, elsősorban a magyar kormánypárttal, a Fidesszel. Ez nagyon jelentős felhajtó erőt jelentett a magyar szavazók mozgósításában. És nyilván azt sem hagyhatjuk ki, hogy az RMDSZ-MPP kampánya a román pártokéhoz képest kiemelkedően jó volt. Jól voltak körvonalazva a témák, elég egyértelműek voltak az üzenetek, és mindez hozzájárult ahhoz, hogy ilyen jó legyen a részvétel.  

Bakk Miklós politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy a román hatalom magyarellenes intézkedései jó mozgósító erőnek bizonyultak a kampányban. Arra utalt, hogy a kampány kezdete előtt ügyészségi eljárás indult a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozói ellen, a kampány végén pedig Románia küldötte nem képviselte a csíksomlyói búcsú felvételét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségek listájára. Fontos szerepet tulajdonított a politológus "az Orbán-kormány népszerűségátvitelének" is. Külön megemlítette Orbán Viktor miniszterlnök és Kövér László házelnök erdélyi kampánylátogatásait, és annak a médiaháttérnek a hozadékát, amelyet Magyarország biztosított az RMDSZ számára.
Bakk Miklós szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) annak köszönhetően nyert fölényesen a választásokon, hogy a Ponta-kormány lemondásával ellenzékbe került pártnak egy év alatt sikerült rendeznie sorait. A politológus szerint a PSD máris fontolgatja, hogy bevonja az RMDSZ-t a kormányzásba. Erre utaló jelnek tartotta, hogy Liviu Dragnea pártelnök nem említette az RMDSZ-t abban a felsorolásban, amelyben azokat a pártokat vette számba, amelyekkel a PSD semmiképpen nem vállal közös kormányzást.
Bakk Miklós szerint a PSD-nek azért lehet szüksége az RMDSZ-re, mert az utóbbi időben "egyfajta politikai karanténbe" került, és úgy gondolja, hogy az RMDSZ révén javíthatná az imázsát, valamint az európai és amerikai kapcsolatrendszerét. Azt is megemlítette, hogy a román-magyar viszony egyensúlyban tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak, és a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányának szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.

Voltak olyan erdélyi megyék, például Hargita, Bihar és Szilágy, amelyek jobban teljesítettek, az országos átlag fölé nőttek.  

Nem volt olyan nagyon kiugró, a felsorolt megyék is a 2008-as részvételeket hozzák. Talán éppen a magasabb magyar részvétel miatt ugrottak ki a többihez képest.

Miért volt ennyire jelentős a különbség (több mint 6 százalék) a Hargita és a Kovászna megyei részvétel között?

Háromszéken olyan szempontból különleges helyzet, hogy ott krónikusnak nevezhető a magyar demobilizáltság.

Ezt hogy értsük?

Nagyon mély pontról jön Kovászna megye, ott volt a legnagyobb az egymásnak feszülés az RMDSZ és a kihívói között már akár 2004-től kezdődően, ami tovább fokozódott 2008-ban és 2012-ben. Ezzel szemben Hargita megye, ezen belül Csíkszék, vagy Szilágyság mindig elől járt a magyar mobilizáltságban.  Érdemes lesz majd megfigyelni, hogy megyén belül, településekre lebontva milyenek lesznek az adatok. Kovászna megyében elég jelentős a románság aránya, nem kizárt, hogy ők húzták le a megyei részvételi arányokat.

Először történt meg az, hogy városon körülbelül 1 millióval több szavazat született, mint vidéken, miközben Románia lakosságának több mint fele még mindig vidéken él. Ez hogyan fordulhatott elő?

Nehéz ezt az adatot értelmezni, mert miközben a lakosság zöme még mindig falun él, addig a szavazatra jogosultak 60-40 arányban oszlanak meg a város javára.

Ez hogyan lehetséges?

Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy falun jobban tudják követni azt, hogy ki hol lakik, ki kerül a választói névjegyzékbe. Nem kizárt, hogy ott pontosabban tudják ezt regisztrálni, mert városon lehetetlen a külföldön tartózkodókat ilyen szinten „belőni”.

Ehhez kapcsolódik az utolsó kérdésem. A PSD hagyományos szavazótábora vidéken van, és annak ellenére aratott fölényes győzelmet, hogy most inkább a város ment el szavazni. Nem lát-e ebben egy bizonyos ellentmondást?

Vannak feltételezéseim, de még nem ellenőriztük le. Ehhez kellenének a településekre lebontott adatok.

Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elsősorban az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogásának tulajdonította a jó választási eredményt. Hozzátette: a statisztikából egyértelműen kitűnik, hogy jó volt a magyar szereplés azokon a településeken, ahol az MPP erős szavazóbázissal rendelkezik. A román hatalom magyarokkal szembeni barátságtalan lépéseit Horváth István szerint is jelentősen alakították az eredményt. Szerinte a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségének román javaslatra tett elodázása, és a székelyföldi községháza-feliratok elleni perek is a bizonytalanság érzetét keltették a választókban, és jelentős mértékben hozzájárultak a mozgósításukhoz.
Horváth István úgy vélte: az RMDSZ-en belül sincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a szövetségnek kormányra kellene-e lépnie a PSD-vel, ha erre felkérik. Hozzátette, ezt a döntést a szavazók visszanyert bizalmának a féltése is megnehezíti. A szociológus az RMDSZ számára kínálkozó lehetőségek között azt is számba vette, hogy a szövetség alkalmi egyezségek alapján nyújtson parlamenti támogatást a baloldali kormánynak. A kisebbségkutató intézet igazgatója szerint a következő hetekben dől el, hogy az államfői szerepet két éve betöltő Klaus Iohannis milyen politikai játékos. Úgy vélte: a baloldali kormány és a jobboldali államfő együttélése Iohannis habitusából fakadóan egészen más természetű lesz, mint Traian Basescu korábbi elnök és Victor Ponta kormányának konfliktusos viszonya.

Kapcsolódók

Kimaradt?