Politikusrokonok százait fizeti a parlament

Ha a feddhetetlenségi ügynökség és az ügyészség következetes lenne, akkor most akár 150 romániai képviselőt és szenátort is felfüggesztett szabadságvesztésre kellene ítélni, amiért rokonát alkalmazta a parlamenti irodájában – derül ki a lapunk birtokában lévő dokumentumból.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) az elmúlt években huszonöt honatya esetében állapított meg érdekellentétet, mert alkalmazták családtagjaikat a parlamenti irodájukban. Tizenkilenc politikus ellen vádat emelt már a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a legtöbb büntetőjogi perben pedig megszülettek az első alapfokú ítéletek is: az eset „súlyossága” függvényében fél évtől három évig terjedő felfüggesztett börtönbüntetés.

A rokonaikat alkalmazó honatyák száma azonban a többszöröse a bíróság elé állított politikusoknak. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint 2004 és 2012 között általános gyakorlat volt a családtagok alkalmazása a képviselőházban. A maszol.ro által megszerzett listán összesen 147 olyan politikus szerepel, aki 2004 és 2008, vagy 2008 és 2012 között gyaníthatóan rokonaival kötött munka-, vagy úgynevezett civil szerződést.

Az összesítést nemrégiben az egyik vád alá helyezett képviselő készítette el a parlament személyzeti osztályától kapott adatokra alapozva. Azok a honatyák szerepelnek rajta, akik ez elmúlt két törvényhozási ciklusban a munkaadóéval azonos családnevű személyeket alkalmaztak.

Természetesen a névazonosság a véletlen műve is lehet. Ennek ellenére matematikailag is kicsi a valószínűsége annak, hogy csak véletlenekről van szó. Ugyanakkor gyanítható, hogy a szenátusban is hasonló volt a helyzet az elmúlt két törvényhozási ciklusban. Így megkockáztatható a kijelentés: ha a már alapfokon elítélt honatyák bűncselekményt követtek el, akkor legalább 150 társuknak hasonló elbírálás alá kellene esnie.

Miért csak ezt a 25-öt szúrták ki?

Mint ismert, az ügyészség négy RMDSZ-es képviselő, Pető Csilla, Kerekes Károly, Máté András és Pál Árpád ellen indított bűnvádi eljárást az ANI-tól érkezett feljelentésére alapozva. Az utóbbi három politikus ellen bűnvádi per indult, amelyben az alapfokú ítéletek is megszülettek. A legsúlyosabb büntetést, három év felfüggesztett börtönt, Pál Árpád kapta, amiért alkalmazta képviselői irodájában a lányát, aki 35 ezer lej jövedelemhez jutott ezáltal 2008 és 2012 között.

Az alapfokon két év felfüggesztett börtönre ítélt Kerekes Károly a maszol.ro-nak megerősítette, tudomása van arról, hogy 2004 és 2012 között nagyon sok képviselőtársa alkalmazta rokonát a parlamenti irodájában, ennek ellenére csak 25 honatya ellen indult eljárás.

A Maros megyei képviselő ismeri a lapunk birtokában lévő, 147 nevet tartalmazó listát is. Tudomása szerint az elmúlt két törvényhozási ciklusra vonatkozó összesítést Niculae Mircovici, a bolgár kisebbség képviselője készítette el a parlament személyzeti osztályától kapott adatok alapján.

Arra kérdésre, hogy mindeddig miért csak 25 honatya ellen vizsgálódott érdekellentét címén az ANI, Kerekes elmondta: abban az időszakban, amikor a bűnvádi eljárások megindultak, főként a szociáldemokraták álltak a célpontban. A gyanúsítottak között nem volt egyetlen demokrata liberális honatya sem, csak PSD-sek, négy RMDSZ-es, és a nemzeti kisebbségek frakciójának négy tagja. „Fogalmazhatnék úgy is, hogy járulékos áldozatok voltunk a kisebbségek képviselőivel együtt” – mondta a politikus.

A képviselő megjegyezte: megtörténhet, hogy azért „szúrta ki” őt az ANI, mert korábban tiltakozott a nyárádszeredai ortodox templom megépítése ellen. „Lehet, csak spekuláció, de nem biztos, hogy bekerültem volna a huszonötbe, ha hallgatok” – fogalmazott.

Kerekes Károly fellebbezését hamarosan tárgyalja a legfelsőbb bíróság. Kérdésünkre, hogy szándékában áll-e felhozni védelmében azt, hogy számtalan képviselőtársa hozzá hasonló helyzetben van, mégsem emeltek vádat ellenük, a politikus nemmel válaszolt. „Nem látom ennek értelmét” – jelentette ki.

Mircovici fel is használja a listát

Az RMDSZ-es képviselővel ellentétben a felesége alkalmazása miatt alapfokon fél év felfüggesztett börtönre ítélt Niculae Mircovicinak szándékában áll benyújtani a bírósághoz a 147 nevet tartalmazó listát. „Bármilyen törvényes eszközt felhasználok a védelmemre a fellebviteli tárgyaláson” – jelentette ki a maszol.ro-nak.

A bolgár kisebbség képviselője elmondta, a listán szereplő adatok nyilvánosak. „Bárki, egy újságíró is kikérhette volna ezeket a neveket a parlament személyzeti osztályától. A tárgyaláson magam is kérni fogom a bíróságot, kérje ki ezeket az adatokat a parlamenttől” – magyarázta.

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte miért csak 25 honatya ellen vizsgálódott az ANI, Mircovici kijelentette: „azért, mert ha a fél parlament ellen vizsgálódni kezdett volna a DNA, akkor kiderült volna az is, hogy a vizsgált 25 honatya sem bűnöző”.  A képviselő valószínűnek tartja, hogy az ügyészek „Brüsszelnek akartak felmutatni valamit”, ezért történtek meg a honatyák elleni vádemelések.

A politikus ugyanakkor sem zárja ki, hogy előbb-utóbb a többi, elsősorban a fontosabb tisztséget betöltő képviselő és szenátor ellen is eljárás indul. „Egyelőre a fiókban tartják a dossziéikat, mert így lehet zsarolni, befolyásolni őket” – jegyezte meg.

Mircovici egyébként Máté András képviselővel együtt tavaly hivatalosan is megkérdezte a képviselőház házbizottságától, van-e tudomása arról, hogy mennyire elterjedt jelenség a rokonok alkalmazása a honatyák körében. Az alsóház vezetősége a jelenség létezését letagadta a válaszában. „Ez nem tisztességes, mert a listán lévő névazonosságok alapján bárki utánajárhatott volna az igazságnak. Elég lett volna, ha megkérdik az illető képviselőt, hogy csak véletlen a névazonosság, vagy a rokonát alkalmazta” – mondta a politikus.

2010-ig nem történt semmi

A képviselők, szenátorok 1994-től bárkit alkalmazhattak a parlamenti irodájukba, ha megfeleltek a végzettségi követelményeknek. „Semmiféle tiltás nem volt, mert ezek bizalmi állások” – magyarázta a maszol.ro-nak Kerekes Károly, amikor az érdekellentétek ügyében hozott bírósági ítéletek jogi hátteréről kérdeztük.

Tájékoztatása szerint 2010-ig nem is volt téma a rokonok parlamenti irodákban történő alkalmazása, az érdekellentéteket és összeférhetetlenségeket szabályozó 161/2003-as törvény sem tett erre utalást. 2010-ben azonban a Mediafax „felfedezte” a jelenséget. A hírügynökség arról írt, hogy a honatyák eljárása törvénybe ütköző, ugyanis időközben – 2006-ban – a Büntető Törvénykönyv módosult.

A módosított törvény kimondta: bűncselekménynek számít, ha egy közalkalmazott saját családtagja vagy rokona javára hoz közvetlen vagy közvetett módon olyan döntést, amelyből neki anyagi haszna származik. „Erre azért nem figyelt fel senki hosszú ideig, mert a képviselők és szenátorok nem számítottak köztisztviselőknek” – jegyezte meg Kerekes Károly.

A 2013-as jogi fordulat

Végül a sajtóban megjelentek nyomán több képviselő és szenátor ellen vizsgálódott az ANI, és ennek eredményeként az ügyészség, a módosított Btk-ra hivatkozva, érdekellentét gyanújával indított eljárást sorra 25 képviselő és szenátor ellen. A vádhatóság 2012-ben az összes esetben ejtette a vádakat, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Emellett az összes érintett pert nyert első fokon az ANI ellen a közigazgatási bíróságokon is, arra hivatkozva, hogy nem esnek a Btk. hatálya alá, mert nem köztisztviselők.

Az újabb jogi fordulat Kerekes Károly szerint 2013-ban történt, amikor a parlament módosítani akart a honatyák jogállásáról szóló törvényen. Azt akarták bevezetni, hogy a képviselőknek és szenátoroknak ne 15, hanem 45 nap álljon a rendelkezésükre fellebbezni, ha esetükben az ANI összeférhetetlenséget állapít meg. Ezt az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította arra hivatkozva, hogy a honatyák nem eshetnek az állampolgároktól eltérő elbírálás alá fellebbezéskor. „Ebben igazuk is volt az alkotmánybíráknak, csakhogy a döntésüket innen fogva az ügyészek és bíróságok úgy kezdték értelmezni, hogy a parlament tagjai is köztisztviselők, tehát a Btk-módosítás a honatyákra is vonatkozik” – magyarázta a politikus.

Így történhetett meg Kerekes szerint, hogy ugyanabban az évben Daniel Morar, a DNA akkori főügyésze, hatáskörével élve elrendelte a honatyák korábban már lezárt összeférhetetlenségi dossziéinak felülvizsgálatát. „Vagyis ugyanazok az ügyészek, akik korábban már ejtették a vádakat, parancsra újrakezdték az eljárást” – idézte fel a történteket a képviselő.

Sehol külföldön nem bűncselekmény. Kerekes Károly szerint sehol a világon nem tekintik bűncselekménynek, ha a parlament tagja rokonait alkalmazza. Akad olyan állam, ahol ezt ez eljárást tiltják, ám az előírás megszegőit legfennebb fegyelmi szankciókban részesítik. Máshol pedig korlátozzák a honatyák által alkalmazható családtagok számát vagy a juttatását. „Az angol parlament tagjai például legtöbb két rokont vehetnek fel az irodájukba. Franciaországban tetszés szerinti számú családtagot lehet alkalmazni, de a fizetésük a 7000 euró helyett csak 4700 lehet” – magyarázta.

A képviselő a kiszabott büntetések aránytalanságaira is felhívta a figyelmet. Elmondta, a napokban a sajtó részletesen beszámolt arról, hogy egy autós elgázolt két kislányt, és a gyerekek meghaltak a balesetben. „A sofőr ezért két és fél év felfüggesztett börtönt kapott. Ehhez képest Pál Árpád volt képviselő kollégámat, aki egyetlen parlamenti mandátum alatt alkalmazta lányát az irodájában, három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, engem két évre. Én kit károsítottam meg?” – fogalmazott a képviselő.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?