Puskás Bálint: már legazembereztek az utcán

 A parlament szerdán módosította a referendumtörvényt és az alkotmánybírák hatáskörét szabályozó törvényt. Megfelelnek-e a módosítások a bírák elvárásainak? Már csak azért is kérdem, mert a parlament nem állította vissza teljes egészében a testület hatáskörét.

Na látja, ez máris olyan kérdés, amelyet, ha megválaszolok, akár bíróság elé kerülhetek. A parlament által elfogadott törvényekről van szó, amelyeket meg lehet óvni az alkotmánybíróságon. Én pedig nem előlegezhetem meg a testület döntését.

Korábban érvényben volt az a sürgősségi rendelet, amelynek értelmében az alkotmánybírák nem vizsgálhatnak felül parlamenti határozatokat. A házelnökök leváltásáról szóló határok óvásait mégis megvizsgálták. Nincs ebben ellentmondás?

Mi megvizsgáljuk az összes beadványt, amit elénk terjesztenek. Először azt vizsgáljuk meg, hogy az illetékességi körünkbe tartozik-e az óvás tárgya. Ezt tettük a házelnökök leváltásával kapcsolatos óvásokkal is, és megállapítottuk, hogy elbírálásuk nem tartozik a hatáskörünkbe.

Az alkotmánybíróság egyértelmű álláspontot fogalmazott meg öt évvel ezelőtt az államfő leváltására vonatkozó parlamenti indítványról. Öt éve még nem volt tagja a testületnek, de azért megkérdem: idén miért nem fogalmaztak meg egyértelmű álláspontot az indítványról?

Nem az alkotmánybíróság tiszte eldönteni, hogy mennyire súlyos egy alkotmányszegés. Mi nem ítélkezünk sem emberekről, sem tettekről, csak a törvények szövegéről.

Igen, de öt éve egyértelmű volt az alkotmánybíróság következtetése: az államfő nem követett el olyan súlyos alkotmánysértést, amely indokolná a felfüggesztését. Most nem fogalmaztak meg semmilyen következtetést. Miért?

Természetesen ismerem az öt évvel ezelőtti alkotmánybírósági határozatot. Most úgy ítéltük meg: nem a mi dolgunk mérlegelni, mennyire súlyosak vagy nem súlyosak az államfő esetleges alkotmányszegései.

Sokszor vádolták azzal önöket, hogy politikai befolyás alatt hozzák a döntéseiket, rendszerint öt-négy arányban, mert öt bírát korábban a jelenlegi ellenzék és Traian Basescu, négy bírát a mostani kormánypártok jelöltek a testületbe. Hogyan kommentálja ezeket a vádakat?

Az kérdésben emlegetett öt-négyes arányról csak a sajtó szokott írni. A média állítja azt, hogy „pártszínek" függvényében nyilvánítanak véleményt a bírák. Az sohasem nyilvános, hogy egy adott óvás elbírálásakor milyen arányban hozzuk meg döntéseinket. A Hivatalos Közlönyben is az szerepel: „többségi vélemény", vagy pedig „egyöntetű vélemény", illetve a megfogalmazott különvéleményeket is közlik. Az arányokról a sajtó „az alkotmánybírósághoz közel álló források" alapján szokott írni, de meg kell mondanom, hogy az újságírók az esetek nyolcvan százalékában melléfognak, rendszerint nem abban az arányban hozzuk meg a döntéseinket, mint amennyiről írnak. A média csak találgatni szokott, és nagyon gyakran félretájékoztat.

Megkérdezhetem például, hogy pontosan milyen arányban hozták meg döntésüket a referendumtörvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, ami az államfőnek kedvez?

Megkérdezheti, de nem válaszolhatok erre a kérdésre. A Hivatalos Közlönyben viszont utánanézhet, hogy többségi vélemény vagy egyöntetű véleménnyel született meg a döntésünk. Én őszintén szólva már nem is emlékszem erre.

Próbáltak-e önre nyomást gyakorolni politikusok eddigi mandátuma alatt?

Soha. Ezt el tudom mondani a bírótársaimról is. Tudtommal rájuk sem nehezedett soha ilyen természetű nyomás. Köztudott, hogy pártok jelöltek mindegyikünket, mert így írja elő az alkotmány. Az azonban már csak spekuláció, hogy a testületben a pártok álláspontjait képviseljük.

Július elején a Velencei Bizottsághoz fordultak segítségért a testület tagjai ért támadások miatt. Ezt a levelet valamennyien aláírták. Ezek szerint a jelenlegi kormánypártok által kinevezett kollegái is úgy ítélték meg, hogy elfogadhatatlanok ezek a támadások?

Akkoriban általános támadás indult a bírák ellen, és mi az alkotmánybíróságot mint intézményt védtük meg július eleji állásfoglalásunkban.

Személyesen hogyan vélekedik ezekről a támadásokról?

Ha éppen kedvez a döntésünk valamelyik politikai pártnak, akkor az illető párt politikusai természetesen úgy ítélik meg, hogy igazságosan, az alkotmány szellemében, pártatlanul ítélkeztünk. Ha azonban nem kedvez számukra a döntés, azonnal ránk sütik a bélyeget: politikai befolyás alatt döntöttünk. Vagyis döntéseink ötven százalékban valamelyik félnek jók. Akiknek jók, azok számára hősök, kitűnő szakemberek vagyunk, akiknek nem jók, azok elmarasztalnak bennünket.

Egyik kolleganőjét megfenyegették. Indult-e vizsgálat ebben az ügyben? Lehet-e tudni, kik fenyegették meg?

Annyit tudok, hogy vizsgálat indult az ügyben, mert a kolleganőt többször is megfenyegették. Ha véget ér a vizsgálat, gondolom, nyilvánosságra kerül az eredménye is.

Puskás Bálintot érték-e fenyegetések?

Az alkotmánybíróságot övező hisztéria engem is elért. Sepsiszentgyörgyön megállítottak az utcán, rám kiabáltak: „Gazember bukaresti! Milyen döntéseket hoztok ti ott!?". Rendőri segítséget kellett kérnem. Hatvan éves vagyok, de ilyen még életemben nem fordult elő velem. Petre Ninosu kollegám, aki azóta meghalt, azzal fogadott, amikor az alkotmánybíróság tagja lettem: tudd meg, hogy ez az intézmény szanatórium ahhoz képest, ami a parlamentben van. Hát csak egy évig volt igaza. Utána véget ért a „szanatóriumkorszak".

Kimaradt?