• 2018. november 18., vasárnap
    Jenõ
  • -2°
    Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • -4°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -4°
      Székelykeresztúr
    • -3°
      Kovászna
    • -4°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -0°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -0°
      Déva
    • -3°
      Nagybánya
    • -4°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • -3°
      Szatmár
    • -1°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Autonómia: Cristian Diaconescu is odamondott Budapestnek


-A A+

Az, ahogyan a magyar külügyminisztérium értelmezi az autonómia ügyében a magyar-román alapszerződést, nagyon hasonlít ahhoz, amire Oroszország hivatkozott a Krím annektálásakor - jelentette ki szombaton a Mediafax hírügynökségnek Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje.

A leköszönő Traian Băsescu elnök által támogatott PMP politikusa hozzátette: Magyarország feleslegesen igyekszik a nemzetközi jogban legitimitást keresni az etnikai alapú területi autonómiáról szóló elképzeléseihez. Úgy vélte, ezt az Európai Bizottság döntése is nyilvánvalóvá tette, amikor - a tagállamok hatáskörébe tartozó területként -  elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Magyarország által is támogatott európai polgári kezdeményezését.

A korábbi román külügyminiszter szerint - működése idején - az alapszerződés értelmében megalakult kisebbségi vegyesbizottság is azt az elvet tartotta szem előtt, hogy az uniós tagállamok saját hatáskörben biztosítják a kisebbségi jogokat.

Bírálta Pontát Nyergestető miatt. Az elnökválasztásra készülő Diaconescu a hét elején az államfői tisztségre szintén pályázó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt is bírálta, amiért részt vett a székelyföldi nyergestetői csata múlt vasárnapi évfordulóján. Diaconescu azt hangoztatta, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében korlátozzák a románok munkához, kultúrához és nemzeti önkifejezéshez való jogát.

Üzengettek egymásnak

A román és a magyar külügyminisztérium között - sajtónyilatkozatok szintjén - nyilvános vita alakult ki pénteken arról: belügy-e a kisebbségi kérdés, és sérti-e a kétoldalú alapszerződést az, ha a magyarországi döntéshozók nyilatkozataikban támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarok autonómiaigényét.

Románia szerint saját állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra és az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát, vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára. A  Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője ezzel szemben azt állította: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé.

A KKM szóvivője szerint Románia saját állampolgáraival vitatkozik, a magyar kezdeményezések pedig nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X