banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

ET-jelentésbe került a székely zászló ügye

Diszkriminációval vádolja Bukarestet a magyar nemzeti szimbólumok korlátozása miatt kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottsága (ECRI).

AZ ET emberi jogi szerve szerint a román hatóságok következetlenek: miközben Hargita és Kovászna megyében sorra indulnak a perek a székely zászló kitűzése miatt, más megyékben akadálymentes a szimbólumhasználat.

A jelentés kirívó példaként említi a kovásznai „trikolóros lány” esetét. Felidézi, hogy a diák román nemzeti színű szalaggal ment iskolába a magyar nemzeti ünnepen. Osztályfőnöke levétette vele a szalagot, ami országos tiltakozási hullámot váltott ki.  A magyar közösség ellen uszító csoport jött létre Facebookon, felgyújtották a magyar zászlót, ugyanakkor a hatóságok megrótták az iskolaigazgatót és menesztették a trikolórt levétető pedagógust.

 „Az intézkedéseket Bukarestben azzal magyarázták, hogy Romániában tiszteletben kell tartani a nemzeti szimbólumokat. Az ECRI megállapítja: a hatóságok eltérő bánásmódban részesítik a magyar, illetve a román nemzeti szimbólumok használatát: miközben az előbbit tiltják, utóbbit bátorítják” – fogalmaz a jelentés, amely felszólítja Bukarestet, hogy szüntesse meg ezt a diszkriminációt.

Mindazonáltal az ECRI elsősorban a romák diszkriminációja miatt marasztalja el jelentésében Romániát. Megállapítja, hogy a politikusok is gyakran tesznek a roma közösséget befeketítő kijelentéseket, amelyeket kritizálatlanul átvesz a sajtó. Akadnak olyan honatyák is – fogalmaz a jelentés –, akik a parlament elé terjesztett törvénytervezeteiben összefüggést sugallnak a romák és a bűnözés jelensége között. 

Az ECR dokumentuma kitér az egyházi ingatlanok helyzetére is. Emlékeztet rá hogy korábbi jelentésében is a restitúciós törvény alkalmazására szólította fel a bukaresti hatóságokat. Az ET emberi jogi szerve üdvözli a jogszabály-módosításokat a visszaszolgáltatások terén, ám megállapítja: a restitúció még mindig nehézkesen halad, az önkormányzatok sokszor lassítják a folyamatot. Emellett a dokumentum "megoldatlan problémának" nevezi a Székely Mikó Kollégium restitúcióját.

Markó Attila üdvözölte a jelentést

,,Mint ezt már az előző években is érezhettük, most ismételten beigazolódott, hogy az Európa Tanács odafigyel a romániai nemzeti közösségek, ezen belül a magyar közösség jogainak betartatására” – reagált Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője a jelentésre. Emlékeztetett arra, hogy az ECRI az Európa Tanács egyik legfontosabb szakintézménye, ötévente készít időszakos jelentéseket a tagállamok kisebbségi jogi helyzetéről, ezekben kiemelten a többség–kisebbség viszonyát, a rasszizmust, idegengyűlöletet és intoleranciát vizsgálja.

,,Az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentés után ez a dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy amit a romániai magyar közösség kér, az teljes mértékben összeegyeztethető az európai standardokkal és gyakorlattal. Az Európa Tanács osztja a magyar közösség véleményét, megérti és támogatja igényeit. Ilyen értelemben kifejezetten üdvözlendő, hogy az ECRI – korábbi jelentéseihez hasonlóan – most is határozottan kiáll az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett. Ennek a jelentősége azért is kiemelkedő, mert ezúttal például konkrétan megemlíti a Székely Mikó Kollégium ügyét, mint megoldatlan problémát” - hangsúlyozta Markó Attila.

A képviselő rámutatott, hogy az idei jelentés ,,növekvő feszültségnek” minősíti az állam régióátszervezési törekvéseit, amelyek a magyar közösségben aggodalmat váltottak ki, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az egyre erőteljesebb székelyföldi autonómiatörekvéssel szemben a román hatóságok elutasítóan viszonyulnak.

,,Bár ezek a jelentések nem vonnak maguk után sem szankciókat, sem pedig a tagállamok részéről kötelező magatartást, mégis úgy értékeljük, hogy ez a dokumentum egyértelmű jelzéseket fogalmaz meg Románia irányába arra vonatkozóan, hogy még mindig vannak megoldatlan problémák. Véleményem szerint ezzel a jelentéssel, amely a Kalmár-jelentést félreérthetetlenül és logikus módon követi, az Európa Tanácsban egyértelműen áttevődött a hangsúly a közösségi jogok, a kollektív jogok, az autonómia irányába” - összegzett Markó Attila.

 

Kimaradt?