Börtönbüntetéssel sújtanák a legionárius eszmék terjesztőit

Börtönbüntetéssel sújtaná az úgynevezett legionárius eszméket - a légionárius mozgalomként ismert egykori román fasiszta félkatonai szervezet nézeteit - terjesztő személyeket a Nemzeti Liberális Párt.

A kormánypárt kedden terjesztett be erről törvénytervezetet a parlament elé - jelentette be Crin Antonescu pártelnök, a szenátus elnöke.

A képviselőházban kedden megemlékezést rendeztek október 9., a Holokauszt Romániai Emléknapja alkalmából. A törvényhozók nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a múlt felvállalásának fontosságát hangsúlyozzák és támogatásukról biztosítják az antiszemitizmus és idegengyűlölet visszaszorítására irányuló erőfeszítéséket.

"Több európai országban - szerencsére nem Romániában, de hozzánk közel fekvő államokban - ismét teret nyertek antiszemita, rasszista, idegengyűlölő nézetek, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ilyesmi ne bukkanjon fel a román társadalomban" - jelentette ki Crin Antonescu a holokauszt emléknapra időzített liberális párti törvénytervezet kapcsán.

A jogszabálytervezet a tiltott jelképek közé sorolná az egykori légionárius mozgalom által használt szimbólumokat is, és büntethetővé tenné a legionárius eszmék terjesztését.

Mint ismeretes, az állam a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. Romániában megalakult az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet, október 9., a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.

Korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.

A román fennhatóság alatt lévő területekről 120 ezer zsidó vált a népirtás áldozatává, de Transznisztriát (a Dnyeszteren túli területet), Bukovinát és Besszarábiát is beleszámolva a romániai áldozatok száma meghaladja a negyedmilliót.

Kimaradt?