banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Markó Béla a Joe Bidennel folytatott tárgyalásairól: érdekelte a román-magyar viszony az amerikai politikust

Joe Biden nem csupán kötelességszerű feladatnak tekintette a tájékozódást a balkáni és kelet-közép-európai emberjogi és kisebbségi kérdésekben, hanem érdeklődéssel fordult többek között a román–magyar viszonyhoz, és meghallgatta az RMDSZ által javasolt megoldásokat is – idézte fel 1999-es találkozását az Amerikai Egyesült Államok megválasztott demokrata párti elnökével Markó Béla, a magyar érdekvédelmi szövetség akkori elnöke és volt szenátora.

Mint beszámoltunk róla, Biden több mint húsz évvel ezelőtt, az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagjaként – Koszovóból érkezve – Bukarestben többek között a romániai magyarság helyzetéről is tájékozódott.

„Akkoriban meglehetősen gyakran volt alkalmam találkozni európai vagy amerikai diplomatákkal és politikusokkal – idézte fel a Maszol kérésére Markó Béla. – Ugyanis Washington és Brüsszel nagyon hangsúlyosan jelen volt ebben a térségben, a kilencvenes éveket számos megoldatlan probléma jellemezte a volt szocialista országokban, nem beszélve az egykori Jugoszláviában zajló háborúról. 1999-ben még nagyon messze voltunk például Koszovó helyzetének a rendezésétől, hiszen rá kilenc évre kiáltották ki Koszovó függetlenségét. Tehát ennek a térségnek egy része háborús tűzfészek volt, de más részeiben is voltak megoldatlan nemzetiségi és etnikai kérdések, emellett a gazdasági helyzet is eléggé válságos volt.”

Az RMDSZ volt szövetségi elnöke mondta, akkor épültek ki ebben a régióban a nyugati típusú demokrácia intézményei, és Washington elképzelése szerint a demokratikus építkezésnek szerves része volt az etnikai konfliktusok elkerülése. „Ehhez megfelelő kisebbségjogi kereteket kellett kialakítani ezekben az országokban, a mi esetünkben Romániában” – tette hozzá. Markó szerint Joe Biden akkor már ismert amerikai politikus volt, s mivel az amerikai szenátusnak gyakran döntő a szava a külügyi kérdésekben, „kivételes figyelemmel" várták és fogadták Joe Bident.

„Ez nem egy kipipálandó látogatás volt a részéről, ez érződött. Ugyanakkor találkozott Emil Constantinescu akkori államfővel, Radu Vasile miniszterelnökkel és Andrei Pleșu külügyminiszterrel is, és persze velem. Éreztem, hogy próbálta velünk együtt keresni a megoldást a román–magyar viszonyra Románián belül. Elég hosszasan beszélgettünk arról, hogy nem elegendő Románia számára általános alapelveket megfogalmazni, és nem csak egyszerűen ajánlásokra van szükség. Akkoriban az Európa Tanács például több ajánlást is elfogadott a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan, de ahogy az elnevezésben is benne van, ezek csupán ajánlások voltak, és nem igazán tekintették kötelező érvényűeknek ezeket a román politikában” – emlékezett az RMDSZ volt elnöke.

Elmondása szerint Markó javasolta, hogy kötelező feltételrendszert állapítsanak meg az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatosan, s csak akkor fogadják be Romániát a nemzetközi intézményekbe, ha ezeket a feltételeket betartja. „Arra is emlékszem, hogy ahhoz hasonlítottam, ahogy a Nemzetközi Valutaalap egyes országok gazdaságához viszonyul. A valutaalap nálunk is jelen volt, és a hiteleket konkrét reformfeltételekhez szabta, és ezzel az analógiával próbáltam érzékeltetni, hogy hogyan kellene a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is eljárni. Nagy elégtétel volt számomra az, hogy Joe Biden is egyetértett ezzel” – jelentette ki.

Az RMDSZ-es politikusa szerint ezek közül néhány dolog később teljesült. „Akkor már három éve kormányon volt az RMDSZ – mesélte. – Akkor indult be és a következő években teljesedett ki a restitúciós folyamat, és Washington is a rákövetkező években nagyon szorgalmazta az egyházi javak, ingatlanok visszaadását, de a magántulajdonokét is. Szerintem ennek a nyomásnak is köszönhető az, hogy Romániában végül is, annak ellenére, hogy ma is vannak megoldatlan restitúciós ügyek, de azért elég széleskörű volt az államosított javak visszajuttatása.”

Markó Béla szerint nem Amerika diktálta a konkrét megoldásokat, mert „közben mi magunk is kormányon voltunk, és oktatási kérdéseket, nyelvhasználati problémákat azért megoldottunk, még ha számos gond meg is maradt”, de kétségtelen, hogy az érdekvédelmi szövetség sokat köszönhetett a washingtoni és a brüsszeli támogatásnak. „A 2000-es években ez a nyomás enyhült, és nemcsak Románia esetében, hanem általában ebben a térségben az Amerikai Egyesült Államok már nem kezelte olyan fontosként az emberijogi és kisebbségjogi kérdéseket” – jegyezte meg a később romániai miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedő RMDSZ-es elöljáró.

A megbeszélésüket végül is Markó Béla úgy összegezte, hogy „nem Joe Biden látogatásának köszönhető, hogy bármi is megoldódott, de ő egy fontos politikus volt, és nagyon is jól közelítette meg ezt a kérdést, és egyet tudtunk érteni”.

Amerika befelé fordult

A múlt heti amerikai elnökválasztás eredménye kapcsán Markó Béla kifejtette reményét, hogy az Egyesült Államok ismét nagyobb gonddal viseltetik majd nemcsak a kisebbségi és emberi jogok iránt, hanem a világ fontosabb problémáitól sem fordul el.

„A Donald Trump-kormányzat az én tudomásom szerint nem igazán foglalkozott az emberi és kisebbségi jogok helyzetével ebben a térségben, vagy a világ más részerin. Nem mondom, hogy egyáltalán nem érdekelte, de nem volt érezhető a jelenléte. De nemcsak kisebbségjogi kérdésekről lehetne beszélni, hanem például a klímaegyezményből való visszalépés vagy más intézkedések is mutatják, hogy az Egyesült Államok a világ globális problémáinak a megoldása érdekében sem volt hajlandó bizonyos áldozatokra, vagy csak együttműködésre, mint azelőtt” – vélte Markó, hozzátéve, hogy nem az elmúlt négy évben volt csak tapasztalható ez, hanem hosszabb ideje.

„Nem vagyok híve annak, hogy állandóan szóljanak bele abba, hogy mit csináljunk, de azért mégis csak az Egyesült Államok ennek a bolygónak a meghatározó nagyhatalma, és ilyen szempontból szükség van a részvételére mindenfajta fontos probléma megoldásában. Mintha befelé fordult volna az Egyesült Államok, és ez nem jó” – jegyezte meg. Joe Biden elnökségével változhat ez, hiszen külügyi kérdésekkel foglalkozott, tehát „ismeri a mi térségünket is, és valószínűnek tartom, hogy ismeri a világ más fontos problémáit is”.

Markó Béla szerint azért is lenne fontos a szemléletváltás, mert „világszerte egyfajta populizmusnak a felvirágzásával kell szembenéznünk”, illetve a demokráciába vetett bizalom megrendülésével. „Ezzel egyidejűleg világszerte megerősödtek az autoriter elképzelések, és megint csak azt remélem, hogy ez valamennyire változik. Nem vagyok naiv, nem gondolom, hogy egy csapásra minden más lesz, de az, hogy mi történik az Egyesült Államokban számunkra is fontos lehet” – mondta.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?