banner_JDQaHo29_MASZOL2.jpg
banner_MAAswJYr_MASZOL1.jpg

Megtartotta kampányindítóját a Kolozs megyei RMDSZ

A jelöltek bemutatkoztak, összegezték az elmúlt négy év eredményeit, beszéltek a parlamenti választások fontosságáról, majd az újságírók kérdéseire válaszoltak a Kolozs megyei RMDSZ kampányindító sajtótájékoztatóján. A péntek délutáni online eseményen László Attila szenátor, Csoma Botond képviselő és Talpas Botond vett részt, akiket Varga-Mihály Márton kérdezett.

A rádiós-műsorvezető egyik első kérdése az elmúlt négy év tanulságaira, összegzésére vonatkozott. Csoma Botond úgy fogalmazott, hogy sokszor nagyon furcsa helyzetben voltak a parlamentben, mivel többször is komoly támadások érték a magyar közösséget is és az RMDSZ-t is. Szerinte a parlamentben sokszor nem az RMDSZ elleni támadásokat láttak, hanem a magyar közösség elleni támadásokról volt szó, emiatt „nagyon abszurd” helyzetben kellett többször vitatkozniuk.

„Nagyon sokszor az jellemezte ezt a négy évet, hogy az ellenzék és a kormány valahogy a kisebbségi kérdést mindig belpolitikai szempontból kihasználta, legtöbbször az ellenzék használta arra, hogy a kormányt támadja” – hangsúlyozta Csoma Botond hozzátéve, hogy ez nem újdonság a román politikában, mivel 2016 előtt is sokszor megtörtént. Ő pedig feladatának tekinti az erdélyi magyarság képviselőjeként, hogy próbálja meggyőzni a kollégákat, hogy ne tekintsék a magyarokat nemzetbiztonsági rizikónak.

Talpas Botond elmondása szerint mindig is szempont volt számára, hogy valamilyen formában foglalkozzon a közösséggel, mindig is aktív közösségben vett részt, próbált változtatni és a politikai szerepvállalást nem célként, hanem eszközként használta. Szerinte nem csak elmondani kell a véleményt, hanem személyesen is cselekedni kell.

 

Talpas Botond három témát jelölt ki, amivel foglalkozni szeretne képviselőként: az anyanyelvhasználat, a nagyvárosok, illetve a tömegközlekedés kérdése. „Ez a három terület az eddigi munkásságomból gyökerezik. Az új közigazgatási törvény értelmében az anyanyelvhasználat kérdése rendezetlen Kolozsváron, és ez nem csak itt probléma, hanem Szamosújváron és Désen is” – nyilatkozta Talpas. Szerinte rengeteg olyan magyar él, aki az önkormányzattal való kommunikációban semmilyen formában nem használhatja az anyanyelvét, és ezt rendezni kell.

Egy másik égető kérdésnek a nagyvárosok helyzetét látja, hiszen szerinte a 21. században meghaladták a kereteiket. Az is probléma szerinte, hogy Kolozsváron nincsenek kerületek, hogy a helyiek döntsék el,  akarnak-e játszóteret, kutyaparkot építtetni egy-egy negyedbe. Szerinte ezek létrehozása azért lenne fontos, hogy ne kelljen tíz évet várni, hogy a „sok projekt végén esetleg jut-e még energia a kisebb problémákra”.

A harmadik kiemelt ügye a tömegközlekedés, amely szerinte nagyon jó a városon belül, ám ha Kolozsváron kívül megyünk, van mit fejleszteni. Talpas Botond szerint emiatt van rengeteg dugó a városon belül, és fenntarthatóbban kéne megoldani a problémát.

László Attila szenátor elmondta, a parlamentben az egyik fő céljuk olyan kapcsolat kialakítása volt a parlamenti pártokkal, ami megkíméli a magyar közösséget a kilengésektől. „A bizottság négy év alatt nyolcszor döntött többségi szavazással, és az esetek nagy részében egyhangú szavazással döntötték el az egészségüggyel kapcsolatos törvénymódosításokat. Amikor szakmai szempontból nem volt megalapozott egy törvénykezdeményezés, meg volt a képességük, hogy ellenkezzenek” – emelte ki a szenátor hozzátéve, hogy ő ezt sikerként könyveli el.

A magyar-magyar összefogásról

A továbbiakban Varga-Mihály Márton kérésére Csoma Botond összegezte az RMDSZ-EMSZ összefogását. A képviselő szerint az összefogás fontos momentum volt a romániai magyar politikában, mivel nemrég voltak az önkormányzati választások, és mindenki láthatta, hogy éles verseny volt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség között. „Azért, hogy meg tudjuk mutatni a közösségünk erejét, véleményem szerint szükség volt erre az egyezségre, és az erdélyi magyarok egy nagy része ezt el is várta” – hangsúlyozta Csoma Botond. Elmondása szerint ő az összefogás lényegét abban látja, hogy létrejöjjön „egy erdélyi magyar minimum”, amivel mindenki egyet tudjon érteni.

Talpas Botond a képviselőt annyival egészítette ki, hogy az összefogás egy óriási lehetőség annak a frakciónak, aki idén bejut a parlamentbe, és azon keresztül minden magyarnak. László Attila továbbá hozzátette, hogy neki 2018-óta többször is az volt az érzése, „mintha a korai 90-es évekbe tért volna vissza” a politikai diskurzusba. Szerinte az elmúlt harminc évben kiderült, nem olyan országban élünk, ahol megengedhetjük magunknak azt, hogy ne legyünk ott, amikor a sorsunkról döntenek. Szerinte, ha 69 ember összefog a szenátusban, olyan törvénymódosításokat hozhatnak, hogy „ki sem tudunk menni a házból”.

„Az elmúlt 30 évben elértünk sikereket, előrelépéseket, de túl naivak vagyunk, ha azt hisszük, hogy ezek így is maradnak. Ott kell lennünk a parlamentben, mert egy új pénzügyi ciklus elején vagyunk, és a jövő év elején születnek meg azok a stratégiai döntések, amik befolyásolják, hogy az elkövetkezendő nyolc évben mit, hol és hogyan fejlesztünk” – tette hozzá.

Elhalasztják a választásokat?

Ezután Varga-Mihály Márton műsorvezető a sajtó képviselőit kapcsolta a Zoom-szobából. Elsőként Talpas Botondot arról kérdeztek, hogy ideális esetben hogyan képzeli el a magyar nyelv helyzetét. Talpas így fogalmazott: az a minimum, amikor az ember otthonosan érzi magát, ha többnyelvűségről beszélünk. Például, hogy meg lehet egy kérvényt magyarul írni, hogy különböző közintézményekben elmondhatjuk a problémáinkat magyarul, és hogy a közintézmények honlapjai magyar nyelven is elérhetőek. Szerintem ezek ma, a digitális világban nagyon minimális dolgok.

Egy másik kérdés a szavazás biztonságosságára vonatkozott, ennek kapcsán László Attila szenátor azt mondta: orvosként nem biztos abban, hogy lesz december 6-án szavazás. Szerinte még távolról sem látjuk a járvány végét, ezért lehet, hogy olyan intézkedéseket hoznak, amivel felfüggesztik a választást. Megjegyezte: az önkormányzati választások után nem volt megfigyelhető az esetszámok hirtelen megugrása. Ezt Csoma Botond is megerősítette, szerinte nem lehet ok-okozati összefüggést felmutatni az esetszám növekedése és a választás között.

(Címlapfotó: Plakátolnak a Kolozs megyei RMDSZ aktivistái)

Kapcsolódók

Kimaradt?