banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Elemző: már a következő hetek felméréseiben megmutatkozhat a politikai átrendeződés

A vasárnapi helyhatósági választások csaknem végleges részeredményei szerint a jobboldali pártok diadalmaskodtak a nagyvárosokban. Kolozsváron és Nagyváradon például a Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzött, Brassóban és Temesváron a magát szintén jobbközép erőként meghatározó, rendszerkritikus USR–PLUS szövetség jelöltjei nyerték el a polgármesteri tisztséget. Bukarestben az USR–PLUS és a kormányzó PNL által közösen támogatott Nicușor Dan lett a főpolgármester a szociáldemokrata párti (PSD) Gabriela Firea helyett, és a főváros hat kerületéből is csak egyikben nyert a PSD jelöltje. Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint elképzelhető egy átrendeződés a politikai erők és szimpátiák terén.

 A tavalyi európai parlamenti választások részvételi arányától elmaradt az idei helyhatósági választáson a szavazási hajlandóság, a 46,02 százalék inkább a 2016-os adatokhoz közelít. Ennek a koronavírus-járvány lehet az oka?

Ezt nem tudjuk most még, de észrevehető volt, hogy van változás a korosztályok tekintetében. Úgy tűnik, hogy most kevesebb idős személy ment el szavazni, mint például négy éve. Persze, nem mindenütt, ezért nem lehet egyértelmű verdiktet mondani, de vannak olyan települések, ahol az idősebb korosztály kisebb arányban ment szavazni. Ez okozhatta az alacsonyabb részvételi arányt, de okozhatott olyan meglepő eredményeket is, mint amilyeneket láttunk az ország nagyvárosaiban.

Például, hogy a Szociáldemokrata Párt, a PSD több nagyvárosban is veszített? Gondoljunk csak a bukaresti főpolgármester-választásra…

Ez is igaz, de én arra gondoltam, hogy az USR olyan városokban nyert, amelyekről azt hittük a választások előtt, hogy a PNL simán „behúzza” a győzelmet, mint Temesvár vagy Brassó. Elképzelhetőnek tartom, hogy az idősebb korosztály a járványtól való félelmében kisebb arányban ment el, ez pedig okozhatott ilyen különbségeket, de ismétlem, ez csak egy hipotézis.

Az USR–PLUS látványos előre törése az önkormányzatokban a PSD és a PNL hegemóniájának a végét jelenti?

Igen. Az USR–PLUS-t egyenrangú félként kell most már kezelni, tehát nem két nagy és egy kisebb párt lesz a parlamenti választásokon decemberben, hanem három egyenrangú. Az USR–PLUS ezzel már valódi közigazgatási hatalomra tett szert. Persze, innen kezdve eredményeket is számon lehet rajta kérni, amit eddig nem lehetett, mert sehol nem volt döntéshozatali pozícióban. Azt is tudjuk, hogy a PNL és az USR–PLUS szavazóbázisa egymáshoz mégis csak közelebb áll, mint a PSD-éhez, tehát ezekből a látványos eredményekből akár átrendeződés is lehet, akár országos szinten is.

Bukarestben látta azt a PNL, hogy nincs esélye külön indulni. Négy éve Cătălin Predoiut indította főpolgármester-jelöltként, és 10 százalékot alig meghaladó eredmény ért el, miközben Nicușor Dan már akkor is 30 százalékot kapott. Egyértelmű volt, hogy össze kell fogniuk, s így tudtak nyerni. Más településen teljesen más stratégiát követtek, volt, ahol szintén közösen indítottak jelölteket, máshol a másik párt ellenében, de azt hiszem, hogy a temesvári, brassói, gyulafehérvári meg a bákói eredmény azt mutatja, hogy az USR–PLUS a nagyvárosi környezetben mindenképpen „veszélyes” a PNL-re is.

Temesvárnál maradva: a németországi születésű, romániai felmenőkkel nem rendelkező, 17 éve Temesváron letelepedett Dominic Fritz győzelme mennyire személyes siker, és mennyire az USR sikere?

Ez a két dolog most még egymást erősíti. A helyhatósági választás elsősorban a helyi jelöltekről szól, még a pártszimpátiától eltérő, azzal ellentétes eredmények is születhetnek egy-egy településen, de most még az USR–PLUS-hoz nem kapcsolódik semmilyen negatív esemény.

Kolozsváron Emil Boc a PNL országos átlaga feletti eredményt ért el, vagy Nagyvárad új polgármestere, a szintén PNL-s jelölt is túlteljesítette pártját. Tehát mindenképpen helyi sikernek tekinthető a temesvári eredmény, de ennek a fiatalembernek az imázsa, amit magáról sugárzott, teljesen egybevágott az USR–PLUS-nak az üzenetével, és úgy tűnik, hogy a nagyvárosi környezetben erre nagyon is van fogadókészség, és nem csak a nyugati vagy erdélyi nagyvárosokban, hiszen Konstancán is szinte győzni tudott az USR–PLUS, vagy Iași-ban is. Tehát ez már a nagyvárosokra jellemző trend.

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke szerint sikerült majdnem megduplázni a PSD népszerűségét a tavalyi EP-választásokhoz képest, ennek ellenére sok helyen vereséget szenvedtek. Tart még a "Dragnea-effektus", a korrupcióért elítélt volt pártelnök miatt érzett PSD-ellenes közhangulat?

Szerintem igen, és ki is fog tartani a decemberi parlamenti választásokig. Hogyha nem tartana, már látszania kellene a hatásának, és nem elsősorban a mostani választási eredményekben, hanem a PSD országos népszerűségében. De nem látszik.

A PSD nagyon súlyos vereségeket szenvedett, bár még mindig a szociáldemokratáknak van a legtöbb megyei tanácselnöke. De elvesztették például Vrancea megyét, ami egy hagyományos PSD-fellegvár, vagy olyan dél-romániai megyéket is említhetünk, amelyekről korábban ez elképzelhetetlen volt. Ez egyrészt a Dragnea-hatásnak tudható, másrészt lehet, hogy Marcel Ciolacu összerázta ugyan valamennyire a pártot, de nem egy olyan kaliberű figura, aki egyből az ember eszébe jut, és ez a politikában nem elegendő.

Traian Băsescu volt főpolgármester és államfő, illetve pártjának, a Népi Mozgalom Pártnak (PMP) az eredményét hogyan értékelhetjük?

Várakozásnak megfelelő eredmény a számára, hogy harmadik lett a főpolgármester-választáson, és Bukarestben ez nem kevés számú szavazatot jelent. Másrészt a fővárosi közgyűlésben rajtuk is múlhat, hogy ki alakíthat majd többséget. De pártjának, a PMP-nek a tét a parlamentbe való bejutás lesz. Két hónappal a parlamenti választás előtt egy ilyen eredmény segítheti őket. Egy ekkora tömeggel megcélozhatják az ötszázalékos bejutás küszöböt. Băsescu megadta a pártjának az esélyt, hogy decemberben saját jogán jusson be a parlamentbe, mert másképp nem fog menni, hiszen úgy tűnik, hogy a pártok nem vesznek részt szövetségekben.

A helyhatósági választásokat tehát tekinthetjük a parlamenti választások főpróbájának?

Annyira közel van egymáshoz a két voksolás, hogy mindenképp. Persze, adott településeken születhetnek váratlan eredmények, mert a helyi jelöltek okozhatnak meglepetéseket, de az, hogy a PSD elvesztette a fővárost, ennek a közhangulatra is lehet hatása. Lefele húzhatja, az USR–PLUS jó szereplése pedig nekik lehet egy felhajtó erő.

A PNL aggódhat egy kicsit, mert az ő szavazóbázisukra az USR–PLUS jelent „veszélyt”, és az is lehet, hogy a következő hetekben megjelenő országos közvélemény-kutatásokban már tükröződni fog ez az átrendeződés. Tehát az USR–PLUS növekedésére lehet számítani, a PNL csökkenésére, a PSD esetében meg az a kérdés, hogy van-e még hová csökkennie… Az ő szempontjukból Victor Pontának és a Pro Románia pártnak a szereplése kulcsfontosságú. Tehát van hatása a parlamenti választásra, nyilván a részvételi arányok mások lehetnek. Fontos tanulság lehet, hogy ha megnézik a pártok, hogy a járványhelyzet vajon hatást gyakorolt-e a részvételi kedvre a tekintetben, hogy az idősebb korosztály vajon valóban egységesen, országszerte kisebb arányban ment-e el szavazni. Nyilván a pártok ki fogják ezt elemezni.

Kapcsolódók

Kimaradt?