banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Összefoglaltunk mindent, amit tudni kell a vasárnapi helyhatósági választásokról

Rendhagyók az idei helyhatósági választások, hiszen a koronavírus-járvány miatt előbb júniusban három hónappal elhalasztották a voksolást, továbbá számos egészségügyi óvintézkedést vezettek be, amiket a szavazóhelyiségekben is be kell tartani. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

A helyhatósági választásokon polgármestereket és helyi képviselőtestületi tagokat, továbbá megyei önkormányzati képviselőket és megyei tanácselnököket választunk. Utóbbi újdonság a négy évvel ezelőtti szavazáshoz képest, mert míg 2016-ban a megyei tanácsokba bejutott képviselők maguk közül választottak elnököt, idén már közvetlenül a választópolgárok szavaznak a tanácselnök személyéről.

A választások egyfordulósak, azaz az a polgármester- vagy tanácselnökjelölt nyer, aki a leadott szavazatok relatív többségét megkapja. Az önkormányzati képviselői helyeket a megszerzett szavazatokkal arányosan osztják el a pártlisták és független jelöltek között.

Minden választópolgár négy szavazólapot kap majd, és mindegyikre egyszer ütheti a „Szavazott” („Votat”) pecsétet. Az a szavazólap számít érvényesnek, amelyen egyértelműen látszik a szavazópolgár szándéka, éspedig:

  • ha a pecsét csak érinti az adott jelölt vagy párt nevét/logóját tartalmazó négyzetet;
  • ha többször pecsételt ugyanabba a négyzetbe
  • ha a kiválasztott négyzeten kívül a szavazócédula üres felületeire is pecsételt;
  • ha a pecséten kívül tollal vagy ceruzával üzeneteket írnak/rajzolnak a szavazócédulára;
  • ha a pecsét átüt a lap hátoldalán.

Semmisnek nyilvánítják a szavazatot,

  • ha több négyzetbe is beleütötték a szavazópecsétet;
  • ha egyik négyzetbe sem ütötték a szavazópecsétet;
  • ha nem szerepel rajta a szavazópecsét;
  • ha nem szerepel a hátoldalán a szavazóbizottság hitelesítő bélyegzője;
  • ha a hivatalostól eltérő típusú (hamis) szavazólapot dobnak az urnába.

A szavazás titkosságát garantálni kell oly módon, hogy minden választópolgárnak egyedül kell belépnie a szavazófülkébe; ez alól felmentést kaphatnak a fogyatékkal élők, akik kísérőjükkel mehetnek be, ha a választási bizottság elnöke is jóváhagyja. A lepecsételt szavazólapot kétrét hajtva, a hátoldalán lévő hitelesítő bélyegzővel kifelé kell az urnába dobni; ha nem így tesznek, de a szavazat titkossága nem sérül, akkor is érvényesnek tekinthető. Viszont, ha a szavazólapot nyitva, a leadott voksot szemrevételezhető módon próbálják az urnába helyezni, a cédulát érvénytelenítik, és a választópolgárnak – a jegyzőkönyv kiállítása után – egy új szavazólapot adnak (erre csak egy alkalommal kerülhet sor).

Reggel hét és este kilenc óra között szavazhatunk

A szavazás szeptember 27-én, vasárnap 7 és 21 óra között tart, de a szavazóbizottság tagjainak már reggel 6 órakor a helyszínen kell lenniük. 21 órára a mozgóurnát is vissza kell hozni a szavazókörbe; a 21 órakor még a szavazókörben tartózkodó választópolgárok gyakorolhatják a szavazati jogukat, az utánuk érkezők már nem.

Választhat minden 18. életévét betöltött román állampolgár, akinek a szavazati jogát nem vonták meg bírósági ítélettel, de a romániai lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező más európai uniós állampolgárok is szavazhatnak.

A szavazáshoz érvényes személyazonossági igazolvány szükséges, de akinek a személyi okmánya a 2020. március 1. és 2020. szeptember 27. közötti időszakban veszítette el az érvényességét, szintén leadhatja a voksát.

A választói névjegyzékben nem szereplő polgárt (például aki aznap vagy néhány nappal korábban tölti/töltötte be a 18. életévét) külön listára írják fel.

Egészségügyi óvintézkedések

A kormány egy egész sor egészségügyi óvintézkedést vezetett be a koronavírus-járvány terjedésének fékezése érdekében a választásokra. Íme:

  • az urnabiztosoknak az orrot és a szájat eltakaró maszkban kell ülniük, egymástól minimum egy méter távolságra, és kesztyűt is kell húzniuk;
  • a választópolgároknak is kötelező maszkot viselniük a szavazóhelyiségben;
  • a szavazókörök bejáratánál kézfertőtlenítőket helyeznek el, amelyeket be- és kilépéskor is kötelező használni;
  • digitális lázmérővel megmérik mindenkinek a testhőmérsékletét;

     

  • az urnabiztosok nem érhetnek a személyigazolványhoz; azt úgy kell elhelyezni az asztalon, hogy a biztos elolvashassa; a választópolgár csak ekkor, az azonosítás kedvéért húzhatja le egy pillanatra a maszkot, de legalább másfél méterre kell állnia az urnabiztostól;
  • akinek nincs maszkja, a biztonsági személyzettől kap védőfelszerelést;
  • a kettős szavazás ellenőrzésére használatos digitális eszközbe a választópolgárnak kell belehelyeznie az igazolványát;
  • a választópolgárnak lehetőleg saját golyóstollal kell aláírnia a névjegyzéket, ezután veheti át a szavazólapokat és a szavazópecsétet;
  • a szavazópecsétet használat előtt és után is fertőtleníteni kell;
  • az választási bizottság elnökének kell gondoskodnia arról, hogy egyszerre ne tartózkodjon több mint 15 ember a helyiségben, illetve azok között nem lehet egyszerre több mint 5 választópolgár, és legalább egy méter távolságra kell állniuk egymástól;
  • a szavazókörben világosan fel kell tüntetni a be- és kilépők útvonalát, illetve a kint várakozók számára is biztosítani kell, hogy biztonságos távolságra (1 m-re) álljanak egymástól;
  • a szavazóhelyiségek szellőzését folyamatosan biztosítani kell, ha ez nem lehetséges, akkor kétóránként 10 percre fel kell függeszteni a szavazást, és szellőztetni a termet.

Lázasan is szavazhatunk

Az egészségügyi és a belügyminiszter közös rendelete (2020. IX. 16 / 850. sz.) értelmében azok a személyek is voksolhatnak, akiknek a testhőmérséklete a vészhelyzeti törvényben előírt 37,3 Celsius-foknál magasabb, vagy szemmel látható tüneteik vannak (pl. köhögés, orrfolyás, nehéz légzés).

Az ő esetükben minél előbb túl kell esni a szavazási procedúrán, a bejárathoz legközelebbi szavazófülkébe irányítják őket, amit utólag fertőtlenítenek, és azután már csak a (koronavírus-) tüneteket produkáló szavazók rendelkezésére bocsátanak. Ha valakinek az állapota súlyos, vagy a helyszínen súlyosbodik, elkülönítik egy másik helyiségben a mentők kiérkezéséig.

Mozgóurna igénylése

A mozgóurnát beteg vagy mozgásképtelen szavazók igényelhetik írásos kérvénnyel. Az igénylést ahhoz a szavazókörhöz kell benyújtani, ahová tartozik az ingatlan, amelyben a mozgásképtelen/beteg szavazó él, azzal a feltétellel, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelye azon a településen legyen, ahol a szavazóhelyiség is található. Az igénylést 2020. szeptember 26-án (szombaton) 18–20 óra között lehet leadni (lehet kézzel írott vagy gépelt).

A kéréshez mellékelni kell a betegséget vagy mozgásképtelenséget igazoló orvosi dokumentumok másolatát. Az igénylést az orvosi dokumentum másolatával együtt bárki leadhatja az igénylő helyett!

Az írott kérésnek tartalmaznia kell az igénylő teljes hivatalos nevét, személyi számát (CNP), állandó vagy ideiglenes (flotant) lakcímét, személyi igazolványának adatait, a keltezést (kérelem dátumát) és az igénylő saját kezű aláírását.

Kórházban vagy idősek otthonában levő mozgásképtelen személyek is igényelhetik a mozgóurnát, amennyiben állandó vagy ideiglenes lakhelyük az adott településen található. Ha a kórházban vagy idősek otthonában több mint 200 személy igényli a mozgóurnát, akkor az igényléseket az intézmény vezetősége teszi le 26-án (szombaton) 18–20.00 óra között ahhoz a szavazóhelyiséghez, amelyet kijelölt az adott település választókerületi irodája.

Ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha házhoz kérik a mozgóurnát, ezt pedig akkor, ha kórházba vagy idősek otthonába kérik.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?