banner_JDQaHo29_MASZOL2.jpg
banner_MAAswJYr_MASZOL1.jpg

Antal Árpád: rendbe tettük azt, ami elromlott, alapot építettünk ott, ahol mások tervezni sem mertek

Antal Árpád negyedik polgármesteri mandátumára készül Sepsiszentgyörgyön. Elmondása szerint az elmúlt tizenkét évben a közösségépítés és az infrastruktúrafejlesztés volt a prioritás. Kifejezetten elégedett a város kulturális és sportéletével, az elmúlt években mindkét terülten pezsgő élet zajlott. A következő időszakban pedig a beruházások vonzása lesz a legfontosabb célkitűzése. Interjúnk a jelöltbemutató sorozatunk része.

Korábbi nyilatkozata szerint az elmúlt 12 évben a közösségépítés és az infrastruktúra-fejlesztés volt a prioritás. Mit sikerült elérni ezeken a területeken?

A közösségépítés terén az elmúlt évtizedben sikerült egymásból a jót: belőlem is jó dolgokat hozott ki a város és az itt élő emberek, és úgy érzem, én is jó dolgokat tudtam kihozni a sepsiszentgyörgyi közösségből, jó folyamatokat indítottunk el a városban. Fontos, hogy egy vezető összhangban legyen azzal a közösséggel, amelynek az élén áll.

Az infrastruktúra építés terén stabil alapokat tettünk le: a problémák jelentős részét sikerült megoldanunk, de vannak kudarcok is. Az elmúlt évtizedben sok döntést hoztunk, és voltak köztük népszerűtlenek is. Ugyanakkor azért tudott Sepsiszentgyörgy irányt mutatni a régióban, mert ezeket a döntéseket meg mertük hozni. Ha mindig arra törekednénk, hogy a döntéseink maximálisan népszerűek legyenek, még akkor is, ha hosszú távon nem tesznek jót, akkor irányt tévesztene a város és a közösség. Én ilyen kompromisszumokat nem kötöttem, és nem bánom, még akkor sem, ha ezek a helyzetek hoztak nehéz napokat.

Azt ígéri Sepsiszentgyörgy szintet lép a következő években. Mire gondolt és mire alapozza, hogy a város szintet tud lépni a következőkben?   

Az önkormányzati csapaton belül kialakult egy munkamegosztás, jó szakembereink vannak, így építkezni, de, ha úgy tetszik: álmodni is tudunk. Ugyanis, ha nincsenek álmaink, ha nem merünk nagy projektekben gondolkodni, amelyek által szintet tudunk lépni, akkor nem fogunk tudni eljutni oda, hogy Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld szíve – olyan pezsgő, mozgásban lévő város, ahol jó élni és ahová jó költözni, ahol élvezet tanulni és érdemes dolgozni. Ahol azok a fiatal családok, akik többet akarnak és többre képesek, biztonságos otthonra találnak.

Sepsiszentgyörgynek kell lennie annak a helynek, ahol a minőségi kultúrát és szabadidős szolgáltatást egyaránt megtalálják az emberek, és ahol idős korban is biztonságban lehet élni. Sepsiszentgyörgynek kell lennie annak a városnak – és ezen még sokat kell dolgozni –, ahol a környékhez viszonyítva tisztességes jövedelmet lehet szerezni.

Bizonyos területeken már szintet léptünk, hiszen azt már senki sem vitatja, hogy a kultúra és a sport tekintetében kimagaslóan teljesít a város, az oktatás tekintetében is jó pályán vagyunk: egyetem épül, ez sok lehetőséget fog biztosítani. Most a gazdaság élénkítése a legfontosabb, anélkül hogy sérülnének más területek, amelyekbe eddig befektettünk. Fel szeretnénk rázni a gazdaságot, hogy eljussunk arra a szintre, ahol vagyunk most a kultúra, a sport és az oktatás területén.

Az önkormányzatnak korlátozott eszközei vannak, hogy a gazdaság menetébe beavatkozzon, ráadásul a koronavírus járvány is hanyatlásba húzza a gazdaságot. Milyen eszközökkel lehet ezt ösztönözni?    

Minden probléma rejt magában veszélyt, de lehetőséget is! Amikor bejelentettem, hogy megpályázok egy újabb polgármesteri mandátumot, azt mondtam: van tapasztalatom, vannak terveink és új ötletekből, de energiából, bátorságból sincs hiány. Jól el tudok igazodni a romániai intézmények között, és kivezettük már egyszer a várost és a közösséget egy válságból.

Ilyen helyzetekben a tapasztalat rendkívül fontos, mert hiába van elméleti tudásunk, amit egyetemen tettünk magunkévá, amikor másodpercek alatt kell meghozni döntéseket, amelyek az egész közösség sorsát érintik. Úgy gondolom, hogy a gazdasági válságot tudjuk úgy kezelni, hogy nyertesekként kerüljünk ki belőle. Ez nem azt jelenti, hogy nem fogja érinteni a válság Sepsiszentgyörgyöt, de olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek tíz-húsz éves távlatban gondolkodva pozitív folyamatokat indítanak el. 

Elkezdtünk már összerakni különböző csomagokat vállalkozások számára: az önkormányzat hatalmas erőfeszítést tesz, hogy nagyobb összegeket mozdítson meg. Az a cél, hogy segítsünk a bajba jutottaknak, azoknak, akik fejleszteni akarnak. De egy következő csomaggal a start-upokat is támogatjuk majd, hogy a fiatalok, akik vállalkozni akarnak, azon kívül, hogy az EU-hoz pályáznak, a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól is kapjanak segítséget. Ezeknek az intézkedéseknek kell végül úgy összenőniük és egymásba épülniük, hogy Sepsiszentgyörgy a válság nyertese legyen. Ezt nyilván nem tudja az önkormányzat egyedül megtenni, szükség van a fiatalokra is, akik vállalkozni szeretnének, és szükség van cégekre, amelyek fejleszteni akarnak. 

„Beruházni, beruházni, beruházni” – ez most a sepsiszentgyörgyi önkormányzat célja, és ehhez uniós forrásokat fogunk felhasználni. Emellett kormányzati támogatásokat is szeretnénk bevonni – megvan hozzá a kapcsolatrendszerünk. Azokat az összegeket, amelyekkel az önkormányzat rendelkezik, arra fordítjuk, hogy a cégek megóvják a munkahelyeket és újakat létesítsenek. 

A város lakóinak, a munkavállalóknak is nyereség lehet-e ez a program, például, ha ezáltal nagyobb fizetéseket kapnak? Meg szokták ugyanis azt fogalmazni, hogy a vállalkozókat támogatják, bár egyesek „kizsákmányolják” az alkalmazottakat.

Sok nagyvárosi legenda van. Egyik ilyen, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata el van adósodva, pedig jelenleg az önkormányzatnak egyetlen hitele sincs. Nemhogy nincs eladósodva, de a pénzintézetek fele sincs semmilyen adóssága.

Egy másik nagyvárosi legenda szerint az önkormányzat érdeke, hogy a cégek alacsonyan tartsák a fizetéseket. Ennek pontosan az ellenkezője igaz, hiszen az önkormányzat legjelentősebb bevétele a személyi jövedelemadó. Ha az embereknek alacsony a jövedelme, akkor az önkormányzatnak befizetett adó is alacsony, ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a szentgyörgyi emberek minél több fizetést vigyenek haza! A sepsiszentgyörgyi önkormányzat vállalkozástámogatási programjaiban minden bónusz lehetőség első kritériuma, hogy minél nagyobb az alkalmazottak fizetése, annál több támogatást kaphat a vállalkozás.

Tizenkét évnyi polgármesterség után, amikor végigmegy a városon, mit tart a legnagyobb sikerének, és mit a legnagyobb kudarcának?  

Szeretem ezt a várost és az itt élő embereket. Szeretem látni, hogy pezsgő kulturális és sportélet van Sepsiszentgyörgyön. Azok, akik az ország más részeiből vagy külföldről érkeznek és végigsétálnak Sepsiszentgyörgyön, gyakran megjegyzik, hogy milyen vagány város és milyen jó a hangulata. Ezt az alapján fogalmazzák meg, hogy milyennek látják az itt élő embereket: gyerekek szaladgálnak a főtéren, a park rendezett, a város szép és tiszta. Én minderre büszke vagyok, mert ez közös eredmény és sokan sokat dolgoztunk azért, hogy így legyen.

Ugyanakkor az itt élőknek is el kell hinnünk, hogy Sepsiszentgyörgy vagány város, mert nem csak a polgármesteri hivatalon múlik, hogy milyen egy település. Felépíthetjük a leggyönyörűbb parkot, ha utána az emberek szemetelnek és letörik a fákat. Hála Istennek, Sepsiszentgyörgy nem ez a hely, a szentgyörgyi emberek nagyon nagy többsége civilizált, szereti a városát és ez látszik is. 

Kudarcok… Van néhány ingatlan, amit szerettünk volna megszerezni a városnak, de mindeddig nem sikerült. Ilyen a volt Hungária szálló műemléképülete, amit a Román Postától még nem sikerült megvásárolni. Naponta legalább egyszer elmegyek előtte és mindig belém nyilall, hogy ezt még nem sikerült megoldani. A másik épület a Szakszervezetek Művelődési Háza, a kultúrpalota: nagyon szeretnénk, hogy a városé legyen, hogy felújítsuk és bevonjuk a kulturális körforgásba, de annyi jogi probléma húzódik a hátterében, hogy egyelőre nem sikerült ezeken utat törnünk.

Ott van a Kis-stadion helyzete, ahol annyira elhúzódott a beruházás, hogy fel kellett mondanunk a szerződést a kivitelezővel és újra kellett hirdetnünk a licitet. Így, ahelyett, hogy már a gyerekek és a sportolók használnák, a stadion még mindig építőtelep. Három példa, de van több is, amit nem sikerült még megoldani. Azonban ha mérleget kell vonnom, azt mondanám, hogy nyolcvan százalékban teljesítettük a vállalt feladatokat, és húsz százalék csupán, amit nem sikerült még megoldanunk, bár szerettük volna.

Fejlesztési tervekkel és vízióval készül újabb polgármesteri mandátumot szerezni. Van-e valami, amitől tart, ami akadályt jelenthet a következőkben, ami visszahúzza a fejlesztési terveket?           

Romániában élünk, és Sepsiszentgyörgy mégiscsak a legnagyobb olyan város az országban, ahol a magyarok élnek többségben. Miközben mi, akik itt élünk és szeretjük a várost, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy Sepsiszentgyörgy sikeres és versenyképes legyen, vannak, akik ebben ellenérdekeltek, és ők mindent megtettek, megtesznek és meg is fognak tenni azért, hogy akadályozzák a folyamatokat, amelyeket elindítottunk. Nekik egy dinamikusan fejlődő Sepsiszentgyörgy, egy erősödő, hangjára találó magyar közösség veszélyt jelent, amit meg kell akadályozni, és ezért újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak.

Négy év múlva milyennek látja Sepsiszentgyörgyöt, azon túl, hogy sikeresen túlvészelte a gazdasági válságot?

Nem mandátumokban, hanem nemzedékekben gondolkodom, ezért tízéves a terv, amit összeállítottunk. A romániai bürokratikus körülmények között nem elég négy év ahhoz, hogy az ember nagy dolgokat kezdjen el és be is fejezze azokat. Városunkban lezárult egy korszak: rendbe tettük azt, ami elromlott, alapot építettünk ott, ahol mások tervezni sem mertek. Eredményeink, sikereink magukért beszélnek, de az igazi nagy megvalósításaink nem a mögöttünk álló évtizedben vannak, hanem az előttünk álló évtizedben lesznek.

Én hiszek benne, hogy Sepsiszentgyörgy olyan város lesz, ahol az infrastruktúra romániai és kelet-közép-európai szinten közelít a tízeshez. Néhány éven belül olyan kulturális és ifjúsági központtal büszkélkedhetünk majd, amilyen Kelet-Közép-Európában még nagyobb városokban sincs. Olyan nyugodt, békés város leszünk, ahol elsősorban azok az erdélyi emberek fognak élni, akiknek többre van igényük, és ez olyan polgárosodási folyamatot fog felgyorsítani, aminek a következő ötven évben pozitív kihatásai lesznek nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem egész székelyföldi, erdélyi viszonylatban.

Kapcsolódók

Kimaradt?