László Attila: „Ilyen dilettáns kormánnyal még nem találkoztam”


-A A+



Nem a parlament a hibás a karanténtörvény késése miatt; a törvényhozás hibáztatása helyett a miniszterelnöknek azzal kellene foglalkoznia, hogy milyen minőségű jogszabályokat enged át a kormányülésen – jelentette ki a Bukaresti Rádió műsorában László Attila szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságának az elnöke, aki politikai karrierje legdilettánsabb kormányának tartja az Orban-kabinetet.

Az utóbbi napokban Ludovic Orban miniszterelnök többször beszélt arról, hogy az alkotmánybíróság és a parlament "három alkalommal is" válságkezelési eszközök nélkül hagyta a kabinetjét. Nyilvánvalóan arra utalt, hogy az alkotmánybíróság elmeszelte a szükségállapot idején kirótt csillagászati pénzbírságokat, illetve az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki az alapvető jogok miniszteri rendelettel történő korlátozását.

„Három hónapja egyebet sem csinálunk a parlamentben, csak próbáljuk alkotmányos jogi kerek közé terelni egy dilettáns kormány felületes intézkedéseit vagy tervezeteit” – válaszolta László Attila a kérdésre, hogy mennyire megalapozott a miniszterelnök védekezése. Elmondása szerint a kormány jogalkotási és törvénykezdeményezési gyakorlatának fő jellemzője, hogy „állandóan tüzet olt, kapkodva, felületes intézkedésekkel, felületes megfogalmazásokkal". „Elég régóta vagyok a politikában, de ilyen dilettáns kormánnyal meg nem találkoztam” – jellemezte a helyzetet az RMDSZ szenátora. Azt is kiemelte, hogy sok esetben az elhibázott intézkedések rendelet formájában már a parlamenti vita előtt életbe lépnek, és joghatást fejtenek ki.

Ez történt azzal a miniszteri rendelettel is, amellyel a 30 éve hatályban lévő közegészségügyi törvény hiányosságait próbálták pótolni. A kabinet politikai okokból megpróbálta megkerülni a parlamentet, holott amint az alkotmánybíróság később megállapította, hogy alapvető emberi jogokat miniszteri rendelettel nem, csak törvénnyel lehet korlátozni. A döntés nyilvánosságra kerülése után a kormány még bevárta az indoklás közzétételét, majd László Attila szerint „az utolsó pillanatban összedobott” egy törvénytervezetet.

Telefonon elnézést kért a miniszter

„Még aznap este felhívott a Tătaru miniszter úr, hogy elnézést kér, de kimaradt egy bekezdés, és arra kér, hogy a másnapi szakbizottsági vitán azzal egészítsük ki a tervezetet. Ugyanezt tette egyébként Arafat is (Raed Aarafat belügyi államtitkár, a vészhelyzeti felügyelőség vezetője) Florin Buicu kollégámmal a képviselőházban. Azóta is mind vitatkozunk, mert igaz, hogy 31 pontban módosította a képviselőház a kormány tervezetét (amely eredetileg 63 pontból állt), de amikor átkerült hozzánk a szenátusba, akkor kiderült, hogy számos technikai kérdés meg mindig nem tisztázódott” – idézte fel László.

Az egészségügyi bizottság néhány óra alatt véleményezte a tervezetet, és továbbküldte a jogi szaktestületnek, hogy az tisztázza az emberi vagy munkajogi kérdéseket, amilyen például az egészségügyi személyzet kényszerű áthelyezése. Az egészségügyi bizottság törölt viszont egy előírást, amely kimondta, hogy „amikor az orvosnak úgy tűnik”, hogy az illető páciens beteg, akkor 24 órára internálhatja, azzal a kitétellel, hogy értesítenie kell az intézkedésről az egészségügyi hatóságot.

 „Úgy döntöttünk, hogy az orvost nem kell felvértezni ügyészi jogkörökkel. Az orvosnak az a kötelessége, hogy miután megvizsgálta és diagnosztizálta, korrekt módon informálja a beteget, és ezzel párhuzamosan értesítse a hatóságot, amely aztán dönthet az illető karanténba helyezéséről, elkülöníti, vagy további intézkedéseket rendelhet el” – mutatott rá a szenátor kiemelve, hogy a módosítást egyhangúlag fogadta el a bizottság. Ez azt mutatja, hogy a kormány tervezetével a liberális szenátorok sem értettek maradéktalanul egyet.

László Attila hangsúlyozta: a karanténtörvény késése miatt nem a parlament hibáztatható. „Messzemenően vissza szeretném utasítani a miniszterelnök úr kijelentését: nem a parlament odázta el ennek a törvénynek az elfogadását. A parlament dolgozott és dolgozik, viszont a miniszterelnök úrnak jobban oda kellett volna figyelnie arra, hogy milyen minőségű tervezetet enged át a kormányülésen” – húzta alá a bizottsági elnök.

„Az eredmények önmagukért beszélnek”

Az RMDSZ politikusa szerint a Nemzeti Liberális Párt egész válságkezelését a felelősséghárítás jellemezte. Felidézte, hogy június elseje előtt – amikor az ország a teraszok megnyitására várt –kormányzati felelősök igyekeztek azt a benyomást kelteni, hogy ez az orvosszakértők ellenállása miatt nem lehetséges. Az érintettek felháborodott tiltakozásából derült ki, hogy őket akkor már három hete senki nem kérdezte meg.

Miután az államelnök bejelentette a szükségállapotot – március 13-án – „elkezdődtek a sorozatos bakik, amikor a politikus időnként felülbírálta a közegészségügy szakembereknek a javaslatait”, mutatott rá László Attila emlékeztetve, hogy „egy adott pillanatban az államelnök és a belügyminiszter olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeket utólag az egészségügyi miniszter is kritizált”.

Az RMDSZ-szenátor felhívta a figyelmet, hogy miközben a kormány előszeretettel „takarózik a szakemberek véleményével”, május 15-e után öt vagy ha hétig nem kérte ki annak a testületnek a véleményét, amely elvileg a válságkezelés szakmai megalapozásával foglalkozott. „Tudtommal azóta sem javult a helyzet, nem vitték túlzásba a konzultációt a szakemberekkel” – tette hozzá.

Az RMDSZ szakpolitikusa szerint a kormány egyértelműen a szeptemberi önkormányzati választásokra készülve jelentett be „olyan enyhítő intézkedéseket, amelynek betartását lehetetlen ellenőrizni. Az eredmények önmagukért beszélnek”.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X