Források: Iohannis nem hirdeti ki, ehelyett az alkotmánybíróságra küldi a Trianon-törvényt


-A A+



FRISSÍTVE: Nem hirdeti ki a képviselőház által elfogadott, június 4-ét a „trianoni szerződés napjává” nyilvánító törvényt Klaus Iohannis, ehelyett alkotmánybírósági kontrollt kér a magyarság által kifogásolt jogszabályra. Erről az elnöki hivatal honlapján jelent meg közlemény.

Az államfő óvásában rámutatott: a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Indoklásában az elnök rámutat: a parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell. Iohannis szerint a nem eléggé világos, jogi következmények nélküli Trianon-törvény ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget.

A törvénytervezetet kidolgozó Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát". A 2012 és 2014 között külügyminiszter Corlățean egy korábbi nyilatkozatában Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis június 4-ig nem hirdette ki, így az idei centenárium alkalmával nem volt hatályos a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.

A jelenlegi külügyminiszter, Bogdan Aurescu több alkalommal is az idei Trianon-centenáriumtól féltette a román–magyar kapcsolatokat. Aurescu legutóbb Szijjártó Péter május 26-i bukaresti látogatása alkalmával fejtette ki: a románok az – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó -– 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlést tekintik igazán sorsdöntő, „elsődleges" történelmi eseménynek, míg június 4-kén „csak" a Gyulafehérváron kifejezett népakarat nemzetközi szentesítését ünneplik.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) az első világháborút lezáró, Erdély Romániához csatolását véglegesítő, Magyarország területét kétharmadával megcsonkító trianoni békeszerződés centenáriuma előtt bírálta az elnököt, amiért nem hirdette ki a törvényt, így csütörtökön Romániában még nem lehetett hivatalos ünnep június 4-e.

„Válasz” a nemzeti összetartozás évére

Mint korábban írtuk, ehhez az kellett volna, hogy a május 13-án elfogadott, az elnöki hivatalba ellenjegyzésre május 19-én küldött jogszabályt Iohannis aláírja, de ez nem történt meg. Az elnöknek – első megkeresés esetén – húsz napja van a döntésre: visszaküldi a parlamentnek a törvényt, az alkotmánybírósághoz fordul miatta, vagy kihirdeti.

A Trianon-törvényt a magyarellenességéről hírhedt Titus Corlățen és Şerban Nicolae szociáldemokrata párti szenátorok kezdeményezték tavaly, válaszul arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, Trianon 100. évfordulóját. A jogszabály szerint ezen a napon fellobogózzák a köztereket, „a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő, kulturális és tudományos rendezvényeket tartanak” országos és helyi szinten, amelyekhez állami és helyi költségvetési forrásokat rendelhetnek.

A PSD-nek azt követően vált „égetően sürgőssé” a törvény elfogadása, hogy április végén Klaus Iohannis megvádolta a legnagyobb ellenzéki pártot Erdély kiárusításával a magyaroknak egy, a képviselőházban hallgatólagosan székelyföldi autonómia-törvénytervezet miatt. Ezt követően a parlamenti pártok egymást túllicitálva próbálták bizonyítani „hazafiságukat” különböző magyarellenes megnyilatkozások vagy törvénykezdeményezések által. A képviselőház – mint döntő fórum – május 13-án nagy többséggel (235 vokssal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett) szavazta meg a törvénytervezetet, amely „A trianoni szerződés napjává" nyilvánítja június 4-ét Romániában.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a május 26-i, Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel tartott közös kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejezte reményét, hogy az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásait Klaus Iohannis államfő nem tetézi a törvény kihirdetésével.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor úgy értékelte: teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és ilyenként bűntudatáról árulkodó törvényről van szó. Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X