Alkotmánybíróság: csak sarkalatos törvénnyel hosszabbítható meg a helyi választottak mandátuma


-A A+



Csak a parlament által elfogadott sarkalatos törvénnyel lehet meghosszabbítani a helyi választott képviselők mandátumát, sürgősségi kormányrendelettel nem – közölte szerdán az alkotmánybíróság, miután helyt adott a kormány és 75 parlamenti képviselő erre vonatkozó beadványának.

A kifogást a 2020/44-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénnyel kapcsolatban nyújtották be, amely a helyi választott képviselők mandátumának meghosszabbítását írja elő, szabályozza a 2020-as helyhatósági választások megszervezését, illetve módosítja a közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet.

A képviselőház május 13-án fogadta el döntő fórumként a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A jogszabály értelmében a szükségállapot feloldását követő legtöbb hat hónapra hosszabbítható meg a helyi választott tisztségviselők megbízatása. A törvény előírja még, hogy a 2020-as helyhatósági választások dátumát a parlament szabja meg sarkalatos törvénnyel, legkevesebb 75 nappal a voksolás tervezett időpontja előtt.

A taláros testület tájékoztatása szerint a megfontolások nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy mind a 2020/44-es sürgősségi kormányrendelet, mind az azt jóváhagyó törvény alkotmányellenes. Leszögezték: a helyi választott képviselők mandátumának meghosszabbítása a parlament által elfogadott sarkalatos törvény révén kell történjen. Ezzel szemben a kormány sürgősségi rendelettel (2020/44-es) hosszabbította meg a helyi választottak mandátumát, amelyet azután – módosításokkal – a parlament is elfogadott. A parlamentnek az lett volna az alkotmányos kötelessége, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott jogszabályt elutasítsa, és nem az, hogy elfogadja – érvel az alkotmánybíróság.

A testület kifejti továbbá, hogy a parlamentnek kell megszabnia, hogy a helyhatósági választások időpontját sarkalatos törvény vagy kormányhatározat formájában tűzik-e majd ki.

Szintén szerdán adott helyt az alkotmánybíróság annak az alkotmányossági kifogásnak is, amelyet 71 PNL-s képviselő nyújtott be a helyi hatóságok mandátumának meghosszabbítására vonatkozó (gyakorlatilag azonos tárgyú) törvénnyel kapcsolatban. A taláros testület egyhangúlag úgy döntött, hogy a kifogásolt törvény alkotmányellenes, ugyanis megengedhetetlen jogalkotási párhuzamosság alakult ki, amikor a törvény elfogadásának pillanatában hatályban volt a 2020/44-es sürgősségi kormányrendelet, amely a helyi választott tisztségviselők mandátumát meghosszabbította, szabályozta a 2020-as helyhatósági választások megszervezését, illetve módosította a közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet.

A bíróság szerint a parlamentnek kötelessége lett volna, hogy eltávolítsa a törvényből az említett sürgősségi rendeletet. Mivel ezt nem tette meg, az a helyzet alakult ki, hogy két, ugyanazon kérdést szabályozó jogszabály volt párhuzamosan hatályban, ami szembemegy az alkotmány első cikkelyének 5-ös bekezdésével – olvasható az indoklásban.

Korábban Marcel Ciolacu, a képviselőház szociáldemokrata elnöke kifejtette, hogy a parlamentnek június 21-ig el kell fogadnia helyi választottak mandátumát meghosszabbító új törvényt, mert azt követően lejár a polgármesterek, megyei önkormányzati elnökök és a képviselőtestületi tagok megbízatása.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X