Ezúttal a közigazgatási kódex tervezetével bizonygatja az RMDSZ és PSD közötti egyezséget a kormánypárt


-A A+



Az RMDSZ által előterjesztett és a szenátus által hallgatólagosan elfogadott új közigazgatásitörvény-tervezet napirendre vételét és elutasítását kéri a képviselőházi szakbizottságoktól a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alsóházi frakciójának vezetője.

Florin Roman szombati közleményében leszögezi, kérik, hogy a javaslatról döntő házként szavazó képviselőház illetékes szakbizottságai tűzzék napirendre a tervezetet, véleményezzék negatívan, majd haladéktalanul küldjék el a tervezetet a plénumnak, hogy szavazzák le a jogszabályt.

„Ez most egy újabb bizonyítéka a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti egyezségnek azután, hogy a képviselőház hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét” – írja a kormánypárti politikus. Roman hangsúlyozza, hogy a szenátusi szakbizottságokban a PSD törvényhozói támogatták és megszavazták a tervezetet, ami szerinte azt jelzi, hogy a PSD ez esetben nyíltan felvállalta a megállapodást.

„A tervezet gyakorlatilag az RMDSZ által újraírt közigazgatási törvénykönyv” – állítja a frakcióvezető. Szerinte a jogszabályjavaslat voltaképpen a székelyföldi autonómiát próbálja megvalósítani, „megteremti a jogi keretet a magyar nyelv hivatalossá tételére”, illetve a magyar és a székely zászló kitűzésére. A képviselő kiemeli azt a kitételt, amely a rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot.

A képviselő hangsúlyozza, a PNL kategorikusan elutasít minden olyan tervezetet, amely Románia „enklavizációját és föderalizációját” célozza, ugyanakkor felszólítja az RMDSZ-t és a PSD-t, hogy bontsák meg „pártérdekekre alapozó szövetségüket”, amely nem helyezkedhet az egységes és szuverén nemzetállam érdekei fölé.

Októberben nyújtotta be az RMDSZ a tervezetet

A harminc RMDSZ-es törvényhozó kezdeményezte tervezetet április 8-án hallgatólagosan fogadta el a szenátus, döntő házként a képviselőház szavaz róla. A 2019. október 28-án iktatott törvénytervezetben az RMDSZ egyebek mellett ezeket a nyelvhasználati jogokat javasolja a szövetség tavaly őszi közleménye szerint:

  • A tervezet tartalmaz minden olyan nyelvhasználati jogot, amit az RMDSZ-nek sikerült 2018-ban a parlamentben kiharcolnia;
  • Azokat a megszerzett nyelvhasználati jogokat is tartalmazza, amelyeket eltörölt a kormány sürgősségi rendelete, amikor megcsonkították a magyar közösség számára fontos törvényt;
  • Így a megszerzett, érvényben lévő jogok nem csorbulnak: ott is megmaradnak a magyar közösség jogai, ahol a magyarság számaránya a húsz százalékos küszöb alá csökkenne a következő népszámláláskor, például nem vehetik le Kolozsváron a helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően;
  • A tervezet szankciókat ír elő arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat;
  • A megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelv-használati jogot;
  • A szimbólumhasználati jogokat törvénybe foglalja: helyi szinten a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról dönthet a megyei és helyi önkormányzat.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X