Telefonlehallgatások, házkutatások a szükségállapot idején – Csoma Botond képviselőt kérdeztük


-A A+



A hatóságok bárkinek a telefonját lehallgathatják vagy behatolhatnak a lakásába – akár az éjszaka kellős közepén –, mindezt bírói engedély nélkül. Ezek a konkrét következményei a szükségállapot kihirdetésének – erősítette meg a Maszolnak nyilatkozva Csoma Botond jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője.

„Tekintettel a járványügyi helyzetre, ha a koronívírus terjedésének az akadályozását célozzák, alkalmazhatók az említett intézkedések, de csakis olyan mértékben, amennyire a járvány leküzdése szükségessé teszi” – fejtegette a képviselő. A politikust arról kérdeztük, jogászként hogyan értékeli a Johannis–Orban-kormányzat döntését az Emberi Jogok Európai Egyezménye hatályának felfüggesztéséről; szükségesnek tartja-e a lépést, és lát-e benne veszélyt.

Csoma Botond elmondta: az emberi jogi egyezmény felfüggesztését értelmetlennek tartja, hiszen mint hangsúlyozta, a szerződés lehetővé teszi az abban foglalt jogok korlátozását is – bizonyos esetekben. „Nyilván van néhány jog, amely kivételnek számít. Az élethez való jog, valamint a rabszolgaság és a kínzás tilalma alól nincs derogálás semmilyen körülmények között” – hangsúlyozta a jogászpolitikus.

Hozzátette, hogy az egyezmény felfüggesztésének „gyakorlati haszna” sem világos számára. Példaként utalt Spanyolország és Olaszország helyzetére: mindkét állam Romániánál sokkal súlyosabb problémákkal szembesül, mégsem folyamodott az EJEE felfüggesztéséhez.

Rossz az üzenet, de jó a szándék?

„Nem értem, miért kellett Romániának előrefutnia – mondta a politikus jelezve, hogy nem sejt feltétlenül rossz szándékot a lépés mögött. – Nem gondolom, hogy miközben kezelnie kell ezt a járványügyi helyzetet, a kormány titokban arra készülne, hogy visszaéléseket kövessen el”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az ilyesminek rossz üzenete van Kelet-Európában „és különösen Romániában, ahol az államszocializmus idején nagyon komoly emberijog-sértések történtek”. Éppen ezért gyanakvásra ad okot – magyarázta a képviselő kiemelve, hogy Románia olyan országokkal került egy sorba, mint a Moldovai Köztársaság vagy Örményország, amelyek „nem feltétlenül az emberi jogok tiszteletben tartásáról híresek”.

Ebben a kontextusban ismételten hangsúlyozta, hogy meglátása szerint a rossz üzeneten túlmenően az elnököt nem valamilyen mögöttes szándék vezette. Magyarázata szerint a szükségállapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet a parlament is jóváhagyta – a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően –, „és minden parlamenti párt egyetértett abban, hogy indokolt a szükségállapot kihirdetése”.

Csapdahelyzetben a parlament

Felvetésünkre Csoma Botond elismerte: az alkotmányban leírt eljárás adott esetben akár csapdahelyzetet is teremthet. Ugyanis az alaptörvény 93. cikkelyében foglaltak szerint a törvényhozás vagy elfogadja, vagy elutasítja a rendkívüli állapot kihirdetéséről hozott elnöki rendelet, azonban nincs lehetősége a  tartalmát módosítani. Az elnöki rendelet leszavazása egyet jelent a szükségállapot megszüntetésével, ami kényes döntés elé állítja a honatyákat.

Csoma Botond azonban hangsúlyozta: ha a törvényhozás úgy találná, hogy az államfő rendelkezései „homlokegyenest ellentmondanak a demokratikus társadalmi berendezkedésnek”, akkor leszavazná azokat, és felkérné az elnököt, terjesszen elő újabb rendeletet, amely nem megy szembe a demokrácia alapértékeivel. Jelenleg nem ez a helyzet, vélte a képviselő. „Nem hiszem, hogy a titkosszolgálat – ha komolyan veszi magát, és nemzetbiztonsági kérdésként tekint a járványhelyzetre – megpróbálja kihasználni ezt a helyzetet, és a járványhoz nem köthető ügyekben próbálna jogokat korlátozni” – mondta.

A „fake news” mindig veszélyes

Csoma azt is hangsúlyozta, hogy noha a szükségállapotot az államfő hirdette ki, a fokozatosan bevezetett gyakorlati intézkedéseket a kormány fogadja el. A jogok korlátozása pedig csakis a rendkívüli helyzettel arányosan történhet. Példaként a véleménynyilvánítás szabadságát említette, amely „alapvető jog egy plurális demokráciában”, mégis indokoltnak tartja olyan sajtóorgánumok betiltását, amelyekről tényszerűen megállapítható, hogy álhíreket terjesztenek.

A „fake news” mindig veszélyes, de a jelenlegi helyzetben különösen az, hiszen ha elterjed például, hogy a C-vitamin meggyógyítja a koronavírusban szenvedő betegeket, és nagyon sokan elhiszik, az rendkívül megnehezíti a hatóságok ama igyekezetét, hogy akadályozzák a járvány terjedését – hangsúlyozta a képviselő.

Mit tudott a SRI a járvány terjedéséről?

Ebben a kontextusban felidéztük, hogy az államfő és a liberális kormányzat rémhírterjesztéssel vádolta az ellenzéket, amikor nem sokkal a szükségállapot kihirdetése előtt szorgalmazták, hogy az előrehozott választások kierőszakolása helyett koncentráljanak a körvonalazódó koronavírus-járványra és a szükséges felkészülésre. Lehetett-e tudomása az állami vezetőknek arról, hogy rövid időn belül tízezresével rohamozzák meg a határátkelőket a hazatérő román vendégmunkások, vagy figyelmen kívül hagyták az esetleges hírszerzési figyelmeztetést?

Ezzel kapcsolatban a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság titkára elmondta: őt is foglalkoztatja a kérdés, de nem tudja rá a választ. Mióta ugyanis az EP-képviselővé választott Claudiu Manda lemondott a bizottság elnökségéről, a testület „nem igazán működik”, konkrétabban tavaly május óta nem foglalkozott a titkosszolgálat tevékenységét illető kérdésekkel. Csoma Botond javasolta a bizottságot ideiglenes vezető alelnöknek, hogy az első adandó alkalommal kérdezzék meg a SRI-től, mikor küldte szét az első hírszerzési tájékoztatást a küszöbön álló koronavírus-járványról.

„Hozzátenném viszont, hogy az elnök és a kormány hírszerzési tájékoztatás vagy akár különösebb fantázia nélkül is elképzelhette volna, hogy az a román vendégmunkás, aki például a idegenforgalomban dolgozik Olaszországban, és nincsenek tartalékai, hazajön, mert az albérletét sem tudja kifizetni” – mondta Csoma Botond. Rámutatott: ha a liberálisok az előrehozott választások helyett azzal foglalkoztak volna, hogy karanténközpontokat hoznak létre, akkor alaposabban ellenőrizhették volna a külföldi járványgócokból érkező vendégmunkásokat, és talán kevesebb fertőzés lenne idehaza.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X