Cseke Attila: többszörösen is alkotmánysértő a választási törvényt módosító sürgősségi rendelet


-A A+



Több ponton is alkotmányellenes a választási törvény módosító, számú 26-os sürgősségi kormányrendelet, amit a Ludovic Orban vezette kormány a bukását hozó bizalmatlansági indítvány megszavazása előtti estén hozott, futószalagon fogadva el másik két tucat rendelettel együtt – fejtette ki Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője csütörtökön Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján.

Mint arról már beszámoltunk, a szenátus plénuma szerdán – az utólagos megvitatás során – elutasította a sürgősségi kormányrendelet. A jogszabály várhatóan a jövő héten kerül a képviselőház elé, amely a döntő ház ebben a kérdésben. Amennyiben ott mégis elfogadják a rendeletet, Klaus Johannis államfőnek három lehetősége lesz: kihirdeti a jogszabályt, visszaküldi parlamenti felülvizsgálatra vagy az alkotmánybírósághoz fordul.

Cseke Attila felsorolta, hogy az alkotmánybíróság mely rendelkezéseivel vagy korábbi ítéleteivel megy szembe a sürgősségi kormányrendelet: a választási törvényt egy évvel a választás megszervezése előtt tilos módosítani, mert ez – a Velencei Bizottság ajánlása szerint – a módosítást végző párt érdekeit szolgálja; a sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor szükség lett volna a Törvényhozói Tanács jóváhagyására, ezt pedig nem kérték, ami szintén alkotmányellenes. Harmadsorban lehetővé tszi, hogy a megyei választási listákra nemcsak a lakhelyük szerinti megyében szavazhatnak a választópolgárok, hanem bárhol.

„Ilyen rendszer sehol nincs, ez romániai újítás, ugyanakkor nem lehet tudni, ki volt a kezdeményezője” – mondta a Bihar megyei szenátor. A mandátumok számát a megyék lakosságának a száma alapján állapítják meg, így a körülbelül 600 ezer lakosú Bihar megyének négy felső-, és kilenc alsóházi helye van a törvényhozásban. Amennyiben például ötvenezerrel többen szavaznak Biharban – olyanok, akiknek nincs bejelentett lakcímük a megyékben –, nem tudni, mi lesz a megyét megillető parlamenti mandátumok sorsa, s azt sem tudni, mi történik azokban a megyékben, ahol jóval kevesebben szavaznak majd, tette hozzá.

Cseke Attila elmondta: bővítették a mozgóurnára jogosultak körét is, ami szintén kérdéseket vethet fel. „Ennél azonban súlyosabb gond, hogy törölték azt az előírást, hogy a mozgóurnának 21 órakor a szavazókörzetben kell lennie, ráadásul a szavazókörzetek vezetői meghosszabbíthatják 23 óra 59 percig azok nyitva tartását. Abszurd helyzet, hogy miközben a 21 órai urnazárás után már közlik például az exit pollok eredményeit, addig az egyes szavazókörzetekben még órákig szavazhatnak, ráadásul a mozgóurna is az utcán lehet” – sorolta az aggályokat a szenátor.

Konfliktusokra és botrányokra adhat okot a sürgősségi kormányrendelet két másik változtatása is – hívta fel a figyelmet. Eddig a rendszerint szombat reggel 7 órakor beálló kampánycsend megsértése kihágásnak számított és büntethető volt, akárcsak a választóknak a választás napján a szavazásra való befolyásolása, most egyik sem minősül kihágásnak. Megtörténhet tehát, hogy a végigkampányolt szombat után a választópolgárt akár a szavazóhelyiségben is győzködhetik arról, hogy melyik pártra szavazzon.

Formai és tartalmi kifogások egyaránt vannak tehát a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. Cseke Attila emlékeztetett, hogy emiatt a Nép Ügyvédjéhez fordult az RMDSZ, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon, ugyanis a sürgősségi rendeleteket a parlamenti képviselők vagy a szenátorok nem óvhatják meg az alkotmánybíróságon, azt csak az ombudsman teheti meg.

Orban: abszurd lenne a PSD-bojkott

Abszurd lenne a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről, ha bojkottálná a választási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadását, és egy hasonló törvénytervezetet nyújtana be – mondta csütörtökön Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnök.

„Mi szükség van egy új tervezetre, miért nem a meglévő rendelethez nyújtanak be módosító javaslatokat. Azért fogadtuk el ezt a rendeletet, mert ez nélkülözhetetlen az előre hozott választások megszervezéséhez, mert erről nem rendelkezik a 2015-ben életbe lépett törvény. Természetesen, ezzel egy időben, más módosításokat is bevezettünk, amelyek megerősítik a demokráciát, jó körülményeket biztosítanak a szavazáshoz” – nyilatkozta, ide sorolva azt az előírást is, miszerint bárki bárhol szavazhat.

Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke azt nyilatkozta szerdán, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) indítványa demokrácia- és alkotmányellenes elemeket tartalmaz. Hozzátette: a PSD törvénytervezetet dolgoz ki, amelyben átveszi a kormány sürgősségi rendeletéből a külföldön szavazókra vonatkozó részt, a diaszpórabeli mandátumok számának a megduplázását. (Agerpres)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X