Diákutaztatás: ha nem megy felelősségvállalással, sürgősségi rendelettel próbálkozik a kormány

Sürgősségi kormányrendeletet fog kibocsátani a kabinet az 51-es rendelet okozta gondok orvoslására, miután az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte meg az ezt módosító, felelősségvállalással elfogadott törvényt – jelentette ki szerda este, a Realitatea Plusnak adott interjúban Ludovic Orban miniszterelnök.

Orban úgy fogalmazott, nem fogja kivárni az „alkotmányossági aggályoskodásokat” az 51-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, mert „vannak gondok, amelyeket meg kell oldani”. Kijelentette: megvárják az alkotmánybírósági indoklást, majd sürgősségi rendeletet bocsátanak ki a szóban forgó jogszabály okozta problémák felszámolása érdekében.

Az Orban-kormány 2019. december 12-én vállalt felelősséget a törvénytervezetért. Ludovic Orban miniszterelnök akkor azzal érvelt, hogy az 51-es sürgősségi kormányrendelet negatívan befolyásolta a megyén belüli szállítást azáltal, hogy egy közszolgáltatást kereskedelmi szolgáltatássá változtatott.

„Jelen pillanatban vannak diákok, akik azért nem járnak iskolába, mert nem térítik meg az ingázással járó költségeiket. Az 51-es rendelet emellett más sérülékeny csoportokat is érint" – magyarázta. A tervezethez benyújtott módosító javaslatok közül elfogadták azt, amelynek értelmében a jelenlegi licencek érvényességét meghosszabbítják 2021. június 30-áig. Egy másik elfogadott javaslat pedig kimondja, hogy a megyei tanácsoknak 2021. július 1-jéig le kell zárniuk az új szállítócégek kiválasztási eljárását.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) december 16-án alkotmányossági kifogást emelt a kormány által felelősségvállalással elfogadott jogszabály ellen. A PSD beadványában azzal érvelt, hogy a képviselőház szakbizottságainak asztalán van egy törvénytervezet, amely törvényerőre emelné a 2019/51-es sürgősségi rendeletet.

Az alkotmányossági kifogás megfogalmazói szerint a parlament az egyetlen jogalkotó szerv, és a felelősségvállalással a kormány figyelmen kívül hagyta ezt az alapvető szempontot. A politikai és társadalmi élet különböző területeire hatással levő törvénytervezetek parlamenti megvitatásakor a kormánynak kötelessége megjelenni a parlamenti vitán és kifejteni álláspontját a témával kapcsolatban, és lehetőséget teremteni módosító javaslatok megfogalmazására – olvasható a dokumentumban.

A PSD azt is kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság 2018/618-as döntése dacára a kormány nem kérte ki a Gazdasági és Szociális Tanács véleményét a tervezettel kapcsolatban. Ugyanakkor arra is kitért, hogy az alkotmánybíróság 2010/1431-es határozata értelmében a kormány nem szakíthat félbe egy törvényalkotási folyamatot.

Az alkotmánybíróság szerdán helyt adott a PSD óvásának.

Kapcsolódók

Kimaradt?