Ami heves vitákat váltott ki az SZKT ülésén: ezek az RMDSZ jelöltállítási szabályzatának legfőbb módosításai


-A A+



Az RMDSZ alapszabályzatának módosítása tette indokolttá a helyhatósági választásokat megelőző jelöltállítás szabályozásának módosítását – jelentette ki a Maszolnak Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, aki szerint a romániai politikai pártok egyike sem nyitott oly mértékben a női és a fiatal jelöltek támogatására, mint az RMDSZ. A politikus közölte, hogy – szintén egy SZKT-határozat értelmében – nem kell megismételni a jelöltállítási rangsorolást ott, ahol ez már megtörtént –, például Marosvásárhelyen. Március 16-ig lezárul a jelöltállítási folyamat, az RMDSZ-nek mindenhol lesz polgármesterjelöltje, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 15 százalékot.

Olyan parázs vitát váltott ki a női és a 35 éven aluli jelöltek befutó helyének biztosítása, valamint a támogatói aláírások kötelezettségének kiterjesztése a jelöltállítás szabályzatának módosításakor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén, amire az utóbbi években nem volt példa az RMDSZ „miniparlamentjének” nevezett testületben. A vélemények elsősorban a nők és fiatalok pozitív diszkriminációjáról és a támogatói aláírások összegyűjtésének kötelezettségéről különböztek.

Horváth Anna ügyvezető alelnök elmondta: az SZKT-ülésen történtek előzménye, hogy 2017-ben megváltozott az RMDSZ alapszabályzata, ezért a 2016-ban elfogadott jelöltállítási szabályzatot is hozzá kellett igazítani. Másrészt „a jelenleg körvonalazódó belpolitikai helyzetet figyelembe véve” nagyon feszes határidőket kellett szabni a jelöltállítási folyamat lezárására.

„Az RMDSZ fel akar készülni mindegyik verzióra, ami a helyhatósági választásokat illeti. Mi a május 24-i, illetve a június 14-i dátummal számolva szabtuk meg a határidőket, ezért a jelöltállítási folyamat utolsó napja, beleértve az óvásokat és azok elbírálását is, március 16.” – nyilatkozta Horváth Anna.

Pozitív megkülönböztetés a női és ifjúsági jelölteknek

Az SZKT elé szombaton olyan módosítási javaslatok kerültek, amely az ügyvezető alelnök szavai szerint kibővítette a jelöltállítás alapelveit, rugalmasabbá és egyszerűbbé teszi a szabályozást oly módon, hogy könnyen alkalmazható és felvállalható legyen Székelyföldön és a szórványvidéken egyaránt.

A viták után elfogadott döntés szerint a helyi és megyei önkormányzati jelöltlistákon úgynevezett befutó helyeket kell biztosítani a női, illetve az ifjúsági szervezetek által javasolt, 35 évnél fiatalabb jelölteknek. „Leegyszerűsítve, ez azt jelenti, hogy minden település listáján a befutó helyekre rangsorolt személyek között lennie kell legalább egy nőnek és egy fiatalnak” – mondta Horváth Anna, aki szerint a létező pozitív példákat akarják átültetni más helységekre is.

„Csíkszeredában jelenleg három női helyi tanácsos van, vagy említhetném Kolozsvárt, ahol 2017-ig az öt RMDSZ-es képviselőből kettő nő volt, esetleg Dévát, ahol a két tanácsos egyike nő. Viszont rengeteg olyan település van, ahol egyetlen nő sem szerepelt, illetve egyetlen nőnek sem biztosítottak befutó helyet 2016-ban, és ez az előírás ezen akar változtatni” – magyarázta.

Az ügyvezető alelnök indoklásként a nők alulreprezentáltságát hozta fel, illetve azt, hogy az RMDSZ szavazótáborának ötven százaléka nő, akárcsak az egész társadalomé. „Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy ott, ahol nők is bekerültek képviselőtestületbe, vagy női polgármesterek, alpolgármesterek vannak, minden esetben nagyon jól teljesítő, jó képességű hölgyek-asszonyok végzik a munkát, és ez a férfi kollégák véleménye. A nők látásmódja, élettapasztalata hozzáadott értéket jelent az önkormányzat munkájában” – mondta Horváth Anna.

Vannak kivételek

Azokon a településeken, amelyeken kisebbségben vagy egyenesen szórványban él a magyarság, kettő vagy akár csak egy befutó helyre számíthatnak az RMDSZ-es jelöltek a helyhatósági választáson. Az ilyen települések kivételt jelentenek – mondta Horváth Anna. „Ha egy adott közigazgatási egységben csak egyetlen befutó helye van az RMDSZ-nek, akkor nincs kényszerítő ereje ennek az előírásnak, illetve akkor sem, ha nincs sem női, sem fiatal jelentkező – magyarázta. – Tény, hogy a női jelöltek eddig sem tülekedtek, de a nőszervezet és az ifjúsági szervezet dolga közösen, hogy jó képességű, rátermett jelölteket állítsanak a rangsorolási versenybe, akiket örömmel és meggyőződéssel tudnak a helyi szervezetek vezetői ezekre a helyekre rangsorolni.”

A jelölteknek is támogató aláírásokat kell gyűjteniük

Az előválasztások megszervezésénél az egyik legfontosabb változás, hogy nemcsak a polgármester- vagy a megyei tanácselnök-jelölteknek kell támogatói aláírásokat gyűjteniük, hanem a helyi vagy megyei tanácsoselölteknek is. Akik polgármesternek vagy megyei önkormányzati elnöknek jelöltetik magukat, az adott közigazgatási egység (megye/város/község) legutóbbi népszámlálás szerinti magyar lakosságszámának 3 százalékával megegyező támogatói aláírást kell benyújtaniuk. Tőlük eddig is kérték ezt, egyes helyeken még a megyeitanácselnök-jelöltektől is, bár 2016-ban és 2012-ben sem közvetlenül választották meg őket. Az újdonság az, hogy immár a tanácsosjelölteknek is 1 százaléknyi támogatói aláírást kell benyújtani a jelöléshez.

„Nagyon jó előkampány az, ha a jelöltek végigjárják falvainkat, községeinket, városainkat, Székelyföldön erre sok pozitív példa van” – vélte Horváth Anna, hozzátéve, hogy előválasztás mindenütt lesz: akár rangsoroló küldöttgyűlés, akár urnás előválasztás. Az RMDSZ vezetősége ez utóbbit ajánlja „hangsúlyosan”, mert szerintük ennek nagyobb a legitimitása.

Nem ismétlik meg a már megtartott előválasztásokat

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlése már tavaly ősszel eldöntötte, hogy az idei helyhatósági választásokon Soós Zoltán lesz Marosvásárhelyen a szervezet polgármesterjelöltje. Horváth Anna szerint ezt a döntést nem befolyásolja az, hogy a jelöltállítási szabályokat csak utólag fogadták el.

„Erre volt már precedens, ráadásul most nemcsak Marosvásárhelyen ez a helyzet, hanem Torockón is, ahol már tartottak urnás előválasztást. Ezekre az esetekre is van előírása az SZKT-nak, éspedig a szövetségi elnökség utólagos jóváhagyásával ezeknek a rangsorolásoknak az eredményei érvényesnek tekinthetők, tehát nem kell megismételni az előválasztást” – mondta.

Az ügyvezető alelnök hozzátette, hogy a szombati SZKT-határozat nem vonatkozik a parlamenti jelöltállításra, mert a parlamenti választásokról „jelenleg semmi biztosat nem lehet tudni”. Amikor aktuális lesz a kérdés, egy újabb SZKT- ülésen fognak majd határozni.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X