Szombaton dönt a fúzióról az EMNP és az MPP


-A A+

A tavalyi megállapodásuknak megfelelően előbb politikai szövetséget köt, majd egyesül 2020-ban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párttal (MPP). A fúzióról létrejöttéhez szükséges határozatokat szombati együttes küldöttgyűlésén fogadja el Csíkszeredában a két politikai szervezet.

Erről Csomortányi István, az EMNP elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök beszélt a párt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján. A két politikus nem árult el részleteket az együttes küldöttgyűlés elé terjesztendő határozatokról. Nem kívántak válaszolni a Maszolnak arra a kérdésére sem, hogy mi lesz az EMNP és az MPP egyesüléséből létrejövő párt neve és ki lesz az elnöke.

„A szombati küldöttgyűlés választ fog adni ezekre a kérdésekre. Nem lenne elegáns részemről a válaszokat megelőlegezni, tekintettel arra, hogy a másik fél – az MPP – nincs jelen” – jelentette ki Csomortányi István. Konkrétumot annyit árult el: a két párt a helyhatósági választásokon még politikai szövetségesként vesz részt, a fúzióval létrejött új politikai alakulat bírósági bejegyzése ugyanis várhatóan elhúzódik. Ez egyébként  azt is jelenti, hogy jelöltlistáiknak hétszázalékos küszöböt kell átlépniük.

Az EMNP elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette, a két párt tervezett politikai szövetsége, majd fúziója egy új erdélyi magyar egységnek a kiindulópontja lehet. Úgy vélte: szükség van arra, hogy a 2020-as önkormányzati és parlamenti választásokon az erdélyi magyar politikai szervezetek "ugyanabba az irányba húzzák a szekeret". Ehhez az szükséges, hogy sikerüljön az erdélyi magyarság körében legnagyobb támogatottsággal rendelkező RMDSZ-szel is megegyezni. "Ha nem lesz megállapodás, annak mindannyian a kárvallottjai leszünk" - jelentette ki Csomortányi.

A politikus felidézte: az EMNP-nek a 2019-es európai parlamenti, majd elnökválasztásra is megvolt a javaslata a magyar szavazatok maximalizálására. Előbbinél a magyar pártok koalíciós jelöltlista-állítását, utóbbinál pedig a politikai szervezetek fölött álló jelölt állítását javasolták. Az RMDSZ azonban figyelmen kívül hagyta a javaslatukat, és ez szerinte meg is látszott az eredményeken.

Toró T. Tibor szerint az új egység, amelynek megvalósítására törekszenek, nem lehet már olyan, amilyen 1990-ben volt az erdélyi magyarság egysége. Az egypártrendszerhez szerinte már nem lehet visszatérni. Azt kell elérni, - jegyezte meg -, hogy a különböző szervezetek a közös érdekek mentén egy közös cselekvési terv szerint együtt dolgozzanak a közös célok eléréséért.

Toró T. Tibor arra is kitért, hogy az erdélyi magyarság valamennyi politikai szervezete ellenérdekelt abban, hogy megváltoztassák az önkormányzati választások törvényét. Úgy vélte: a magyar érdek azt diktálja, hogy a polgármestereket továbbra is egyfordulós választáson válasszák, a megyei önkormányzatok elnökeit pedig az önkormányzati testület válassza meg a saját soraiból.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X