Antal Árpád: a román állam hibrid háborút folytat a magyar kisebbség ellen


-A A+

Van-e magyar jövő Erdélyben? – Erre a kérdésre adott válaszokat Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerda este az RMDSZ helyi szervezetének tisztújító ülésén, ahol újraválasztották az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökévé. 

Antal Árpád rámutatott: ahhoz, hogy a jövőt meg tudjuk tervezni, fontos, hogy megértsük a múltat. Ezért bemutatott egy térképet, amelyen 1920-ban jelölték az ország közigazgatási egységeiben az analfabetizmus arányát (Piros: itt nagyarányú az analfabetizmus, zöld: itt nagyarányú az írni-olvasni tudók száma – szerk. megj.)

A térképen az látszik, hogy Székelyföldön magas volt az írni-olvasni tudók aránya. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint ennek köszönhető, hogy túléltük az elmúlt száz esztendőt és ma vagyunk. Köszönhető ez azoknak a vezetőknek, akik a székelyföldi településeken iskolákat hoztak létre, ételt és ösztöndíjakat adtak a diákoknak, vélekedett.

„A román állam a magyar közösség eltüntetését tűzte ki célul” 

„Száz évente szükség van olyan történésekre, közpolitikára, amelyek megalapozzák a következő száz évet is. 20-30 évente történtek olyan dolgok, amelyek segítették a romániai magyar közösséget. Ilyen volt a II. bécsi döntés, amely reményt adott, hogy érdemes itt élni, utána az autonómia majd az 1989-es forradalom”, sorolta Antal Árpád. Rámutatott: a következő időszakban is sok minden történhet, változik a világ és a magyar közösség is akkor tud megélni, ha kitartóak vagyunk és hiszünk abban, hogy érdemes a szülőföldön maradni. Ahhoz, hogy az elmúlt 30 évben a magyar közösség együtt maradjon, szükség volt az RMDSZ-re, amely biztosítani tudta a politikai képviseletet, mondta Antal Árpád.

Az elöljáró rámutatott: „a román állam 1920-tól máig a nemzetünk eltüntetését, demográfiai és gazdasági értelemben a megsemmisítését tűzte ki célul”. Nagyvárosainkat elveszítettük: Kolozsvár 1950-ig, Nagyvárad 1970-es évekig, Marosvásárhely 1990-es évekig volt magyar többségű. Ma Sepsiszentgyörgy Erdély és a Magyarország határain túli területek, legnagyobb magyar többségű városa. „Nagy felelősség hárul ránk, ennek megfelelően kell élnünk és tevékenykednünk. Sepsiszentgyörgy szerepe még nem tudatosult eléggé mindenkiben”, vélekedett Antal Árpád. 

A szociológus végzettségű polgármester rámutatott: 1989-ben az akkori demográfiai előrejelzések azt mutatták, hogy 2020-ban a magyarok aránya 3 százalék alá csökken, ha folytatódnak azok a trendek, amelyek a 80-as években érvényesek voltak. Az, hogy nem így történt, a rendszerváltásnak köszönhető, majd az ország Európai Uniós csatlakozásának, amelynek következtében 4 millió ember hagyta el Romániát. Ugyanakkor megváltoztak a demográfiai trendek: a magyarok kisebb arányban vándoroltak ki az országból, mint a románok és ma már a magyarok több gyereket vállalnak, mint a románok. Ezért van az, hogy ma is 6,6 százalékos a magyar közösség aránya Romániában. 

Antal Árpád szerint az elmúlt 30 évben a román államtól kaptunk gesztusokat, de mindig kevesebbet, mint amit szerettünk volna. Ezek a gesztusok is kényszer alatt születtek az ország NATO és Európai Uniós csatlakozási kényszerének köszönhetően. Gond, hogy 2012-től gyakorlatilag leálltak ezek a folyamatok. A polgármester magyarázata szerint mindez azért történt, mert 2011-ben volt egy népszámlálás, amit 2012-ben dolgoztak fel. „Akkor tudatosította mindenki, hogy nem valósak azok a trendek, amikkel számoltak, hogy el fog fogyni az erdélyi magyarság, sőt Székelyföld esetében száz éves trend fordult meg. A népszámlálási adatokból ugyanis kiderült, hogy 2002 és 2012 között nagyobb arányban fogytak Székelyföldön a románok, mint magyarok” – fogalmazott.

Így zajlik az állami hibrid háború a magyar közösség ellen

„Minél nagyobb dolgokat akarunk, annál nagyobb erők mozdulnak meg ellenünk”, idézte Orbán Viktort a sepsiszentgyörgyi elöljáró. Magyarázata szerint amikor a román állam tudatosította, hogy a magyar közösség életképes, céljai és elképzelései vannak, beindította a hibrid hadjáratot ellenünk. Ennek részeként 2012-ben született a döntés, ami a magyar közösséget nemzetbiztonsági kockázatként bélyegzi, majd jöttek az (ál)korrupciós és (ál)terrorista vádak és elindult a hibrid hadviselés a magyar közösség ellen. 

„Álhíreket gyártanak, manipulálják az embereket a közösségi médián és hagyományos médián keresztül. Például ilyen az, amikor a román állam azt akarja elhitetni, hogy mi szegény és életképtelen közösség vagyunk, nem vagyunk képesek a saját lábunkon megállni. Sajnos Székelyföldön is sokan elhiszik mindezt, de tudatosítani kell, hogy ez egy propaganda része, amit a román állam a saját közösségének egy része ellen folytat, hibrid hadviselés részeként”, fejtette ki Antal Árpád. 

Gyerekvállalással válaszolhatunk a felszámolási kísérlet ellen

A sepsiszentgyörgyi polgármester egy másik térképpel szemléltette, hogy melyik megyéből hányan hagyták el tartósan az országot. Ezen látszik, hogy Székelyföld jobban áll, mint sok román többségű megye. Természetesen Kovászna megye esetében a 21,98 százaléknyi elvándorló hatalmas veszteség, viszont lényegesen kevesebb, mint egyes román megyék, ahonnan a lakosság közel fele elvándorolt. 

„A legjobb válaszunk mindarra, amit a román állam velünk szemben végez az, ha sok gyereket vállalunk. Ha bátor a közösség és mer sok gyereket vállalni, akkor nyerni tudunk”, véli Antal Árpád. Rámutatott: Sepsiszentgyörgy célja, hogy olyan város legyen, ahol a sokgyerekes családok megfelelően tudnak élni. Véleménye szerint nem véletlen, hogy nagyvárosokban általában egy gyereket vállalnak a családok. Ennek gyakorlatias oka van, az, hogy nagyvárosban nehéz 2-3 gyerek „lemenedzselése”, nem elég egy ember ideje arra, hogy minden gyereket el tudjon vinni mindenhová. Ezzel szemben egy kisebb városban, mint Sepsiszentgyörgyön, másak a lehetőségek. 

Van magyar jövő Erdélyben

Antal Árpád szerint határozott igen a válasz arra a kérdésre, hogy van-e magyar jövő Erdélyben. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarok több mint fele (56,8 százalék) olyan településen él, ahol a magyarok többségben vannak és a településvezetés magyar. Az erdélyi magyarok 85 százaléka a Székelyföld – Kolozsvár – Partium tengelyen él. Ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő évi helyhatósági választások után az erdélyi magyarok kétharmada él majd olyan településen, amelynek vezetősége magyar. „Sok kis magyar világ van Romániában, és ha egy településen a lakosság 70-80 százaléka magyar, nehéz ez esetben asszimilációról beszélni. Ott, ahol a lakosság többsége román, valós az asszimiláció veszélye”, fejtette ki Antal Árpád. 

„Fontos, hogy ne gondolkodjunk soha úgy, ahogy néhány bukaresti politikus gondolkodik rólunk, akik 6 százalékos politikai közösségként tekintenek ránk. Mi olyan 6 százalékos közösség vagyunk, amely társtulajdonosa ennek az országnak”, hívta fel a figyelmet Antal Árpád. Hozzátette: nézzük meg a legutóbbi államelnök választások térképét. Kelemen Hunor ugyanis a 6-ik helyen végzett, de felkerült a három színű választási térképre azáltal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyékben az RMDSZ jelöltje nyerte el a legtöbb szavazatot. Ezen a választási térképen nem jelenik meg sem a 3. sem a 4. sem az 5. helyezett jelölt, mert ők nem nyertek meg egyetlen megyét sem. „Jelenleg Romániában három politikai erő létezik: a baloldali szociáldemokraták (PSD), a jobboldali liberálisok (PNL) és az RMDSZ. Mi ennek megfelelően kell viselkedjünk, ennek megfelelően kell kérjük a jogainkat”, mondta a sepsiszentgyörgyi politikus. 

„Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld szíve, amely egész Erdélyért dobog!” 

Antal Árpád szerint az elkövetkező tíz évben fogjuk megalapozni a következő száz évet. Ez a folyamat elkezdődött néhány éve, hiszen jelenleg olyan nemzetpolitikai kontextus van, amit kihasználva értékes dolgokat tudunk megteremteni. Olyan oktatási, kulturális és gazdasági intézményrendszert fogunk létrehozni, amely ugyanolyan értékes lesz, mint az 1920-as analfabetizmus felszámolása idején volt, vélekedett.

„Most alapozzuk meg a következő száz évet, ehhez pedig Sepsiszentgyörgyön – Erdély legnagyobb magyar többségű városában – olyan közpolitikákat kell kialakítani, amivel el tudjuk érni, hogy az erdélyi magyar fiatalok ide jöjjenek tanulni, bulizni, dolgozni és családot alapítani”, vázolta fel Antal Árpád. Elmondta, hogy jövő tavasszal mutatják be az erre vonatkozó „Sepsi 20-30” nevű tervet. „Azt szeretnénk, hogy »Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld szíve, amely egész Erdélyért dobog«. Erre a szintre kel nekünk felnőni. Ehhez pedig az egész városnak, az RMDSZ-nek, az itt élő embereknek és a polgármesternek is szintet kell lépnie”, zárta előadását Antal Árpád. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X