FRISSÍTVE – Hatályon kívül helyezhetik szerdán a „miniamnesztia” törvényét


-A A+

FRISSÍTVE: Egyhangúlag jóváhagyta kedden a képviselőház jogi bizottsága a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályon kívül helyezéséről szóló tervezetet. A javaslatot szerdai ülésén tárgyalja majd a képviselőház plénuma. Az RMDSZ támogatja az úgynevezett „miniamnesztia” eltörlését.

Egymással versengve akarja a kormánypárt és a szociáldemokrata ellenzék hatályon kívül helyezni a rossz körülmények között fogva tartott elítéltek idő előtti szabadulásáról szóló törvényt, miután számos közfelháborodást keltő bűncselekmény elkövetőjéről kiderült, hogy még börtönben ülne, ha nem lépett volna hatályba a jogszabály.

Kedden a képviselőház jogi bizottsága egyhangúlag elfogadta a kormány és az őt támogató pártok tervezetét, amely megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az elítéltek büntetésének egyötödét jóváírják a rossz fogva tartási körülmények miatt.

Az úgynevezett „kompenzációs” vagy „miniamnesztia”-törvény visszavonása az egy hónapja kormányra lépett, Klaus Johannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyik kampánytémája volt az elnökválasztás előtt, most azonban a választáson alulmaradt, de a parlamenti házbizottságban még mindig többséggel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) is sietett napirendre tűzni a jogszabály módosítását.

A korábbi szociáldemokrata kormánytöbbség az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) sorozatos elmarasztalására hivatkozva vezetett be kárpótlási rendszert az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára, de a jogszabály olyan „jól sikerült", hogy az elítéltek számára üzletté vált az emberi jogaikról való lemondás, büntetésük lerövidítése érdekében. Az elítéltek valósággal menekülnek a korszerűsített ítéletvégrehajtó intézményektől, és büntetésük lerövidítésének reményében mondvacsinált pereket indítanak más országrészekben, hogy egészségtelen és zsúfolt börtönökbe helyezzék át őket.

A tavaly nyáron elfogadott törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. Ugyanilyen mértékben csökken azok büntetése, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva.

A média szerint tavaly nyár óta a törvény alapján 21 ezer elítélt szabadult korábban a börtönből, és közülük több mint 1800-an újabb bűncselekményt követtek el. A visszaesők közül 500 ellen erőszakos bűncselekmények – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – miatt indult újabb büntetőeljárás.

Predoiu: összevonják a PNL és az USR javaslatát

A szakbizottságban zajló vita során Florin Iordache szociáldemokrata képviselő kifejtette: ajánlatosabb lenne a törvényt kijavítani, és nem eltörölni, mert utóbbi esetben az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy fog tekinteni Romániára, mint aki nem tett semmit a börtönökben uralkodó rossz körülmények enyhítésére. Alfred Simonis PSD-képviselő viszont kijelentette, hogy a szociáldemokrata törvényhozók habozás nélkül meg fogják szavazni a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének eltörlését.

Iordache azt mondta a vitán, hogy a törvényt a Cioloş-kormány dolgozta ki, a PSD csak „örökölte”, s módosított rajta: a kompenzációként járó napok számát 3-ról 6-ra emelte.

Cătălin Predoiu nemzeti liberális párti (PNL) igazságügyi miniszter azt mondta a szakbizottsági vitán, hogy az általa vezetett tárca nem változtatott véleményén, és továbbra is támogatja a vitatott jogszabály eltörlését. Azt is közölte: az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt el fogja magyarázni, hogy a törvény gyakorlatba ültetése az erőszakos bűncselekmények számának növekedését vonta maga után, és megingatta az állampolgárok biztonságérzetét. Azt is megemlítette, hogy az ügyben két tervezet van a bizottság asztalán: az egyik a PNL-től, a másik az USR-től származik. Ezeket összevonják, és a keletkező közös javaslat is az igazságügyi minisztérium támogatását fogja élvezni.

Predoiu szerint a legjobb megoldás egy törvényt hozni, amely kimondja a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének visszavonását. Az igazságügyi tárca kidolgozott egy átmeneti jogszabályt, amely azt is tisztázza, hogy a visszavonás után hogyan kell eljárnia az országos büntetés-végrehajtási rendszernek – mondta a miniszter.

Korodi Attila: el kell törölni ezt a törvényt

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila érdeklődésünkre elmondta: az RMDSZ határozottan támogatja a jogszabály hatályon kívül helyezését. „Egyértelműen el kell törölni, mert nem hosszú távú megoldásként született. Az akkori PSD-kormány vállalta új börtönök építését, az elektronikus nyomkövetők használatának bevezetéséről szóló törvényt, de mivel ezeket elhalasztották, csak az úgynevezett kompenzációs törvény fejti ki hatását, de eredetileg csupán átmeneti megoldást kínált. A törvény megszavazásakor nem az volt a cél, hogy húszezer elítéltet szabadlábra helyezzenek, hanem az, hogy több tízmillió eurónyi értékű emberjogi bírósági döntés alapján kiszabott kártérítésnek elejét vegyék” – mondta a politikus.

Ludovic Orban miniszterelnök azt mondta, hogy ha a parlamentben elbukik a javaslat, akár kormányzati felelősségvállalással is hajlandók hatályon kívül helyezni a jogszabályt. Ez azt jelenti, hogy a kormány parlamenti vita nélkül terjeszti a törvényhozás elé a tervezetet, nem is szavaznak róla. Az ellenzéknek azonban a beterjesztést követő három napban jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítvány benyújtani a kormány ellen. Ha a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány megbukik, ha viszont nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

Korodi Attila szerint nem kerül sor felelősségvállalásra. „Nem beszéltünk erről, mert úgy látjuk, hogy ebben a kérdésben megvan a parlamenti többség” – mondta.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X