FRISSÍTVE - Elbeszéltek egymás mellett a második elnökválasztási forduló jelöltjei, Viorica Dăncilă és Klaus Johannis


-A A+

A második elnökválasztási fordulóba jutott két jelölt, Viorica Dăncilă és Klaus Johannis a szemtől szembeni vita helyett kedd este – párhuzamosan tartott rendezvényeken – újságírókkal vitázott. A volt kormányfő és a mandátumának meghosszabbítására készülő államfő válaszait foglaltuk össze. 

Egymással nem, de legalább a média képviselőivel vitázott a vasárnapi második elnökválasztási forduló előtt a két államfőjelölt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által támogatott Klaus Johannis kedden 19 órára hirdetett meg sajtóbeszélgetést, míg a megbuktatott szociáldemokrata (PSD) kormányfő, Viorica Dăncilă az utolsó pillanatban jelentette be, hogy egy órával korábban, 18 órától „nyílt párbeszédre” várja az újságírókat a parlamentbe.

Dăncilă: ellenjelöltem tart a párbeszédtől

Klaus Johannis államfő tart az „autentikus párbeszédtől" – jelentette ki kedd este a volt kormányfő, hozzátéve, hogy a jelöltek vitájának hiányában ismerteti miniszterelnöki tevékenységének mérlegét, hogy az emberek tudják összehasonlítani az ő megvalósításait a Johanniséival. Viorica Dăncilă rámutatott, az államfő megosztotta és megosztja az ország lakosságát, és most az újságírók között is különbséget tesz. „Úgy gondolja, hogy a sajtó egy része megérdemli, hogy részt vegyen a vitán, a másik része nem érdemli meg. Függetlenül attól, hogy a média értékel téged, vagy ellenségesen viszonyul hozzád, korrekt hozzáállásod kell hogy legyen vele szemben" – fogalmazott.

Hozzátette, nagyon remélte, hogy mégiscsak sor kerül a jelöltek vitájára, „de úgy tűnik, Klaus Johannis csak olyanokkal akar vitázni, akiket kedvel és akik elfogadják őt" – mondta, utalva az államfő által kezdeményezett, szintén kedd este zajló vitára, amelyre újságírókat, politológusokat hívtak meg.

 

Dăncilă kiemelte, számos „sértés és hazugság" elhangzott Johannis részéről vele kapcsolatban. „Azt látom, hogy tart az autentikus párbeszédtől, tart a kérdésektől, tart a kényelmetlen igazságoktól. Számos sértés, számos hazugság elhangzott Klaus Johannis részéről velem kapcsolatban. Úgy vélem, hogy egy szemtől szembeni vita rávilágított volna arra, milyenek vagyunk is valójában, mennyire vagyunk felkészülve az államelnöki tisztségre, és főleg arra, hogy mit valósítottunk meg az általunk betöltött állami tisztségben – Klaus Johannis az alatt az öt év alatt, amíg Románia elnöke volt, jómagam pedig az alatt az egy év és kilenc hónap alatt, amíg Románia miniszterelnöke voltam" – hangoztatta, hozzátéve, ismertetni fogja kormányfői tevékenységének mérlegét, hogy az emberek tudják összehasonlítani azt az államfő megvalósításaival.

Dăncilă azt mondta, mivel Johannis elnök nem vállalta a jelöltek vitáját, a médián keresztül kíván feltenni neki több kérdést, amelyekre – meglátása szerint – a román állampolgárok is választ várnak. „Nem azt kérdem, hogy mit tett mandátumának öt éve alatt, hanem azt kérdezem, hogy miért nem tett semmit? Milyen érzés volt minden hónapban felvenni a fizetést úgy, hogy közben semmit nem tett a román állampolgárokért?" – fogalmazott.

Dăncilă rámutatott, bár Johannis ígéretet tett arra, hogy eltörli az államelnök mentelmi jogát, erre mégsem került sor. „Miért hazudott a románoknak? Miért nem írt ki referendumot? Nekem sem volt szükségem a mentelmi jogra. Ön mitől félt? Csak nem a dossziéi, az igazságszolgáltatással való problémái ijesztették meg?" – tette fel a kérdést.

A PSD államfőjelöltje arról is beszélt, hogy a nagyszebeni európai uniós csúcstalálkozón Iohannis azt ígérte, Románia csatlakozni fog a schengeni övezethez. „Felvállalja-e ön ezt a külpolitikai kudarcot? Mandátumának öt éve alatt azért ezt meg lehetett volna oldani. Technikai szempontból Románia teljesíti a feltételeket. Ön képviselt bennünket az Európai Tanácsban, mégsem csatlakoztunk a Schengenhez. Tudja-e, hogy ez egy politikai döntés?" – mondta. Viorica Dăncilă szerint Johannis minden alkalommal „szélsőséges diskurzussal" állt elő, azt hangoztatva, hogy a PSD-nek el kell tűnnie.

Dăncilă úgy véli, hogy Florin Cîţu pénzügyminiszter költségvetési hiánnyal kapcsolatos kijelentései miatt gyengült a lej az euróval szemben. A jelölt szerint az Orban-kormány tagjainak nem az a dolguk, "hogy a nehéz örökség miatt panaszkodjanak", hanem hogy megoldásokat találjanak. Dăncilă rámutatott, a PNL és Johannis államfő a tavalyi év utolsó hónapjaiban is azt hangoztatta, hogy a kormány nem fogja tudni tartani a 3 százalékos költségvetési hiánycélt, mégis 2,96 százalékos deficittel zárták az évet.

"Ugyanez történik most is. Úgy gondolom, nekik is módszereket, megoldásokat kell találniuk arra, hogy jobban kormányozzanak, és tudják tartani a költségvetési hiánycélt. A fekete lyukkal, a két párhuzamos költségvetéssel kapcsolatos nyilatkozatok nem tesznek jót az országnak, nem tesznek jót az embereknek, mert Cîţu miniszter nyilatkozatai miatt gyengült a lej az euróhoz képest" - fogalmazott.

A PSD államfőjelöltje hozzátette, más hozzáállásra van szükség az Orban-kormány tagjainak részéről, mert "nem azért töltik be a miniszteri vagy miniszterelnöki tisztséget, hogy a nehéz örökség miatt panaszkodjanak", ehelyett meg kell találniuk az emberek által várt megoldásokat. "Ha nem képesek erre, hagyják, hogy csinálják mások" – nyomatékosította.

Az újságírók többek között megkérdezték a jelölttől, felvállalja-e, hogy „a PSD támadást intézett az igazságszolgáltatás ellen”. „Nem avatkoztam be az igazságszolgáltatás munkájába. Amikor az igazságügyi miniszter megpróbált beavatkozni, korrigáltam. Úgy gondolom, hogy a politikának nincs mit keresnie az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás a szakemberek, a bírák és ügyészek dolga. Amíg ezt nem értjük meg, addig nem beszélhetünk az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Románia elnökének még annyira sem szabad beavatkoznia az igazságszolgáltatásba, példaként kell szolgálnia az igazságszolgáltatáshoz való viszony tekintetében" – válaszolt Dăncilă.

A büntető törvénykönyv módosításaival kapcsolatban a volt kormányfő elmondta: a PSD-ben demokrácia van, "nem diktatúra", és a döntéseket az alapszabályzat szerint eljáró fórumok hozzák meg. "Ne tőlem kérdezzék, hogy mi történt a parlamentben, én nem vagyok a törvényhozás tagja" - mondta.

A 2017/13-as rendelettel kapcsolatban azt mondta, tudomása szerint „jogi szempontból nem voltak problémák”, európai parlamenti képviselőként pedig meg kellett magyaráznia, hogy mi a helyzet az országban, mert Monica Macovei és Cristian Preda olyan képet festett Romániáról, ami „nem vált dicsőségünkre”.

Dăncilă kitart álláspontja mellett, miszerint Románia izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe kell költöztetni. "Azt mondtam (...), hogy egyetértek a nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetésével. Minden illetékes intézmény véleményét figyelembe véve döntök majd, de megerősítem: ha partnerünk, az Egyesült Államok, amely biztonságunkról gondoskodik, áthelyezte nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, ugyanezt megtehetjük mi is” - válaszolta Dăncilă arra a kérdésre, hogy elnökként aláírja-e a nagykövetség elköltöztetéséről szóló memorandumot.

Hozzátette, ismét kikéri majd az illetékes intézmények véleményét. "Volt egy memorandum, amelyben megkérdeztük a minisztériumok és valamennyi intézmény véleményét. De azóta eltelt egy bizonyos idő, nem az a normális, hogy annak a helyzetnek megfelelően döntsünk majd, ami abban a pillanatban lesz? Tehát garantálom, hogy nem sértek meg egyetlen erre vonatkozó jogszabályt sem, és tiszteletben tartom a törvényt ezen intézkedés vonatkozásában, de kitartok korábbi álláspontom mellet" - tette hozzá Dăncilă.

A jelölt elmondta: egy mentelmi jogról szóló népszavazás, Románia belépése a schengeni övezetbe, a vízumkötelezettség megszüntetése az Amerikai Egyesült Államokba utazó román állampolgárok számára képezik elnöki mandátumának prioritásait. Hozzátette: amennyiben elnöknek választják, első hivatalos külföldi útja a Moldovai Köztársaságba vezet.

„A negyedik prioritás az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetése, mivel azt helytelen megközelítésnek tartom. Az európai döntéseket nem lehet csak két tagállamra alkalmazni, mert ez kettős mércét jelent. És azt szeretném, ha Románia annál az asztalnál ülne, ahol a döntéseket hozzák, ne legyenek elsőrangú és másodrangú államok. Románia polgárait felosztotta Klaus Iohannis elsőrangú és másodrangú állampolgárokra” - hangoztatta Dăncilă.

Johannis: sikerült dacolnom a PSD-vel

Nincsenek előre rögzített témák, mindenki azt kérdez, amit fontosnak tart - mondta el a bukaresti egyetemi könyvtárban rendezett keddi találkozó elején Klaus Johannis államfő. Kifejtette, hogy a formátum "szokatlan", de nagyon érdekes vitatémákat fog generálni. Hozzátette: a vita két részből áll, egy szünettel.

Kezdetnek röviden bemutatta mandátumát és elmondta: minden intézménnyel „méltányos viszonyt” akart kialakítani, hogy teljesíteni tudjon néhány fontos nemzeti célkitűzést, hogy az ország megfeleljen a biztonsági követelményeknek és hogy kifogástalanul ellássa Románia külföldi képviseletét. Johannis megjegyezte: e törekvésében a Szociáldemokrata Párt (PSD) „ellenséges magatartásába ütközött”.

A jelölt arról beszélt, hogy fogyasztásra alapult a PSD kormányzása. Hozzátette, hogy az új kormánnyal közösen korrekciókat kell végrehajtani ezen a téren. „Olyan helyzetben vagyunk jelenleg, amelyet sok odafigyeléssel kell kezelni, és ezt is fogjuk tenni. A leköszönt kormány gazdaságpolitikája a fogyasztást tartotta fő céljának, túlságosan is a fogyasztásra összpontosított. Ezeket a gondokat ki lehet javítani, és a PNL-kormánnyal közösen magam is részt fogok venni abban, hogy korrekciókat eszközöljünk, oly módon, hogy fenntartható fejlődést valósítsunk meg” - mondta az államfő a kampánybeszélgetésen. 

 

Eddigi mandátumáról szólva kijelentette: néhány megvalósítása jelentős hatással lesz Románia jövőjére nézve; ilyen például a hazai bruttó termék 2 százalékának védelemre való fordítása, illetve az idei nagyszebeni csúcs. Johannis kifejtette, az a pártközi megállapodás, amelynek értelmében a bruttó hazai termék két százalékát védelemre fordítja az állam, Romániát a NATO nagyon megbecsült partnerévé emelte, ami biztonságot nyújt az ország lakosságának ebben a geopolitikai térségben.

Az idén májusban, Nagyszebenben tartott uniós csúcsról az államfő azt mondta: abból az alkalomból felvázolták az Európai Unió jövőjét a következő öt évre. Mandátuma alatt sokszor azt a feladatot látta el, hogy a lakosság által óhajtott koordináták mentén tartotta az országot, dacolva a PSD-vel - sorolta Johannis.

Az államfő úgy értékelte, a PSD-vel dacolva sikerült megtartani Románia Európa-irányultságát, az európai és transzatlanti értékek követését. Románia külföldi megítélését is sikerült „megmentenie", és kiegyensúlyozta a PSD-kormány „mérgező” hatásait - tette hozzá. Kijelentette: számít a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Szabadság, Egység és Szolidaritás pártja (PLUS), a Népi Mozgalom Párt és az RMDS) szimpatizánsainak szavazataira.

Az államfő dilettantizmusnak nevezte az ellenjelöltje arra irányuló kezdeményezését, hogy Románia izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztessék. Szerinte „sötét gondolkodásra” vall a PSD-kormánynak ez a vállalása. A képviselőház elnökének nincs külpolitikai hatásköre, csak a parlamenti diplomácia határain belül, és a miniszterelnöknek sem tartozik a hatáskörébe külképviseletek elköltöztetéséről dönteni, mert az alkotmány értelmében ezt kizárólag az államelnök teheti meg - magyarázta Johannis.

„A külpolitikai dilettantizmus kategóriájába sorolhatom ezeket az indítványokat, amelyek nagyon súlyos kárt okoztak nekünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a nyilvánosság előtt sokat emlegetett memorandumnak csak az volt a szerepe, hogy a törvényesség látszatát keltse. "Valójában a külügynél kidolgoztak egy tanulmányszerű dokumentációt, amelyet az Államelnöki Hivatalhoz is elküldtek, de sok idővel később, amikor már minden megbeszélés lezárult, többek közt az a szerencsétlen kijelentés is elhangzott New Yorkban” – emlékeztett Johannis.

Felidézte azt is, hogy az igazságügyi törvények ellen emelt alkotmányossági kifogásokkal, illetve a jogszabályoknak a parlamentbe való többszöri visszaküldésével sikerült törölnie azoknak az intézkedéseknek a 70 százalékát, amelyek kompromittálták volna az igazságügyi rendszert szabályozó törvényeket.

"Visszaküldtem az igazságügyi törvényeket a parlamentbe újbóli megfontolásra, megtámadtam őket az alkotmánybíróságon, véleményezést kértem a Velencei Bizottságtól. Az elmúlt napokban felkértem az ezzel a szakterülettel foglalkozó kollégáimat, hogy készítsenek nekem egy kiértékelést: sikerült törölnöm a PSD által indítványozott és az igazságügyi törvényeket kompromittáló intézkedések 70 százalékát" - nyomatékosította az elnök.

Johannis hozzátette, ezek a jogszabályok továbbra sem tökéletesek, de amikor elfogytak a rendelkezésére álló alkotmányos eszközök, kénytelen volt kihirdetni őket. Rámutatott, gondja lesz arra, hogy a kormány újrakezdje a vitát ezekről a jogszabályokról, majd a parlamenti választásokat követően a reményei szerint kialakuló új többség kijavítja a hibákat. Az államfő szerint ugyanezt kell tenni a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényével is, amely szintén tartalmaz hibákat.

A jelölt arról is beszélt: „rajongója” az igazságszolgáltatás függetlenségének, ezért tartotta távol magát a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) üléseitől. „Elmehettem volna a CSM üléseire, erőltetni egy bizonyos nézőpontot, gyakorolhattam volna nyomást a nyilvánosság előtt az igazságszolgáltatási rendszerre, de én igazán hiszek az igazságszolgáltatás függetlenségében, az igazságszolgáltatás függetlenségének szükségességében, ezért távol tartottam magam. Ha az igazságszolgáltatás rendszerén belül bármilyen nemű szabálysértés történt, akkor ezeket a dolgokat ott kell tisztázni, ahol az alkotmány előírja: a CSM-ben, Románia elnöke nélkül” – jelentette ki.

Johannis szerint az a tény, hogy jogoa van odamenni és részt venni az ülésen, nem azt jelenti, hogy szavazati joga is van. „Ha én minden politikustól elvárom, hogy ne avatkozzon az igazságszolgáltatásba, ne sértse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor ez annál inkább érvényes Románia elnökére. Ezért fogalmazok úgy, hogy valóságos rajongója vagyok az igazságszolgáltatás függetlenségének, és hagyom az alkotmány által erre felhatalmazott szerveket, hogy ők foglalkozzanak a fenti kérdésekkel” - mondta a PNL államfőjelöltje.

Johannis kijelentette: ha megszerzi második mandátumát, többet fog kommunikálni. "Azt hiszem, többet kommunikálnék, talán a kommunikációs rész még nem érte el az elvárt vagy optimális szintet"- mondta az államfő az újságírókkal és a civil társadalom képviselőivel folytatott vita során. Azt mondta: ő olyan államfő, aki "nem játszik, nem diktál, hanem elnököl".

"Önökre bízom, hogy elbírálják, hogy milyen elnök voltam az első mandátumomban. A PSD-sek néha azt mondják, hogy kívülálló és inaktív vagyok, de mindent meg akarok kaparintani. Nekik kell eldönteniük. Valójában az igazság középen van: olyan elnök vagyok, aki valóban részt vállal a feladatokban, megoldásokkal jön, nem játszom, nem diktálok, elnökölök” – mondta Johannis.

Újságírói kérdésre válaszolva az államfő bejelentette: az igazságügyi miniszter dolgozik a főügyészek kinevezési eljárását szabályozó metodológián, és reméli, hogy februárig sikerülni fog versenyvizsgával betölteni az üres főügyészi posztokat. Az elnök rámutatott, az ügyészségi vezetők kinevezési eljárásával kapcsolatos probléma sürgős megoldásra szorul, de "jó megoldást" kell találni, hiszen az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készített jelentések is szorgalmazzák egy átlátható, pontos eljárás kidolgozását.

A jelölt azt mondta, kérte Cătălin Predoiu igazságügyi minisztertől, hogy kezelje prioritásként ezt a témát. Információi szerint már kidolgozás alatt áll a metodológia, és reményét fejezte ki, hogy legkésőbb februárig sikerülni fog ennek alapján megszervezni a versenyvizsgákat.

Johannis arról is beszélt: a bányászjárás óta nem lépett fel olyan durván az állam saját polgárai ellen, mint 2018. augusztus 10-én. A PNL államfőjelöltje a tavaly történt hatósági fellépésről azt mondta: nem voltak előzetes információi, és valószínűnek tartja, hogy a karhatalmi erők vezetői titokban készítették elő az akciót.

„Túlzás nélkül állíthatom, hogy az a tavaly augusztus 10-ei beavatkozás a Victoriei téri tüntetők ellen az állam legdurvább fellépése volt Románia polgárai ellen a bányászjárás óta. Ez csak a bányászjáráshoz és az Egyetem téri eseményekhez hasonlítható. Az az elv, amely alapján felléptek, bebizonyította, hogy a PSD románellenes és demokráciaellenes, és ezt az ügy teljes ismeretének tudatában mondom. Folyton azt kérdezgették tőlem, miért nem akarok vitázni az ellenjelöltemmel? Ezért. Nem tudok vitázni valakivel, aki kommunista stílusú, elnyomó rendszert képvisel” - mondta Klaus Johannis.

Az elnök felidézte, hogy az említett napon azonnal felvette a kapcsolatot a nemzetbiztonsági szervekkel. Az akkori történésekre még sokáig fogják keresni a magyarázatot, de a megoldásokat is, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg - vélekedett. Azt is elmondta, tavaly augusztus 10-én foglalkoztatta a gondolat, hogy maga is megjelenjen a tüntetésen, de utána úgy ítélte meg, hogy jelenléte nem javítana, hanem rontana a helyzeten, mert a PSD-kormány azzal vádolta volna meg, hogy államcsínykísérlet történt, amelyet maga az elnök irányított a háttérből.

Ma már feloldották a nyomozati anyag titkosságát, és abból kiderül, hogy az állami hatóságok visszaélést követtek el, ennek ellenére Viorica Dăncilă most is azt állítja, hogy valójában puccskísérlet volt az augusztusi tüntetés - érvelt a PNL jelöltje.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X