FRISSÍTVE - Közigazgatási törvénykönyv: bővíti a nyelvhasználati jogokat az RMDSZ tervezete


-A A+



FRISSÍTVE: A magyar közösség számára fontos kiegészítésekkel megtoldva iktatta a szenátusban az RMDSZ a közigazgatási törvénykönyv parlament által már korábban elfogadott változatát. Cseke Attila frakcióvezető a Maszolnak elmondta: a lépés időzítésének nincs köze a liberálisokkal hétfőn kötött megállapodáshoz. „Megadjuk az esélyt arra, hogy a közigazgatási törvénykönyvről legyen még egyszer egy alapos vita” – közölte az RMDSZ szakpolitikusa.

Hétfő délután az RMDSZ iktatta a szenátusban a közigazgatási törvénykönyvnek egy újabb tervezetét. A jogszabály tartalmaz minden olyan nyelvhasználati jogot, amelyet az RMDSZ-nek sikerült a tavalyi parlamenti vita során elfogadtatnia, és újabb, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasol. A tervezet a parlamentben korábban már megszavazott, de az alkotmánybíróság által teljes egészében elutasított törvénykönyvre épül – tudtuk meg Cseke Attila szenátus frakcióvezetőtől.

Az RMDSZ változata azokat a megszerzett nyelvhasználati jogokat is tartalmazza, amelyeket eltörölt a kormány júliusi sürgősségi rendelete. E szerint a megszerzett, érvényben lévő jogok nem csorbulnak: ott is megmaradnak a magyar közösség jogai, ahol a magyarság számaránya a húsz százalékos küszöb alá csökkenne a következő népszámláláskor. „Például nem vehetik le Kolozsváron a helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően” – olvasható a tervezetet ismertető RMDSZ-közleményben.

Az új tervezet szankciókat ír elő arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat. A megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelv-használati jogot, illetve a szimbólumhasználati jogokat törvénybe foglalja. E szerint helyi szinten a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról dönthet a megyei és helyi önkormányzat.

Az RMDSZ tervezete egy modernebb, decentralizált közigazgatást ír elő. Így például a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás átkerül a prefektus alárendeltségéből a megyei önkormányzatok hatáskörébe. Egyik előírása szerint magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot.

A tervezet rendelkezései kiterjesztik az anyanyelvhasználatot a prefektus intézményére, a tömegközlekedési vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. A jogszabály előírja, hogy anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. Rögzíti azt is, hogy ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat.

Az előzmények

Mint ismert, a parlament tavaly fogadta el a közigazgatási törvénykövet. A jogszabályba bekerült az RMDSZ-nek több olyan javaslata is, amely bővítette a nyelvhasználati jogokat Romániában. Csakhogy tavaly novemberben az alkotmánybíróság – a szabálytalan törvényhozási procedúra miatt – egyhangú döntéssel teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította a törvénykönyvet. Ennek következményeként a kisebbségi anyanyelvhasználati jogokat is bővítő jogszabály parlamenti vitáját újra kellett volna kezdeni.

Idén júliusban a Dăncilă-kormány úgy döntött, hogy az újabb parlamenti vitát kikerülve, sürgősségi rendelettel léptet hatályba a közigazgatási törvénykönyvet. Ám nem a parlamentben már elfogadott változatot fogadták el, hanem egy olyan jogszabályt, amely már csak részben tartalmazta az RMDSZ által javasolt előírásokat, és már megszerzett anyanyelvhasználati jogokat is törölt.

Újabb fordulatot jelentett, hogy idén augusztus végén Renate Weber ombudsman alkotmányossági óvást emelt a sürgősségi rendelete ellen. Azzal érvelt: szerinte semmilyen sürgősség nem indokolta, hogy a kormány a rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási módszerrel avatkozzék be a törvényalkotás folyamatába. Az alkotmánybíróság még nem hozott ítéletet ebben az ügyben, de a döntés akár már a következő napokban megszülethet.

Időközben a kormány sürgősségi rendelete a szenátusban napirendre került, ám a szociáldemokraták szabotálták a szakbizottsági vitáját. Mivel kifutott a határidőből, a sürgősségi rendeletet hallgatólagosan elfogadta a felsőház, és hamarosan a képviselőház napirendjére kerül.

Cseke Attila: alapos vitát szeretnénk

„Úgy láttuk, hogy a parlamenti pártok kerülik a vitát erről a jogszabályról, s érzésem szerint nem csak a PSD. A tervezet benyújtásával megadjuk az esélyt arra, hogy a közigazgatási törvénykönyvről még egyszer legyen egy komoly parlamenti vita” – indokolta a tervezet beiktatását a Maszolnak Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője emlékeztetett, hogy a közigazgatási törvénykönyvről szóló, jelenleg hatályban lévő sürgősségi rendeletet hamarosan alkotmányellenesnek nyilváníthatja az alkotmánybíróság. A taláros testület határozatának indoklásáig azonban eltelik még néhány hét, és a rendelet hatályban marad. „Mi azt szeretnénk, ha a rendelet, megbukik, legyen a törvényhozási eljárásban egy tervezet, amihez a parlament hozzá tud nyúlni” – magyarázta.

Az RMDSZ a hétfőn iktatott tervezetébe belefoglalta a parlamentben korábban már elfogadott változatból azt az előírást, miszerint a megyei tanácselnökök megválasztása közvetett módon történjen. Ezt a kormány végül egy másik sürgősségi rendelettel módosította: az RMDSZ számára kedvezőtlen módon azt írta elő, hogy a megyei tanácselnököket közvetlen módon választják meg. „Mi azt akarjuk, hogy erről is legyen vita. Hiszen ez egy olyan előírás, amiről még nem volt parlamenti vita, s ma hatályban van” – részletezte a frakcióvezető.

Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy mekkora esélyét látja a tervezet elfogadásának, Cseke Attila emlékeztetett: a parlament tavaly több mint 60 százalékos szavazattöbbséggel fogadta el a közigazgatási törvénykönyvet, amelynek előírásait átvette az RMDSZ is. „A törvénykönyvet annak idején még a PNL-s képviselők fele is megszavazta. Ebből következhetne, hogy egy ehhez nagyon nagy mértékben hasonlító tervezetet a parlamenti pártok tudnának támogatni. De ezt is látjuk, hogy a PSD-kormány a sürgősségi rendeletben komolyan belenyúlt a parlamentben elfogadott változatba. Tehát a PSD 2019 júliusában már nem azt támogatta, amit a PSD 2018-ban támogatott a parlamentben” – részletezte Cseke Attila.

Mint ismert, az RMDSZ hétfőn parlamenti együttműködési megállapodást írt elő a PNL-vel. Ennek második pontja szerint a két párt frakciói támogatja egymás törvénytervezeteit a parlamentben, ha előzőleg egyeztetnek róluk. Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ számít-e a liberálisok támogatására, Cseke Attila kijelentette: a hétfői megállapodástól függetlenül benyújtották volna a tervezetet. „Természetesen fogunk róla egyeztetni a PNL-vel és más román pártokkal is. Amúgy a liberálisok is hevesen bírálták a PSD-t, amikor a kormány sürgősségi rendelettel módosított a megyei tanácselnökök megválasztási módozatán” – mondta a frakcióvezető.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X