FRISSÍTVE – Hallgatólagosan készül elfogadni a szenátus Trianon napját: tiltakozik az RMDSZ és a beterjesztő is


-A A+

FRISSÍTVE: A szenátus néhány napon belül hallgatólagosan – plenáris vita nélkül – hagyja jóvá azt a szociáldemokrata (PSD) törvénykezdeményezést, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét, de ezt az RMDSZ és a kezdeményező is nehezményezi. Az RMDSZ a javaslat elutasítását kéri a képviselőházban is.

Bár a tervezet vitájára megszabott határidő csak október 18-án jár le, a szerdai nap volt az utolsó a héten, amelyen plenáris ülést tartott a kétkamarás bukaresti parlament felsőháza, így a törvényjavaslat hallgatólagosan elfogadott tervezetként kerül át a képviselőházba.

Titus Corlățean volt külügyminiszter a PSD-ből való kilépését is kilátásba helyezte amiatt, hogy az általa beterjesztett tervezet nyilvános vitáját párttársai távozásukkal – szerinte szándékosan – megakadályozták, a létszámhiány miatt ugyanis a ház szerdán döntésképtelenné vált.

„Mérlegelni fogom, hogy van-e még valami teendőm ebben a pártban" – mondta a szociáldemokrata politikus, hozzátéve: „cseppet sem melegíti" őt, hogy hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítják a törvényt.

Corlățean a párttársait hibáztatja azért, hogy – a tervezet többszöri halasztásával, és a plenáris ülés szerdai bojkottjával – megakadályozták őt, hogy a szószékről kifejthesse: milyen fontos méltó módon ünnepelni Romániában a jelenlegi országhatárok nemzetközi elismerésének centenáriumát.

Cseke Attila: káros kezdeményezés

Az RMDSZ szenátorai már egy héttel ezelőtt is szót emeltek a tervezet vitára bocsátása érdekében. Azt kérték a többségtől, ne egyezzen bele a káros javaslat hallgatólagos elfogadásába. „A javaslat nem segíti elő a jó kisebbség–többség viszonyt Romániában. Egy olyan történelmi eseményről van szó, amely az egyik nemzet számára ünnep, az erdélyi magyar közösség számára viszont nem lehet az” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

A tervezet értelmében minden év június 4-én Románia megünnepelné az első világháborút lezáró, és a történelmi Magyarország határait módosító trianoni szerződést (magyar szempontból diktátumot – szerk. megj.), amely során Magyarország elvesztette területe kétharmadát, és a helyén több állam alakult, Románia például megkapta Erdélyt.

Az ünnepségek megszervezése a törvényjavaslat értelmében kötelező nemcsak központi, hanem helyi szinten is. Így a helyi önkormányzatok kötelessége lesz kulturális, ismeretterjesztő és tudatosító eseményeket szervezni, és ki kell tűzzék a román nemzeti lobogót.

„A kisebbségek jóléte mindig a többség felelőssége egy államban. A szenátus által hallgatólagosan elfogadott tervezet felelőtlenség a többség részéről, amelynek hatályba lépése nem a megbékélést, a közösségek békés együttélését segíti elő” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ szenátora.

A tervezetről végső döntést a képviselőház plénuma hoz, a szövetség törvényhozói a javaslat elutasítását kérik az alsóházi munkálatok alatt is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X