Illyés Gergely politológus: megvan rá az esély, hogy a parlament megszavazza Ludovic Orban kisebbségi kormányát


-A A+

A kormány támogatási feltételeiről szóló politikusi nyilatkozatok a tárgyalási technikák és a politikai marketing kategóriájába tartoznak, az alkudozások lényegi része a zárt ajtók mögött zajlik – véli Illyés Gergely politológus. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint megvan rá az esély, hogy Ludovic Orban – várhatóan kiebbségi – kormánya megkapja a beiktatásához szükséges számú szavazatot a parlamentben.

Elkezdődtek a pártok közötti kormányalakítási tárgyalások. Mi a valószínűbb: a Nemzeti Liberális Párt önállóan próbál meg kormányt alakítani és a parlamenti pártok támogatásával kisebbségben kormányozni, vagy bevonja valamelyik másik pártot, mondjuk a Népi Mozgalom Pártját (PMP) a kormányzásba?

Ha a parlamenti erőviszonyokat vesszük figyelembe, csak abban az esetben nem lenne kisebbségi ez a kormány, ha mindazok a pártok a tagjai lennének, amelyek a múlt heti bizalmatlansági indítványt megszavazták, vagyis a Szociáldemokrata Párt (PSD) kivételével mindenki belépne a kormányba. Nyilván, ez nem fog megvalósulni. Az elkövetkező napok tárgyalásainak a függvénye, hogy lesz-e olyan párt vagy pártok, amelyek belépnek a kormányba a Nemzeti Liberális Párt mellett, vagy pedig egyszínű lesz kormány politikai összetétele.

Válasszuk szét azt, hogy lesz-e elegendő szavazat a kormány beiktatásához és azt, hogy ezt követően a kormány milyen parlamenti többségre támaszkodhat. Most az tűnik valószínűnek, hogy ha meg is lesz a kormány beiktatásához a parlamenti többség, az a bizonyos 233 szavazat, akkor is egy kisebbségi kormányzás következik, tehát gyakorlatilag nem egy stabil parlamenti többséggel, hanem folyamatos tárgyalásos úton kialakított többséggel tudnak majd kormányozni.

A PSD máris jelezte, hogy nem vesz részt a kormányról szóló szavazáson, a parlamenti pártok pedig egymásnak is ellentmondó feltételekhez kötik az új kabinet támogatását. Mekkora így az esélye a Ludovic Orban-kormány parlamenti beiktatásának?

Fontos kiemelni, hogy a nyilvánosság elől elzárt tárgyalásokról beszélünk, tehát az, hogy a sajtóban egyes pártvezetők vagy más politikusok mit nyilatkoznak, nevezhetjük tárgyalási technikának is. Én az RMDSZ helyében nem nagyon adnék arra, hogy a mai napon, tehát október 16-án egyik vagy másik pártelnök mit mond, hanem azt kell megnézni, hogy majd a beiktató szavazáson hogyan fognak viselkedni a pártok. Jelenleg, ha megnézzük, a PNL-n kívül senki más nem szavazná meg ezt a kormányt, tehát azt mondhatnánk, hogy nem lesz meg a kellő szavazatszám. Viszont én óvatosságra intenék: a parlamenti pártok többségének az az érdeke, hogy ne legyenek előrehozott választások, ezért vagy a Ludovic Orban-féle kormányt, vagy a következő kijelölt miniszterelnökjelölt javasolt kormányt meg kell szavazniuk, úgyhogy egyáltalán nem venném azt biztosra, hogy már az első körben nem lesz meg a beiktatáshoz szükséges szavazatszám.

Pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a PNL és Klaus Johannis államfő is szükségesnek tartja az előrehozott választásokat, csak más-más időpontban. Lehetséges, hogy mégis lesznek?

Aki előrehozott választást követel, politikai marketinget művel. Akik ezt mondják, egyrészt érzik azt, hogy a választóik ezt várják tőlük, másrészt pedig egy olyan pártnak, mint az USR, amelyik a közvélemény-kutatásokban most jól szerepel – s még talán a PNL-nek is –, talán érdekében állhat az, hogy néhány hónapon belül előrehozott választások legyenek, az összes többi pártnak viszont nem érdeke ez. Ha ezt „lefordítjuk” parlamenti mandátumokra, akkor azt látjuk, hogy jelenleg abszolút többségben vannak azok a pártok, amelyeknek nem áll érdekükben az előrehozott választás.

Kétségesnek tartom azt, hogy odáig engedjék fajulni a dolgokat, hogy két miniszterelnök-jelöltet is leszavazzanak. Ekkor lenne ugyanis lehetősége Klaus Johannisnak, illetve már csak az új államfőnek – lehet az akár Johannis is – feloszlatni a parlamentet, mert az elnök a mandátuma utolsó hat hónapjában nem teheti ezt meg. Így a legoptimálisabb esetben is december közepén oszlatható fel a parlament, ami azt jelenti, hogy az előrehozott választásokra is csak ezt követően kerülhetne sor. De ismétlem: nem tartom valószínűnek, hogy idáig jussunk. Szerintem, ha most el is utasítják Orban javasolt kormányát, akkor a második kijelölt miniszterelnököt már csak azért is megszavazza a többség, hogy ne legyenek előrehozott választások.

Az USR és a PMP többek között a kétfordulós polgármester-választás bevezetését szabta az új kormány támogatásának feltételéül, amit az RMDSZ határozottan ellenez. Elképzelhető, hogy a parlamenti szavazatokért cserébe a PNL-kormány enged a követelésnek? Akár úgy is, hogy előbb „elkéri” az RMDSZ-es szavazatokat, utólag majd sürgősségi rendelettel módosít?

Természetesen ez is elképzelhető. Az elkövetkező napokban erről folynak majd a tárgyalások, meg sok minden másról is. Az összes párt a szavazatáért cserébe kér valamit. Az, hogy erről a nyilvánosság előtt mi hangzik el, egy dolog, és más, hogy mi hangzik el a zárt ajtók mögött, s miben egyeznek meg. De való igaz, ilyen alkura sor kerülhet. Arra is figyelni kell, hogy a helyhatósági választásokon melyik pártnak melyik választási rendszer felelne meg jobban. A szociáldemokratáknak kedvezőbb a mostani egyfordulós rendszer, az ellenzéki pártok egy részének viszont a kétfordulós. Nem biztos, hogy a Nemzeti Liberális Párt esetében ez ennyire egyértelmű, mert a PNL-nek nagyon sok – főleg erdélyi – nagyvárosban van polgármestere, tehát számukra nem annyira életbe vágó a kétfordulós rendszer, ők így is esélyesek. Az USR egyértelműen kétfordulós választásban érdekelt, úgyhogy mindegyik párt megfogalmazza, mi lenne számára előnyösebb, ezt próbálják elérni, de hogy mi lesz, nem tudnám megjósolni.

Ön szerint mi okozta voltaképp a Szociáldemokrata Párt (PSD) bukását? Várható-e Viorica Dăncilă eltávolítása a PSD éléről?

Miután a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a koalícióból, világossá vált, hogy nincs meg a PSD parlamenti többsége. Persze, a Dăncilă-féle PSD-vezetés megpróbálta ezt a többséget biztosítani mindenféle eszközökkel: az ALDE képviselőit próbálták a kormány oldalára visszacsábítani, ami részben sikerült, gondoljunk Teodor Meleșcanu szenátusi házelnöknek való megválasztására, vagy Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszternek való felterjesztésére, vagy a jelenlegi ügyvivő külügyminiszter, Ramona Mănescu is ALDE-s politikus volt. Ponta új pártjától is próbáltak átcsábítani néhány képviselőt, de az nem sikerült. Hogy miért lépett ki az ALDE? Itt sem túl bonyolult a magyarázat: Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök arra számított, hogy a kormánypártok közös államfőjelöltje lesz, de amikor világossá vált, hogy a PSD önálló jelöltet indít, attól kezdve neki nem állt érdekében fenntartani a koalíciót, és kilépett. Hogy van-e arra esély, hogy Dăncilă-t félre tegyék? Az államfőválasztás után mindenképp pártkongresszusra kerülhet sor, és amit az elmúlt években többször láttunk, a PSD-n belül azok, akik szerint a Liviu Dragnea–Viorica Dăncilă-féle irány hibás, megpróbálnak elérni valamit a kongresszuson. Azt sem tartom kizártnak, sőt, hogy Victor Ponta Pro Románia pártja is bekapcsolódik ezekbe a PSD-s belharcokba, s megpróbálják a számukra kedvező pozíciót elérni, akár azt is, hogy Ponta ismét vezető tisztségbe kerüljön a PSD-ben. Az államfőválasztás előtt ez teljes csőd lenne, akkor vissza kellene léptetni Dăncilát az elnökjelöltségtől, ezért erre most nem fog sor kerülni, viszont a választás után elkezdődhet a „leszámolás” a PSD-ben, és ebbe be fog kapcsolódni a Pro Románia is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X