Harminc éves álom vált valóra: magyar helységnévtáblát helyeztek ki Máramarosszigeten


-A A+

A máramarosszigeti magyar közösség harminc éves álma vált valóra kedden: a város bejáratánál lévő helységnévtáblákra felkerült a magyar felirat. A kommunista rendszer 1989-es megdőlése óta minden ciklusban megpróbálkozott a magyar érdekvédelem a kétnyelvű feliratok kihelyezésével, de ellenállásba és gáncsoskodásba ütköztek – mondta Béres István László, a történelmi Máramaros területi RMDSZ-szervezet elnöke.

A Tisza-parti város korábbi parlamenti képviselője szerint a korábbi településvezetők „nem merték bevállalni”, hogy a 2001-es 215. számú közigazgatási törvényben előírt húsz százalékos küszöb alatti magyarság felé megtegyék ezt a gesztus, de a mostani elöljáró – a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben megválasztott Horia Vasile Scubli beváltotta a 2016-os helyhatósági választásokkor tett ígéretét.

„Volt egy egyezség annak idején az önkormányzati együttműködés kapcsán, ami több mindenre vonatkozott, és igazából nem mindig annak megfelelően működtek a dolgok. De ehhez most tartotta magát, és átvitte a határozattervezetet a helyi tanácson” – mondta érdeklődésünkre Béres István László.

 

A közigazgatási törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy ha egy adott településen egy nemzeti közösség számaránya eléri a húsz százalékot, az illető etnikum nyelvén is tüntessék fel a helység elnevezését. De nem tiltja a kétnyelvűséget abban az esetben, ha a kisebbség aránya a határérték alatt van.

Máramarosszigeten a 2011-es népszámlálás adatai szerint 37 640 az összlakosság száma, ebből 4417-en vallották magukat magyarnak. Ez 11 és 12 százalék közötti arány, de az RMDSZ-elnök becslése szerint az elvándorlás és az asszimiláció miatt ez mostanra 10 százalék körülire csökkent. „Sokan nem értik, hogy ilyen körülmények között csak úgy tudunk dolgozni és eredményeket elérni, ha kompromisszumokat kötünk” – fogalmazott Béres István László.

A 19 tagú képviselőtestületben két mandátummal rendelkezik az RMDSZ, de Béres Ildikó (az RMDSZ-elnök feleségének) személyében az alpolgármesteri tisztséget megkapta. Az erőviszonyok kiegyenlítettek, az RMDSZ-en kívül hét PSD-s és hat nemzeti liberális párti (PNL) képviselőtestületi tag, illetve két egységpárti (UNPR) s egy-egy PDL-s és független tanácsos van.

Az elmúlt időszakban „enyhülés látszik” a kisebbségek és a többség viszonyában, tudtuk meg Béres István Lászlótól, aki elmondta, hogy a közeli Pálosremetén, ahol ukrán többségű a lakosság, ukrán és magyar nyelven is kiírták a helység nevét. Ellenpélda is akad sajnos: az egykor a sóbányászatáról és fürdőjéről híres Aknasugatagon például az elmúlt években többször is megrongálták a magyar feliratot, és az RMDSZ-elnök szerint jelenleg nem is helyezték vissza, noha magyar felmenőkkel rendelkező – igaz, PNL-s – polgármester irányítja a nagyközséget.

Béres István László bízik benne, hogy a máramarosszigeti magyar helységnévtábla „hosszú életű lesz”, és annak megmaradását a következő választások előtti egyezkedések során feltételként szabják majd. „Bizonyára megkeresnek bennünket a különböző pártok a 2020-as helyhatósági választások előtt. Bár kevesen vagyunk, a mérleg nyelvét jelentjük, mert azzal az 1000-1500 szavazattal választást lehet nyerni” – mondta.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X