Kelemen Hunor: ha lenne tisztelet, a bizalmat is vissza lehetne állítani a románok és magyarok között

Az elnökválasztási kampány jó alkalom arra, hogy a romániai magyarság elmondja saját problémáit, és megpróbáljon új lendületet adni a román–magyar párbeszédnek, amely mindig javításra szorul – nyilatkozta szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államelnök-jelöltje.

A politikus elmondta, hogy az RMDSZ 1996 óta mindig állított saját elnökjelöltet. Az idén is azért döntött úgy, hogy indít saját jelöltet, mert ez önbecsülés kérdése, hiszen a romániai magyarság is rendelkezik olyan személyiségekkel, akik el tudnák vezetni Romániát, amennyiben lenne bizalom és megfelelő tisztelet.

„Van elképzelésünk az ország jövőjéről, románokról, magyarokról, romákról, mindenkiről, aki az országban él, és képesek vagyunk vezetni az országot, hiszen a mi érdekünk is jobb országot építeni" – mondta.

Úgy vélte, hogy a román elnökjelöltek az elmúlt harminc évben nem beszéltek a magyarokról, mindig csak a szavazataikat kérték, ezért a romániai magyaroknak kell magukról beszélniük, a problémáikat elmondaniuk, és az elnökválasztási kampány jó alkalom erre.

Rámutatott: azért választotta kampánya jelszavául a „Respekt" jelszót, mert ez az alap, amely nélkül nem lehet bizalmat építeni, közösen tervezni. „Azt látjuk, hogy az állam nem tiszteli az állampolgárait, az emberek és a közösségek nem tisztelik egymást. Magunk számára is tiszteletet kérünk, hiszen amikor a magyaroktól is tiszteletet kérnek a románok, akkor elvárjuk, hogy ők is tiszteljék nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat. Ha lenne megfelelő tisztelet, akkor a bizalmat is vissza lehet állítani a románok és magyarok között" – mondta Kelemen Hunor, aki szerint az általános tisztelethiány miatt dönt évente 200-250 ezer román állampolgár az ország elhagyása mellett.

Hozzátette: lazább, humorosabb kampányt terveznek, mivel nem kényszerülnek arra, hogy állandóan lessék a felméréseket. Nyíltan, őszintén fognak beszélni, és kitérnek olyan témákra is, amelyek más kampányokban kisebb hangsúlyt kaptak, ilyen például a környezeti probléma, a digitalizáció, a közigazgatás jobbá tétele és a jogállam megteremtése.

Az elnökválasztást november 10-én tartják, és ha egyik jelölt sem kapja meg a voksok több mint felét, november 24-én második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot kapott elnökaspiráns részvételével.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?