FRISSÍTVE – Johannis a Nemzeti Liberális Párt jelöltjeként indul az elnökválasztáson

FRISSÍTVE: Klaus Johannis saját volt pártja, az európai néppárti tagsággal rendelkező, ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként indul a novemberi elnökválasztáson – erősítette meg szerdai sajtóértekezletén az államfő.

A második mandátumra pályázó elnököt azt követően kérdezték jelöltségéről, hogy előző nap a PNL vezetőségével egyeztetett. Johannis nem kívánta kommentálni, hogy a Dacian Cioloș volt miniszterelnök vezette ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)–Szabadság, Egység, Szolidaritás Párt (PLUS) koalíció saját jelöltet indít, csak annyit mondott: minden ellenfelet versenytársnak tekint, kampányolni pedig saját magáért fog.

Johannis újabb éles támadást intézett a szociálliberális kormánytöbbség ellen, felszólítva a szociáldemokrata (PSD)–liberális-demokrata (ALDE) kormányt, hogy a május 26-i népszavazás üzenetét és az európai bírálatokat figyelembe véve korrigálja az igazságügyi törvényeket.

Az államfő az Európa Tanács korrupcióellenes testülete (GRECO) által előző nap közzétett, Romániát elmarasztaló jelentését kommentálva úgy vélekedett: roppant aggasztó, hogy Romániában nem javult a helyzet a jogállamiság terén, és erre továbbra is az európai intézményeknek kell figyelmeztetniük a bukaresti kormányt.

Johannis szerint a PSD–ALDE kormány rendre figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és a GRECO jelzéseit, miszerint az „úgynevezett igazságügyi reform" rossz irányba halad, és szembemegy azzal az egyértelmű népakarattal is, amelyet a május 26-i korrupcióellenes népszavazáson fejeztek ki a választók.

Az elnök szerint nem elegendő, hogy a PSD vezetését átvevő Viorica Dăncilă miniszterelnök – a népszavazáson kifejezett tilalomnak megfelelően – megígérte, hogy kormánya nem fogad el sürgősségi rendeletet a büntetőjog területén. Johannis szerint a kormánynak kell kezdeményeznie azt a – parlamentben elfogadandó – törvénytervezetet, amely összhangba hozza az igazságügyi törvényeket a jogállamiság elveivel, az uniós elvárásokkal és a választók akaratával.

Újságírói kérdésre válaszolva Johannis az EU vezető tisztségeinek elosztására is kitért. Elmondta: a legfontosabb tisztségeknél mellőzött keleti tagállamok azt az ígéretet kapták, hogy több elnökhelyettesi tisztséget kapnak majd a következő Európai Bizottságban.

Az elnökválasztással egy időben tartaná a népszavazást

Az alkotmánymódosító népszavazást – a május 26-i igazságügyi referendumon kinyilvánított népakaratot gyakorlatba ültetendően – az elnökválasztás első vagy második fordulójával egy időben kellene tartani – nyilatkozta az államfő. Hozzátette, „egyes politikusok" nyilatkozataitól eltérően nincs a Velencei Bizottságnak olyan ajánlása, amelyben azt javasolná, hogy ne tartsanak két választást egy időben.

„Tájékoztatni szeretném a közvéleményt, hogy ilyen ajánlás nem létezik. Tehát bármiféle gond nélkül megszervezhető a referendum az elnökválasztással egyszerre. Nagyon érdekes, hogy éppen azok a politikusok próbálnak a Velencei Bizottság ajánlásaira hivatkozva érvelni, akik folyamatosan elégedetlenkednek amiatt, hogy a GRECO és a Velencei Bizottság megleckézteti őket" – fogalmazott az elnök a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?