Cseke Attila: továbbra is eltörölné a kormány a már megszerzett anyanyelvhasználati jogokat


-A A+

A kormány tett ugyan engedményeket, de a közigazgatási törvénykönyv szerdai újratárgyalása után sem került ki a jogszabályból az előírás, amely szerint a következő népszámlálás eredményétől függően törlődnek az anyanyelvhasználati jogok a közigazgatásban – jelentette ki a Maszolnak csütörtökön Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvnek a szerdai kormányülésen történt újabb módosításait kommentálta. Mint írtuk, a Dăncilă-kabinet két olyan előírást vett át a parlament által korábban elfogadott jogszabályból, amelyek kedveznek a kisebbségeknek. Az egyik, hogy megmaradnak a többnyelvű helységnévtáblák, a másik, hogy az önkormányzatok dönthetnek az anyanyelvhasználatról azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot.

„Mi azt kértük, hogy a kormány legalább a nyelvhasználati jogokra vonatkozó előírásokat vegye át teljes egészében a parlamentben elfogadott törvénykönyvből. Ez nem történt meg. A szerzett jog múlt héten eltörölt elve a szerdai kormányülésen nem került vissza a törvénykönyvbe” – nyilatkozta Cseke Attila.

A politikus emlékeztetett: a még hatályos közigazgatási törvény szerint azokon a településeken, ahol a magyarság aránya különböző okok miatt 20 százalék alá csökken, az érvényben lévő anyanyelvhasználati jogok nem vesznek el. Ez az elv az RMDSZ javaslatára  került be a jogszabályba 2006-ban, és az elmúlt 13 évben senki nem támadta meg.

A kormány múlt héten elfogadott rendeletében ez az előírás változott. A módosítás szerint a szerzett anyanyelvhasználati jogok csak a soron következő népszámlálás időpontjáig érvényesek. Ha pedig az újabb népszámlálás azt mutatja, hogy időközben 20 százalékos küszöb alá csökkent az adott településen egy kisebbség számaránya, akkor az anyanyelvhasználati jogai megszűnnek.

Az RMDSZ szenátorának magyarázata szerint a kormány a 2006-ban elfogadott előírást beemelte a szövegbe, ám hozzátett egy vesszőt, és kiegészítette azzal, hogy a nyelvhasználati jogok "a következő népszámlás adatainak hitelesítéséig érvényesek". Cseke elmondta, a közigazgatási törvénykönyv szerdán véglegesített változata még nem publikus, de az RMDSZ értesülései szerint a szerzett jog elve nem került vissza a szövegbe. "A kormányszóvivő sem említette" – jegyezte meg a szenátor.  

Ősszel ismét nekifutnak

Cseke Attila közlése szerint RMDSZ-es nyomásra került vissza szerdán a törvénykönyv szövegébe az a rendelkezés, amely megengedi, hogy önkormányzati döntéssel ott is alkalmazzák a nyelvi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Szintén az RMDSZ jelzésére javította ki szerdai ülésén a kormány azt a hibát, amelynek következtében levehették volna a többnyelvű helységnévtáblákat.

"De a széleskörű parlamenti vita során elfogadott közigazgatási törvénykönyv volt a helyes, hiszen számos többletjogot írt elő az erdélyi magyar kisebbségnek és garanciát nyújtott a meglévő nyelvhasználati jogokra. A kormány azonban felülírta a parlamentben, többpárti politikai konszenzus útján megalkotott jogszabályt” – jelentette ki a szenátor.

Közölte azt is: a közigazgatási törvénykönyv a hivatalos közlönyben való megjelenése után léphet hatályba, és az RMDSZ a publikált változatot elemezni fogja. Ezt követően a sürgősségi kormányrendelet, az őszi ülésszakban a parlament asztalára kerül, a szövetség képviselői és szenátorai ismét fenntartják az előzőleg megfogalmazott, nyelvi jogokkal kapcsolatos módosító javaslatokat.

Ki hazudik?

A Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke, Szigeti Enikő múlt héten a Facebook-oldalán a Maszolt álhírterjesztéssel, Cseke Attilát pedig hazugsággal vádolta, amiért a szenátor azt nyilatkozta portálunknak a közigazgatási törvénykönyv sürgősségi rendelettel történő elfogadása után, hogy a kormány megfosztotta a nemzeti kisebbségeket a szerzett jogaiktól. Szigeti Enikő azt állította: az új törvény garantálja az anyanyelvhasználati jogokat akkor is, ha egy településen az adott kisebbség számaránya 20 százalék alá esik.

A múlt heti kormányülés után tartott sajtótájékoztatón azonban a közigazgatási miniszter maga erősítette meg, hogy a közigazgatási törvénykönyv az anyanyelvhasználati jogok alkalmazását a népszámlálási adatoktól teszi függővé. „Ha két népszámlás között az adott kisebbség számaránya 20 százalék alá csökken, akkor az anyanyelvhasználati jogai megmaradnak. (…) Ha azonban az új népszámlálás megerősíti, hogy arányuk 20 százalék alá csökkent, akkor ezek a jogai törlődnek” – jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Daniel Suciu. A miniszter válasza az alábbi videón 28.00-tól tekinthető meg.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X