„Nem sprint, hanem maraton volt” – az EP-kampány kulisszatitkairól kérdeztük Porcsalmi Bálintot

„Nem sprint, hanem maraton volt” – az EP-kampány kulisszatitkairól kérdeztük Porcsalmi Bálintot


-A A+

Mi történt az RMDSZ-nél azon a napon, amikor Csíkszentmárton alpolgármesterét előállították? Nem volt-e kockázatos 5,4 százalékos exitpoll-eredménynél bejelenteni az 5 százalékos küszöb átlépését? Szitokszó-e az RMDSZ-ben az „USR-aktivista?” Az EP-választások Majális utcai kulisszatitkairól kérdeztük Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt.

Május 26-án, alig néhány órával az urnazárás előtt az RMDSZ eredményváróján tartózkodó újságírók azt tapasztalták, hogy meglehetősen nyomott a hangulat a Majális utcában, mert a magyar részvétel elmaradt az országos átlagtól. Olyan vélekedések is kiszivárogtak az RMDSZ döntéshozói köreiből, hogy nem lesz meg az öt százalék. Végül meglett. Ráadásul úgy, hogy az RMDSZ abszolút számban rég nem kapott ennyi szavazatot. Mi történt?

Nem mondanám azt, hogy nyomott volt a hangulat, de nyugodtak biztosan nem voltunk. A nap első felében láttuk, hogy jelentősen lemarad a magyar részvétel az országoshoz képest. Ez körülbelül délután három óráig tartott, utána már kezdett kiegyenlítődni a részvételi különbség. De az utolsó percig nem voltunk nyugodtak. Hét után, nyolc körül már tudtam, hogy milyen eredményt mutat az RMDSZ-nek az exit poll felmérés, de azt soha nem lehet tudni, mennyit torzítanak az ilyen típusú adatok. Az 5,4 százalékos eredmény tudatában is azt mondtam, hogy nem lehet hátradőlni, meg kell várni a hivatalos számokat. Ám mivel nagyon nagy volt a részvétel, kicsi volt az esélye, hogy a szavazatszámláláskor az RMDSZ támogatottsága 5 százalék alá csússzon. Egy alacsonyabb országos részvételnél az izgalom nagyobb lett volna.

Nyilván, a küszöböt azért léptük át, mert a magyar emberek nagy számban mentek el szavazni. A magyar részvételnek urnazárásig sikerült felzárkóznia, de azért lemaradt az országoshoz képest. A hivatalos részvételi arány 51,5 százalék volt, és a becsléseink szerint a magyar részvétel 49 százalék körül mozgott az EP-választásokon. Az eddigi trendeket figyelembe véve tartottunk attól, hogy 18 óra után megnő a részvétel a városokban, és nő a különbség az országos és a magyar részvétel között, de végül nem nőtt a leszakadás urnazárásig.

Néhány órával urnazárás előtt Barna Gergő szociológus azt nyilatkozta az eredményvárón jelen lévő újságíróknak: nem jelent majd jót, hogy ha az exit poll felmérés 5,5 százaléknál gyengébb eredményt jelez az RMDSZ-nek. Az exit poll végül 5,4 százalékos szavazatarányt mutatott. Visszafogottan ünnepelve ugyan, de ennek alapján az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy átlépték a küszöböt. Ezt bejelentést ezek szerint mégis meg lehetett kockáztatni?

Kelemen Hunor éppen azért volt visszafogott a nyilatkozataiban, mert mindig meg kell várni a választások eredményét. Romániában már láttunk példát arra, hogy a politikusok lefeküdtek este az exit poll adatok tudatában, reggel pedig hidegzuhanyként érte őket a eredmény. De mint említettem, ilyen magas részvételi aránynál alacsony volt a kockázata annak, hogy 5 százalék alá csússzunk.

A választások napján, az estéhez közeledve több RMDSZ-es politikus vészharangkongató módon próbált mozgósítani. Antal Árpád például kiállt a sajtó elé, és azt nyilatkozta, hogy a magyar érdek ellen cselekszik, aki otthon marad, és nem szavaz. Gondolom, az ilyen típusú megnyilvánulásoknak is volt mozgósító hatása, mert ha nem lenne, nem használták volna ezt az eszközt. Így van-e?

Mi már a választások előtt tíz nappal elkezdtünk beszélni arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe és a magyar közösségnek nincs európai képviselete. Tehát mi nem csak vasárnap, hanem azt megelőző héten is a vészharangokat kongattuk. Fontos volt ezekről a veszélyekről beszélni, és minden bizonnyal ennek is volt mozgósító hatása. Már októberben, amikor a kampányt összeraktuk, jelezték a felméréseink, hogy 80 százalék felett van azoknak az aránya, akiknek nagyon fontos a magyar képviselet minden olyan fórumon, ahol bele lehet szólni a döntésekbe.

A kampány során több olyan esemény is volt, aminek mozgósító hatása lehetett. Ilyen volt például Orbán Viktor háromnapos erdélyi körútja. Lehet-e tudni valamit arról, hogyan befolyásolta ez a magyar közösség választási kedvét?

Fontos szerepe volt annak, hogy Orbán Viktor Erdélyben járt, és többször elmondta, hogy részt kell venni a választásokon, és az RMDSZ-re kell szavazni. Azt, hogy ez hány szavazatot jelentett, soha nem fogjuk megtudni, bár készítünk egy választások utáni mérést, úgynevezett post election pollt, ami közelebb visz a valósághoz. Tény, hogy amikor a kampány összeraktuk, a magyar kormányfő jelenlétével is számoltunk. De számoltunk más mozgósító üzenetekkel is, amelyek nem RMDSZ-es politikusoktól jöttek.

Az úzvölgyi temető körüli fejlemények (az interjú a csütörtöki incidensek előtt készült – szerk. megj.) mit jelentettek a kampány szempontjából? Arra gondolok, hogy a magyar, elsősorban székelyföldi közösséget támadás érte, voltak magyarellenes megnyilvánulások is, és az RMDSZ-nek sikerült megakadályozni a román parcella felavatását.

Az úzvölgyi temető ügye a kampány idején ráerősített az üzeneteinkre: hogy összefogásra, egységes fellépésre, erő felmutatására van szükség – és erős képviseletre. De óriási butaság azt mondani, hogy ezt mi találtuk ki. Egy adott ponton ez az ügy kinőtte magát a helyi szintről, és kőkemény országos politikai és közösségi vonzatai lettek. Nem is beszélve arról, amikor Csíkszentmárton alpolgármesterét elvitte a rendőrség. Ez egy olyan eleme volt az úzvölgyi történéseknek, amire nem számítottunk, de amire válaszolnunk kellett.

Akkor csütörtökön, az alpolgármester előállítása után kiszivárgott a román sajtóba, hogy az RMDSZ készül felfüggeszteni az együttműködési megállapodását a koalícióval. A magyar sajtó – a Maszol is – próbált információkat szerezni erről a lehetséges válaszlépésről, de az RMDSZ vezetői egy darabig elzárkóztak ettől. Mi történt aznap délelőtt?

Folyamatos volt az egyeztetés a Szövetési Állandó Tanács tagjaival, illetve az RMDSZ képviselőivel és szenátoraival, hiszen az együttműködés a koalíciós pártokkal a frakciók szintjén zajlott. A konzultáció elhúzódása volt az oka annak, hogy a hír kiszivárgása és megerősítése között eltelt egy bizonyos idő. Nem akartunk információkat kiadni erről, amíg nem születik meg a döntés.

A választók egy része a kormánypártokkal – elsősorban a PSD-vel – való együttműködés miatt fordult el az RMDSZ-től. Az együttműködés kampányvégi felmondása térített-e vajon vissza szavazókat az RMDSZ-hez?

Erre nem tudom a választ. De azt gondolom, hogy nem ártott a mozgósításban. Szerintem az együttműködés felmondása egy jó politikai döntés volt. Ennek elsősorban nem az volt a rációja, hogy szavazatokat hozzon. Ha kampánycélból akartunk volna szakítani a PSD-el, akkor egy ilyen döntést nem a választások előtt három nappal hoztuk volna meg, hanem jóval a választások előtt, hogy az emberekhez jusson el a híre.

A szavazatszámlás után, a megyékre lebontott adatokból kiderült, hogy az RMDSZ a Kárpátokon túl szokatlanul sok szavazatot kapott. Amikor ezt a sajtó megírta, először nem kívánt ügyvezető elnökként és kampányfőnökként erre reagálni, magyarázatot adni. Helyette kiadott egy állásfoglalást, amelyben fanyalgóknak nevezte azokat, akik a Kárpátokon túli szavazatokat szóvá tették, és az USR aktivistáit emlegette. Nem lehetett volna már akkor elmagyarázni a jelenség okát, mint ahogy később megtette a Maszolnak adott interjúban?

Az első, facebookos reakciómban is azt fogalmaztam meg, ahogy én a helyzetet láttam. Nem akartam kertelni, leírtam, hogy ez honnan indult: USR-s aktivistáktól. Nem tudom, miért gond ez, szitokszó lett az „USR-aktivista”?

Igen, az elmúlt hetek kommunikációját elnézve a RMDSZ politikusai számára lassan azt a szerepet tölti be, mint a fideszeseknél a sorosozás…

De ez éppen olyan, mintha az mondanám, hogy az „RMDSZ-es” is szitokszó bizonyos körökben. Amit én tettem, az a dolgok nevén nevezése volt. A magyar USR-s aktivistákat nagyon idegesítette, hogy több hónapot dolgoztak az RMDSZ EP-ből való kiszorításáért, és ez nem jött össze. Úgy látom, hogy ezt kudarcként élték meg, ezért használtam a „fanyalgók” kifejezést. Nem a sajtóban megjelentekre reagáltam így. A fanyalgókat azokra értettem, akik azért voltak idegesek, mert az RMDSZ bejutott az Európai Parlamentbe. Ezt ma sem látom másként. Ebben a Facebook-posztomban is leírtam: az RMDSZ alapvetően azért jutott be az EP-be, mert a magyar emberek támogatták.

Az RMDSZ hivatalos magyarázataiból ezt szűrtem le: az volt az egyik kulcsa a nagy számú Kárpátokon túli szavazatoknak, hogy nagyon sok szavazókörben sikerült biztosokat állítani, akik „erkölcsi kötelességüknek” érezték az RMDSZ támogatását. Helytálló ez a megállapítás?

A szavazóbiztosnak általában két szerepe van. A kisebbik az, hogy arra pártra szavazzon, amelyik őt delegálta. A fontosabb az, hogy ne csaljanak el számláláskor szavazatokat attól a párttól, amelyet képvisel. Kelemen Hunor szövetségi elnök is mondott példát olyan esetekre, amikor Kárpátokon túli településeken az RMDSZ több szavazatot kapott, ám ezek az eredményben már nem jelentek meg, mert ott nem volt szavazóbiztosunk. Tehát egyszerűen nem számolták meg vagy érvénytelenítették a szavazatainkat. Ahol van RMDSZ-t képviselő szavazóbiztos, ott nem mernek csalni. A mostani EP-választásokon olyan Bihar vagy Szatmár megyei településeken is kaptunk szavazatokat, ahol egyetlen magyar sincs. Most ezeken a településeken is voltak szavazóbiztosaink. Mindenki azt szűrte le, hogy az RMDSZ-t képviselő biztosok az RMDSZ-re szavaznak. Ez valószínűleg így van, de ez nem volt elvárás, és még ha lenne is ilyen elvárás, kampány szempontjából nem lehet kontrollálni. Nem lehet valakitől bizonyítékot kérni arra, hogy kire szavazott. Ez butaság.

Hallottam olyan érvelést, hogy ezt azért le lehet ellenőrizni. Ha felbukkan RMDSZ-szavazat olyan településen, ahol egy magyar sem él, de az RMDSZ-nek volt szavazóbiztosa, az azt jelenti, hogy a biztos a tulipánra ütötte a pecsétet, teljesítette a feladatot.

Most visszakérdeznék: és ha nem teljesítette, akkor mi van? Hogyan lehet számon kérni? Ismétlem: a Kárpátokon túli RMDSZ-szavazatoknak ez csak az egyik magyarázata, nem az egyetlen, mert van még legalább kettő-három. A helyzet megyénként változott.

Melyek a tanulságai az EP-választásoknak az RMDSZ kampányfőnöke és ügyvezető elnöke számára?

Ez volt az eddigi leghosszabb kampányunk, tavaly nyáron kezdtük előkészíteni, októberben indítottuk el hivatalosan az SZKT csíkszeredai ülésén. Az egyik tanulsága, hogy a hosszú, kitartó munkának van eredménye: 15 éve nem kaptunk ennyi szavazatot országos választásokon. Viszont az is látszik, hogy az RMDSZ szervezetileg nincsen hozzászokva a hosszú kampányokhoz. Nagyon sok helyen a szervezetek csak a kampány utolsó időszakában húztak bele, a mozgósításra indultak be. De én azt gondolom, hogy főleg az európai parlamenti választásokon, hosszú kampányra van szükség. A hosszú kampány, pedig más típusú felkészülést igényel. Ha maratoni futásra készülsz, az is más edzést, más diétát feltételez, mint a sprintre való felkészülés. Ez a kampány pedig egy maratonhoz hasonlított. Kommunikációs szempontból a tanulság az, hogy a román pártok számára ez a kampány egyetlen egy témáról szólt, a korrupcióról. Az RMDSZ-nél a kampány a mozgósítás időszakában a képviselet fontosságáról szólt, előtte pedig európai kérdésekről. Ezt a román pártoknál nem láttam, ők jóval később is kezdték a kampányt. A harmadik következetés: bármilyen modern világban élünk, nem kell alábecsülni a személyes kontaktus hatását a választókra. Az utolsó két hétben az emberekhez bekopogva vagy telefonon megkeresve is kampányoltunk, és a visszajelzéseket, számokat nézve, ez hatékony kampánymódszer volt.

Honnan szerezte meg az RMDSZ ezeknek a választóknak a telefonszámát?

Ezek a számok különböző aláírásgyűjtő akciókon kerültek a nyilvántartásunkba, teljesen GDPR-konform módon.  Ezek olyan adatok, amit az emberek adtak meg.

Ez rendben van, de használhatók-e ezek adatok kampánycélokra?

Természetesen. Amikor életbe léptek az EU adatvédelmi szabályozásai, akkor mi az adatbázisunkban lévő összes személyt tájékoztattuk erről, hogy GDPR-konform legyen az adatbázis, illetve arról is, hogy miképpen lehet leiratkozni. Tehát ez jogi szempontból teljesen rendben van. Akik pedig e-mailen kaptak tőlünk tájékoztatást, azok valamikor korábban beléptek a rendszerbe, és elfogadták az adatvédelmi szabályozást. Ha meggondolják magukat, bármikor le lehet iratkozni.

Következik az államfőválasztás. Mekkora az esélye, hogy Porcsalmi Bálint irányítsa ősszel ügyvezető elnökként ezt a kampányt is? A szövetségi elnök már jelezte, hogy igény volna rá.

Erre koraősszel fogok választ adni. Minden opció nyitva van.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X