Vincze Loránt EP-képviselőjelölt: ha elvész a képviselet súlya, bármi történhet Romániában

Vincze Loránt EP-képviselőjelölt: ha elvész a képviselet súlya, bármi történhet Romániában


-A A+

„Akik az RMDSZ-t büntetnék, gyakorlatilag a közösséget csonkítják meg” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Vincze Loránt. Az európai parlamenti képviselőjelölt úgy véli: ha az Erdélyben élő 1,2 millió magyar nem tud ennek megfelelő súlyt, politikai befolyást szerezni, akkor a kisebbségi érdekeknek, a közösségi jogok kivívásának esélyt sem hagy.

Eddigi kampánykörútján találkozott gazdákkal, egyetemi hallgatókkal, önkormányzati vezetőkkel, részt vett gazdatalálkozón, könyvbemutatón, egy színház alapkőletételén, és még sorolhatnám. Szinte mindenütt beszédet is mondott. Egy EP-jelöltnek ezek szerint mindenhez kell értenie?

Véleményem szerint az Európai Unióról mindenkinek kell tudni beszélni, az EU-s intézményrendszerről, a döntéshozatalról, de legfőképpen hallgatni kell tudni, meghallgatni a szervezeteket, polgármestereket, rétegszervezeteket. Én ezt tettem, kíváncsi voltam a véleményekre az uniós politikákról, azokra a témákra, amelyek foglalkoztatják az embereket, a konkrét kérdésekre, amelyek már most elhangzottak egy jövőbeli EP-képviselőhöz.

Természetesen kell legyen egy rálátása egy képviselőjelöltnek az uniós témákra és folyamatokra – azt mondhatnám, hogy egy általános képre van szüksége, hiszen az erdélyi ügyek képviselete bármilyen témában fontos, a környezetvédelemtől a vállalkozásfejlesztésen, ifjúságpolitikán át egészen a mezőgazdasági politikákig. De fontos az is, hogy legyen egy szakterülete a képviselőnek, amelyben aztán részletekbe menően jártas. Az én esetemben a kisebbségvédelem ez a terület

Ezt azért is kérdeztem, mert a FUEN elnökeként – gondolom – inkább ahhoz van szokva, hogy nyugati kancelláriákban kilincseljen az őshonos nemzeti kisebbségek ügyéért. Mi a nehezebb: nyugati döntéshozókat meggyőzni az európai kisebbségvédelmi törvény létjogosultságáról, vagy az erdélyi magyar szavazókat meggyőzni arról, hogy az EP-választásoknak nagy a tétje?

Egyik sem könnyű, hiszen ha az volna, akkor már ma tudnánk a választás eredményét, a kisebbségi szabályozásért pedig nem kellene egy évtizeden át harcolni. Az eredmények viszont beszédesek: ami a kisebbségvédelmi szabályozást illeti, de egyáltalán a figyelmet, amit kapott a téma több országban is. A DPA német országos hírügynökség friss hírét idézném, amelyben a FUEN-ről írva a véleményem idézik arról, hogy a szervezet közös kisebbségi politikát kér az EU-tól, hiszen a nemzeti kisebbségeket külön kezelik az egyes tagállamokban, így van, ahol autonómiát kapnak, és van, ahol el sem ismerik őket kisebbségként – nem szabadna kettős mércének lennie az uniós tagországok között. Ezt átvette a teljes német sajtó, azzal az álláspontommal együtt, hogy jogegyenlőséget kérünk, nemcsak Európa szerencsés felében, hanem valamennyi tagországban, és kiemeltem a német-dán kétoldalú együttműködést is.

Ezt a szintű figyelmet nem volt könnyű elérni, hogy a kampányhajrában ezzel foglalkozzon a német sajtó. Több év munka van ebben. Az európai őshonos kisebbségek összefogása Erdélyből indult, és a politikai munka oroszlánrészének elvégzéséhez is bennünk bíznak. Mi állunk is ennek a munkának az elébe, és itthon ahhoz keresünk támogatást, hogy ezt a munkát folytathassuk.

Én hiszem azt, hogy a közösségünk bölcs és felelősségteljes, érzi a választások tétjét, de azt is mindenki láthatja, hogy hangos hamis próféták járnak köztünk, akik lekicsinylik az etnikai képviselet fontosságát, szívesen lecserélnék az etnikai vívmányokat egy kis jólétre, klímaharcra vagy boszorkányüldözésre. Azt gondolom viszont, hogy a többség tudja: a megszerzett jogokat is el lehet veszíteni, a román társadalom sajnos képes a gyors visszarendeződésre. Ha elvész a politikai képviselet súlya, akkor bármi történhet Romániában. Emellett persze a jóléthez, fejlődéshez kapcsolódó döntések, amelyek általánosak a romániai társadalom számára, fontosak, de minket leginkább az etnikai témák határoznak meg. A választás tétje számunkra a magyar szó, magyar iskola, magyar jelképek, és mindez egy elveszített EP-választással veszélybe kerülhet.

A kampánykörút során elhangzott-e a hallgatóság részéről a kérdés: hogyan lehet rávenni az EU döntéshozóit az egy európai szintű kisebbségvédelmi törvény elfogadására, ha a román államot sem lehet rábírni a már létező jogszabályok betartására?

Vannak óvatosságra intő jelek, de mögöttünk állnak az eddigi sikerek is. Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen lesz a választások kimenetele, a kárpát-medencei magyarokon sok múlik: az, hogy bevigyünk húsz olyan EP-képviselőt, aki elkötelezett a nemzeti érdek mellett, de egy értékelvű Európa mellett is, amelyben a keresztény kultúra, az európai identitás megtartása kiemelten fontos.

Románia az elmúlt évtizedben mindig nemzetközi nyomásra fogadott el kisebbségvédelmi intézkedéseket. Ezzel a tapasztalattal a hátunk mögött azt mondjuk, hogy ismét meg kell teremteni a nemzetközi figyelmet – itthon meg kell tartani a kezdeményezéseket a bukaresti politikában, ki kell védeni a közösség elleni támadásokat, de külföldön kell megteremteni ismét azt a figyelmet, amit a romániai magyarság ügye megérdemel. Ez nem lehetetlen, hiszen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Tanács is elismeri, hogy a múltban számos problémát okozott a rendezetlen többség-kisebbségi viszony, ezeket pedig a jövőben sem lehet kizárni.

Korábban a FUEN és a kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az EP-választások nyomán felálló, új összetételű Európai Bizottságnak terjesztik be az MSPI kisebbségvédelmi csomagot. Mire alapozzák azt az óvatos optimizmusukat, hogy az új összetételű testület a jelenleginél kedvezőbben viszonyul majd ezekhez a kérdésekhez?

Számos országban változott a kormány összetétele az elmúlt években, ez már eleve személyi változásokat jelent, de akár a politikai opciók és prioritások területén is átalakulások történtek. Az Európai Bizottság új elnökének személye meghatározó lesz, ezt nem lehet véka alá rejteni, az új Európai Parlament összetétele szintén, hiszen kérdés, hogy meg tudjuk-e teremteni azt a többséget, amellyel a kisebbségvédelem ügyét előre visszük. Egyre több országban a közéleti témák közé került ez a kérdés, és szeretnénk azért lobbizni, hogy az egyik biztos portfóliójának része legyen a nyelvi és kulturális sokszínűség a Bizottságban. Ezt sokan kérik, Németországban például valamennyi párt egyhangúlag támogatja a MSPI-t és azt is, hogy az EB egyik biztosa ezzel a témával foglalkozzon.

Kétségtelen eredmény, hogy az Európai Néppártba (EPP) sikerült bevinni az őshonos kisebbségek ügyét, hiszen az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber nagy eséllyel az Európai Bizottság elnöke lesz. Csakhogy közben az RMDSZ stratégiai szövetségese, a Fidesz fél lábbal már kint van a Néppártból, Orbán Viktor pedig alkalmatlannak nyilvánította Webert a főbiztosi tisztségre. Hogyan befolyásolják ezek a fejlemények az MSPI további sorsát?

Meg kell várni az EP-választások eredményét és a többség létrehozásáról szóló politikai tárgyalások végét. Ma úgy látszik, hogy a bizottsági elnök kijelölése hosszadalmas folyamat lesz, már az is elhangzott, hogy az ősz végére sem áll fel az Európai Bizottság. Mi készen fogunk állni arra, hogy a Minority SafePack ügyét megfelelően képviseljük már ebben az időszakban is.

Weber valóban támogatja a témát, de azt nem tudhatjuk, hogy végül az Európai Tanács kit fog EB-elnöknek jelölni és hogy az illető hogyan áll a kérdéshez, ha az nem Manfred Weber lesz.  Nehéz időszaknak nézünk elébe, de csak akkor van lehetőségünk befolyásolni a folyamatot, ha ott vagyunk az Európai Parlamentben.

Az RMDSZ európai parlamenti mandátumainak száma az erdélyi magyarok választási hajlandóságától függ. Miért érdemes leadniuk a szavazatukat május 26-án?

Az erős érdekképviseletre kell leadni a szavazatot. Számbelileg lehet, hogy 1,2 millió magyar van Erdélyben, de ha nem tud ennek megfelelő súlyt, politikai befolyást szerezni, akkor a kisebbségi érdekeknek, a közösségi jogok kivívásának esélyt sem hagyunk. Akik az RMDSZ-t büntetnék, gyakorlatilag a közösséget csonkítják meg, hiszen elveszik annak a lehetőségét, hogy Európában megjelenítsük sajátosságainkat, védjük a nyelvünket, a kultúránkat, kereszténységünket, hogy megtartsuk a mezőgazdasági és fejlesztési támogatásokat, netán növeljük is azokat.

Átengedjük a brüsszeli terepet Rareş Bogdannak, Traian Băsescunak, Mihai Tudosénak, Dacian Cioloşnak, ők pedig nem fogják a magyar ügyet képviselni, sőt ahogyan itthon számos alkalommal bebizonyították, a kisebbségi jogok szabályozásának elgáncsolásán fognak dolgozni. Velük szemben pedig nem lesznek erdélyi magyar képviselők, akik vitába szállnak, hogy a romániai jogsértésekről beszéljenek. A tét tehát a jelenlét és befolyás megőrzése minden szinten, ahol az ügyeinkről döntenek. Bárhonnan kiesünk, a közösség egésze meggyengül, és önbecsülése vész el.

Az MPSI benyújtásához szükséges aláírások összegyűjtését élete legnehezebb feladatának nevezte a Transindexen nemrégiben megjelent publicisztikájában. Számít-e ennél is nehezebb feladatra, ha bejut az Európai Parlamentbe?

Remélem, hogy öt év múlva egy EP-mandátum eredményeiről tudunk beszélni, akkor majd kiderül, hogy a feladat nehezebb volt-e, mint amire számítottam. Biztosan lesznek éles helyzetek, akár ügyeket eldöntő pillanatok, de talán nem fog annyira egy személyen, egy szervezet munkáján, annak koordinációján múlni, hogy egy projekt – mint ahogyan a kisebbségvédelmi törvény, az MSPI volt – sikeres lesz-e. Az RMDSZ választási programja kiváló, a stratégiát előkészítettük és állunk a munka elébe, de a hátország támogatása nélkül minden hiábavaló. Ezért mindenkit arra kérek, hogy az előtte álló tétre tekintsen, hallgasson a kiválóságainkra – egyházi vezetőinkre, sportolóinkra, partnereinkre, a magyar kormányfőre – és mindazokra, akik ma az RMDSZ-re szavazásra buzdítanak. Szavazzanak május 26-án az RMDSZ-re, hogy öt év után elszámoltathassanak az eredményekről.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X