FRISSÍTVE – Reagálások az államfő által bejelentett népszavazási kérdésekre

FRISSÍTVE – Reagálások az államfő által bejelentett népszavazási kérdésekre


-A A+

FRISSÍTVE: Hivatalosan is kiírta az igazságügyi témákról korábban beígért népszavazást május 26-ára, az európai parlamenti választások napjára Klaus Johannis államfő – közölte csütörtökön Mădălina Dobrovolschi elnöki szóvivő. Az RMDSZ egyetért a kérdésekkel, és az igennel való szavazásra buzdít.

A referendum megszervezéséről szóló elnöki rendelet szerint két kérdésben lesz alkalmuk véleményt nyilvánítani az állampolgároknak – írja az MTI.

Az államfő ezekre a kérdésekre vár választ:

  • „Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?”
  • „Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?”

A második kérdés második része tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel szemben az ombudsmanon, az úgynevezett nép ügyvédjén kívül más intézmények is óvást emelhessenek az alkotmánybíróságon.

A hazai jogban az amnesztia a büntetés és a büntetett előélet végleges eltörlését jelenti, míg a kegyelemnél csak a büntetés módosul, de a büntetett előélet megmarad.

Az államfő országos jelentőségű kérdésekben írhat ki véleménynyilvánító népszavazást, amelynek érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának részvételére van szükség.

A népszavazásnak inkább politikai, mintsem jogi tétje van. Johannis és az ellenzék a civil tüntetőktől átvett korrupcióellenes jelszavakkal támadja immár két és fél éve a kormányon lévő szociáldemokratákat (PSD), azzal vádolva őket, hogy korrupt politikusaik megmentése érdekében próbálják politikai pórázra kötni az igazságszolgáltatást és enyhíteni a büntetőjog szigorát.

A kormányoldal szerint az elnök csak ürügyként akarja használni a referendumot arra, hogy beavatkozhasson az EP-választási kampányba, és fél évvel hamarabb megkezdhesse az újraválasztását célzó elnökválasztási kampányát.

Az Agerpres szerint az elnök csütörtökön 19 órakor üzenetet intéz az állampolgárokhoz a népszavazással kapcsolatban.

 

Az RMDSZ a sürgősségi rendeletek teljes megszüntetését szeretné

Egyszerűnek és közérthetőnek tartja az igazságüggyel kapcsolatos véleménynyilvánító népszavazáson feltett kérdéseket Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség egyetért a referendum témakörével, és arra buzdítja a szavazásra jogosultakat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és „igennel” voksoljanak – írja a Mediafax.

„Egyetértünk mindkét kérdéssel, és azt javasoljuk a választóknak, hogy járuljanak az urnákhoz, és szavazzanak igennel. Egyetlen megjegyzésünk van: ha sor kerül az alkotmánymódosításra, mert erre vitathatalnanul szükség van, amellett leszünk, hogy szüntessék meg a sürgősségi kormányrendeletek gyakorlatát, illetve csak háborúk, természeti katasztrófák és vészhelyezetek esetén folyamodhasson ehhez a kormány. A törvényhozási szerep ne legyen átruházható a kormányra, legfeljebb csak a parlamenti szünetben, és akkor is csak egyszerű rendeletek esetében” – nyilatkozta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke szerint borítékolható, hogy az igenek lesznek többségben. „Meggyőződésem, hogy a nagy többség, de az is elképzelhető, hogy mindenki igennel fog szavazni” – mondta.

A PSD szerint az elnök „csúfot űz a románokból”

Az államfő egyszerűen „csúfot űz a románokból” – jelentette ki Codrin Ştefănescu, a fő kormányerőt adó Szociáldemokrata Párt (PSD) a referendum kérdéseire reagálva. Nehezményezte azt is, hogy Johannis „nem vette a fáradtságot”, hogy személyesen jelentse be a kérdéseket, hanem a szóvivője útján tette azt meg. „Ebből is látszik, mennyire fontosak ezek a kérdések, és az egész referendum” – mondta Ştefănescu. Szerinte Johannis a PSD-ben látja a független igazságszolgáltatásra leselkedő legnagyobb veszélyt, az igazságszolgálttaás visszaéléseiről, a titkosszolgálatok és a bíróságok törvénytelen együttműködéseiről, az eltitkolt telefonlehallgatásokról nem hajlandó tudomást venni.

Robert Cazanciuc, a szenátus jogi szakbizottságának elnöke szerint az államfő nem hajlandó tudomást venni a lakosság valós problémáiról, ehelyett „az USR, vagy még inkább a PNL választási kampánycéljait szolgálja”.

Cioloş: Nem szabad megállítani a korrupcióellenes harcot

A népszavazáson való részvételre buzdítja a lakosságot Dacian Cioloş, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke.

„Nem szabad megállítani a korrupcióellenes harcot. A parlament egyértelmű jelzést kell kapjon az állampolgároktól, ami arra utal, hogy amit két éve tesz, az nem képviseli és nem szolgálja az ország érdekeit. Két éve várjuk ezt a referendumot. Jó, hogy az elnök meghozta ezt a döntést” – írta a volt miniszterelnök a Facebookon

ALDE: két különböző témakört sunyi módon egy kérdésbe zsúfoltak

A május 26-ára kiírt népszavazás negatív befolyással lesz az európai parlamenti választásokra, véli a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE). 

„Nincs kifogásunk az ellen, hogy referendum révén kérjék ki a román állampolgárok véleményét. Amit kifogásolunk, az az, hogy Johannis úr mindnyájunkat baleknek néz. Az elnök népszavazása negatívan fogja befolyásolni az európai parlamenti választásokat, a legfontosabbakat az EU történetében, és az a homályos és ügyetlen mód, ahogy a felmerülő kérdéseket tálalják a választóknak, leírhatatlan vitákat fog gerjeszteni a társadalomban. (...) Először is, nem két, hanem három különböző kérdéskörrel állunk szemben, kettőt sunyi módon egyetlen kérdésbe zsúfoltak be” - olvasható az ALDE Facebook-oldalán. 

Az ALDE szerint Johannis olyan módszerhez nyúlt, amelyet a Velencei Bizottság is tilt, mert egyetlen kérdésbe sűrít egy módosító javaslatot és egy általános, elvi kérdést. 

A korrupciós ügyekért elítélt személyek közkegyelemben részesítését megtiltó javaslat az ALDE szerint „érzékeny kérdéseket vethet fel”, mert a legrégebbi időktől kezdve kegyelemben részesültek bizonyos esetekben az elítéltek, például gyógyíthatatlan betegség utolsó stádiumában vagy ha támasz nélkül maradtak a kiskorú gyerekeik. „A bűncselekmények bizarr hierarchizálását eredményezné, mert a korrupciós cselekedeteket ezzel az emberölésnél is súlyosabban büntetné, hisz az utóbbinál továbbra is lehetséges maradna a kegyelemben részesítés” - vélekedik a kisebbik kormánypárt. (agerpres)

Raluca Turcan: a népszavazás kérdései „a lehető legrealistábbak és legbecsületesebbek”

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja a Klaus Johannis államelnök által kiírt, az igazságügyre vonatkozó referendumot, jelentette ki Raluca Turcan, a politikai alakulat első alelnöke csütörtökön, rámutatva, hogy a népszavazás kérdései „a lehető legrealistábbak és legbecsületesebbek”.

A liberális párti alelnök kifejtette, a kérdések úgy vannak megfogalmazva, hogy ne keltsék azt a benyomást, mintha az államnelnök annak reményében írta volna ki a referendumot, hogy „az embereket manipulálhatja”.

„Ha a román lakosság igennel válaszol, ha az alkotmánybíróság is tiszta fejjel elemezni fogja ezeket a súlyosan alkotmányba ütköző elemeket, a népszavazásnak nagyon világos eredménye lehet. Nekem úgy tűnik, hogy a kérdések a lehető legrealistábbak és legbecsületesebbek, és olyan témákra vonatkoznak, amelyek az embereket már két és fél éve foglalkoztatják” - fűzte hozzá Turcan. (agerpres)

Az USR minden népszavazást támogat, amely a népet akaratának kinyilvánítására hívja

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) minden népszavazást támogatni fog, amely a szuverén népet akaratának kinyilvánítására hívja, jelentette ki Edward Dircă USR-s szenátor, hangsúlyozva, hogy az államelnök az általa kiírt referendummal „vészjelzést akar leadni”.

„Le kell szögezni már az elején, kétfajta referendum van: az egyik konzultatív jellegű, a másik az alkotmány módosítására való. Amit az államelnök kér a jelenlegi referendummal, annak erkölcsi vonatkozása van, vészjelzést akar leadni, hogy a politikusok, úgy a parlament, mint a kormány tagjai megértsék végre, amit eddig nem - azt, amit a hatszázezer, 2017. februárja óta az utcákon tüntető ember üzent: nem akarnak amnesztiát a korrupcióért elítéltek számára, és meg kell szüntetni a sürgősségi kormányrendeletekkel való jogalkotás gyakorlatát” - fejtette ki Dircă. (agerpres)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X