RMDSZ: soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásoknak, mint most


-A A+

Az RMDSZ európai parlamenti választási programja az emberek számára fontos kérdésekre ad válaszokat – jelentette ki a Kolozsváron csütörtökön bemutatott, Erős Európát, fejlődő Erdély címet viselő dokumentumról Kelemen Hunor szövetségi elnök. A politikus által „ambiciózusnak” nevezett program részleteit az RMDSZ EP-listájának első négy jelöltje, Winkler Gyula, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Oltean Csongor ismertette.

Az erdélyi magyar közösségnek is az az érdeke, hogy hogy ne csak a történelem elszenvedője, hanem alakítója is legyen, befolyásolni tudja az EU-ban hozott döntéseket; ezért fontos az erdélyi magyar európai parlamenti képviselet – jelentette ki az RMDSZ EP-választási programját ismertető kolozsvári sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A politikus el is magyarázta, hogyan tud majd a két-három erdélyi magyar képviselő az EU-ban hozott döntések közelében lenni. „Alapos képviselői munkával lehet elismerést kivívni, hálózatokat kiépíteni, döntéshozókat befolyásolni” – részletezte, hangsúlyozva az Kárpát-medencei magyar összefogás fontosságát is. Az EU-ban Kelemen Hunor szerint a következő években változások következnek. „Hiszünk abban, hogy az Európai Unió a változások tartalmává tudja tenni az őshonos kisebbségek védelmét” – jelentette ki a szövetségi elnök a Minority Safepack (MSPI) nevű kisebbségvédelmi kezdeményezésre utalva.

Emlékeztetett, hogy az MSPI beterjesztéséhez 1,2 millió aláírás gyűlt össze. „Ezekkel az aláírásokkal a hátunk mögött elkezdtük azt az útépítést, amelyet mi európai őshonos etnikai-nyelvi kisebbségek védelmének nevezünk. Ezt a csomagot az EP-választások után összeálló Európai Bizottság asztalára letesszük, és abban bízunk, a bizottságot meg fogjuk tudni győzni, hogy jogalkotásba kezdjen” – fejtegette. Elismerte ugyanakkor, hogy ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. „Soha nem ígértük, hogy ez könnyű út. De azt is tudjuk, hogy a mi kezdeményezésünk nélkül ez az útépítés el sem kezdődött volna” – tette hozzá.

Kelemen Hunor kifejtette: az erdélyi magyarság számára nincs alternatívája az Európai Uniónak. Elengedhetetlenül fontosnak tartotta, hogy erdélyi magyar tagjai is legyenek az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, a jövő uniójának nem az intézményekről, hanem a közösségekről, az emberekről, a régiókról kell szólnia, és jó válaszokat kell adnia a felmerülő gondokra, mert különben eltűnik a szövetséget összetartó kohézió.

Az RMDSZ európai választási programját a politikus ambiciózus dokumentumnak nevezte, mert nem csak erdélyi magyar közösség kérdéseire összpontosít. Szavai szerint a igyekeznek választ adni mindazokra a kérdésekre, amelyekről azt gondolják, hogy az EU, Románia, Erdélyi és az erdélyi magyar emberek perspektívájából fontosak.

A gazdatámogatásoktól a kettős mércéig

A sajtótájékoztatón Winkler Gyula a választási program gazdasági fejezetét ismertette. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ezen a területen négy célkitűzése van: agrárpolitika és kohéziós források megőrzése, a helyi közösségek döntéshozatali szerepének növelése, a bürokrácia csökkentése, illetve a kettős mérce megszüntetése minden területen.

A jelölt emlékeztetett arra, hogy 2021-től egy új uniós költségvetési ciklus kezdődik, amely voltaképp közel egy évtizedre terjed majd ki. Szólt arról, hogy a büdzsé kapcsán egymásnak feszülnek most az indulatok az Európai Unióban, és ez veszélyekkel jár. „Két veszéllyel kell számolni. Az egyik, ha ott történik változás az új költségvetési ciklusban, ahol nem kellene, illetve ott nem történik, ahol kellene” – jegyezte meg. Példaként említette, hogy az erdélyi magyar közösségnek rossz, ha a kohéziós politika változik.

Elmondta, hogy a területi alapú támogatási rendszert meg kell őrizni, hiszen 70 ezer erdélyi magyar gazda, 200 ezer ember sorsa függ tőle  Ahol azonban szerinte változtatni kell, az a döntések közelebb vitele a helyi közösségekhez. „Az agráriumban is helyi szinten szülessenek döntések, a támogatások legyenek érzékenyebbek a helyi igényekre. A bürokráciát csökkenteni kell; a gazdák gondjait megkönnyítjük, ha kiküszöböljük a bürokráciát” – magyarázta.

Az újabb tagállamokkal szembeni kettős mérce megszüntetésével kapcsolatban Winkler Gyula megjegyezte: már az öt évvel ezelőtt leköszönt José Manuel Barroso által vezetett EB megállapította, hogy Románia és Bulgária teljesítették a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, ennek ellenére nem sikerült csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli térséghez.

A jelöltlista második helyét elfoglaló Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elmondta: az EU kisebbségvédelmi törvényének egyebek között a nemzeti szimbólumok szabad használatát kellene biztosítania, hogy ne támadhassa senki a zászlók használatát, a himnuszok éneklését. Hozzátette: az uniós jogszabálynak kellene megszüntetnie a sport- és egyéb közvetítések területi alapú korlátozását. 

A jelöltlista harmadik helyén szereplő Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke azt hangoztatta, hogy az RMDSZ EP-képviselőinek állandóan cáfolniuk kell a román állam képviselői által gyakran hangoztatott tézist, hogy Románia példásan megoldotta a kisebbségi kérdést. Azért is harcolniuk kell, hogy a magyar közösség továbbra is hozzáférhessen az épített örökségének megőrzésére szánt EU-s forrásokhoz. 

Oltean Csongor, a negyedik jelölt, olyan környezet kialakítását tartotta feladatnak, amelyet a fiatalok is magukénak éreznek, ahol jó élni, ahová jó visszatérni.

„Meglesz az 5 százalék”

A sajtótájékoztató végén Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta: biztos abban, hogy az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt az európai parlamenti választásokon. Hozzátette, hozzávetőlegesen 380 ezer támogató szavazatra számít. „De nincs az az elemző, aki pontosan előre tudná vetíteni, mi történik majd a választásokon” – jegyezte ki. Kifejtette: megpróbálják meggyőzni azokat a magyar szavazókat is, akik eltávolodtak az RMDSZ-től.

A Maszol kérdésére, hogyan látja Románia uniós jövőjét olyan körülmények között, hogy az EU alapintézményeinek döntéshozói, a nagyobb pártcsaládok vezetői egyaránt úgy értékelik, a jelenlegi kormány letérítette az országot az uniós pályáról, az RMDSZ elnök kijelentette: nem tud olyan fontosabb pártról vagy felelős román politikusról, aki kivezetné Romániát az EU-ból. Szerinte a román jogállamiságról szóló jelenlegi uniós vita „a választási kampány logikája szerint” zajlik.

 

Kelemen megállapította: Traian Băsescu annak idején a korrupcióellenes harccal nyert elnökválasztást, és 15 alatt nem történt változás, még mindig a korrupcióellenes küzdelemről és az igazságszolgáltatás helyzetéről szólnak a belpolitikai viták. „Közben a világ elment mellettünk. Jó lenne, ha a román politikusok leszállnának mellettünk, és megegyeznének abban, hogy mi az, amit az igazságszolgáltatással kapcsolatban nem tesz meg senki” – vélekedett az RMDSZ elnöke.

Megjegyezte: nem a Brüsszelből érkező jelzések miatt aggódik Románia uniós jövőjéért. „Inkább az aggaszt, hogy Románia nem tudja a rendelkezésre álló forrásokat kihasználni, képtelen tervezni” – jelentette ki.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X