Cseke Attila a lehallgatási botrányról: a bíróknak semlegeseknek kell maradniuk

A titkosszolgálatok és ügyészségek összefonódása is terítékre került az Erdély TV Kontra című politikai vitaműsorában. A téma aktualitását az adta, hogy a napokban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről megjelent egy nyilatkozat, miszerint adatigényléseket nyújtottak be az ügyészségekre a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatásaival kapcsolatban. Farkas István műsorvezető meghívottja Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője volt.

Az ellenzéki USR, amely a Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni hangulatot kihasználva próbál szelet fogni a vitorlájába, azt igyekszik bebizonyítani, hogy a titkosszolgálatok és az ügyészségek összefonódása a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát szolgálta, illetve korántsem akkora mértékű, mint ahogy azt a nagyobbik kormánypárt állítja.

Számháború a lehallgatások körül

Az USR szerint eddig 266 ezer jóváhagyott lehallgatási kérelmet tartanak nyilván, ami nagyon messze áll a PSD által hangoztatott több milliós nagyságrendtől.

„Mindkét adattal kapcsolatban van korrigálnivaló. Amit a Mentsétek meg Romániát Szövetség bemutatott, az egy részleges adat. Ők maguk is elismerik, hogy a 249 ügyészi hivatal közül közel százból kaptak visszajelzést, tehát az a szám, amiről azt mondták, hogy hiteles, még a felét sem jelenti a válaszadók által megadott adatoknak. Másfelől a 6 millió, amit Claudiu Manda, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke mondott, tudomásom szerint a személyekre szól és nem a mandátumokról, hiszen a megállapított lehallgatási mandátumok vagy felügyeleti mandátumok száma 311 ezer. Ő egy egyszerű számítás alapján ezt beszorozta átlagban egy adott személlyel. A végeredmény helyességének az ellenőrzéséhez azonban csak neki van kellő információja” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Cseke Attila, a műsor meghívottja.

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kiemelte, hogy nem csupán ügyészségekkel volt együttműködési szerződésük a titkosszolgálatoknak, hanem például a legfelsőbb bírósággal is, „holott egy jogállamban egy bírónak senkivel nem szabad együttműködési megállapodása legyen, hiszen ő igazságot kell tegyen az ügyész és a védőügyvéd kijelentése között”.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben az önkormányzati és parlamenti választások között hat hónapig teljes lehallgatást és megfigyelést rendeltek el Călin Popescu Tăriceanu jelenlegi szenátusi elnök, és a környezetéből több mint nyolcvan személy, a politikai élet akkori vezetői ellen. „Az, hogy a legfelsőbb bíróság jóváhagyja 80 ember lehallgatását és megfigyelését, igencsak elgondolkodtató. Talán még a régi rendszerben sem emlékszünk olyanra, hogy valakinek a megfigyelése még közel száz embert közvetlenül érintett” – fogalmazott az RMDSZ politikusa.

Bejegyzett élettársi kapcsolat: elkezdődött egy folyamat

Elkezdődött egy társadalmi vita a bejegyzett élettársi viszony bevezetéséről és szabályozásáról – állította a továbbiakban Cseke Attila. „Ez az első olyan törvénytervezet, amelynek kapcsán a különböző pártokból voltak aláírói és támogatói, a szavazáson is a kormánykoalíció kivételével voltak szavazatok. Vannak továbbra is kérdések, amelyekre a válaszok pro és kontra jellegűek. Én magam sem vitatom azt, hogy a mai társadalmi helyzetben nagyon gyakran előfordul, hogy férfiak és nők nem kívánnak élni a házasság intézményével, nem akarnak házasságban élni, de közös gyermeküket együtt nevelik, és mégis nehéz elmagyarázni helyenként, hogy ők egy család. Van egy társadalmi realitás és ezt a társadalmi realitást valamiféleképpen kell szabályozni” – fogalmazott Cseke. Úgy véli, a legjobb az lett volna, ha a család fogalmáról szóló tavalyi népszavazást egybe lehetett volna kötni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló tervezetet tavaly októberben nyújtották be a szenátusba, a tavalyi, a család fogalmának pontosításáról szóló népszavazás elbukása után. A kezdeményezés olyan párok élettársi kapcsolatát rendezte volna törvényesen, akik nem akarnak, vagy nem tudnak összeházasodni. A tervezet mögé valamennyi pártból sorakoztak fel támogatók, a szenátusi szavazáson azonban 73 elutasító szavazat mellett, húsz támogató voksot kapott, heten tartózkodtak. Az RMDSZ részéről Novák Csaba Zoltán és Turós Lóránd szavazott az elutasítást javasló szakbizottsági jelentés ellen.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?