Johannis alkotmányossági kifogást emelt a referendumtörvény módosításai ellen

Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogást emelt hétfőn a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosítja.

A Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének címzett beadványában az államfő úgy fogalmaz, hogy a jogszabály „ellentmond az alkotmányos normáknak és elveknek”. Úgy véli: nem állt fenn olyan rendkívüli körülmény, ami szükségessé tette volna, hogy a referendumtörvényt sürgősségi kormányrendelettel kelljen módosítani, és rámutat arra is, hogy az alkotmány szerint kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.

Klaus Johannis szerint sérül a választók joga, amikor a kettős szavazást elkerülő ellenőrzésről szóló cikkelyt úgy módosították, hogy ez már nem az Állandó Választási Hatóság (AEP) hivatali kötelessége, hanem csak állampolgári bejelentés következményeként teszik meg.

A beadvány szerint a kormány eltért a törvényes előírásoktól akkor, amikor a 2017-es alkotmánymódosító népszavazás időtartamát két napra kiterjesztette, jóllehet a 2000/3-as törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy miután a parlament elfogadta a vonatkozó jogszabályt, „a népszavazást a következő 30 napos periódus utolsó vasárnapján kell megtartani”.

A törvény ugyanakkor ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása elvének, valamint a parlament alkotmányos szerepének is, amennyiben az alkotmánymódosító népszavazás napját meghatározó kormányrendeletet alig több mint két hónappal azután adták ki (2018. szeptember 18-án), hogy a Hivatalos Közlönyben 2018. július 10-én megjelent a parlament által elfogadott 2018/159-es törvény, amely rendelkezett a népszavazás napjáról – állapítja meg az államelnöki hivatal.

Klaus Johannis ugyanakkor „hiányosnak, homályosnak és átláthatatlannak” minősíti a törvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy egyazon a napon, különböző választási cédulákon, több típusú népszavazást (helyit, országost, az államfő leváltását célzó) népszavazást lehessen tartani. Ugyanakkor helyteleníti, hogy a népszavazási körzetekben csak azoknak a pártoknak lehetnek megfigyelői, amelyeknek önálló csoportjaik vannak a parlament mindkét házában.

A módosítás szövege szerint a leadott szavazatok száma nem egyenlő kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok számának összegével, mint eddig, hanem ennél az összegnél nagyobb vagy egyenlő. Johannis vélemény szerint ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma akár nagyobb is lehet, mint az összesen leadott szavazatok száma, ami többrendben ellentmond az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek.

Az államfő azt kéri az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy összességében alkotmányellenes a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosítja.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?