Etnikai enklávéktól félti Romániát az ellenzék az RMDSZ újabb autonómiakövetelése miatt


-A A+

Etnikai enklávék alakulhatnak ki Romániában, ha a szociálliberális kormánykoalíció az RMDSZ „zsarolásának” engedve megszavazza az RMDSZ újabb autonómiakövetelését - figyelmeztettek román ellenzéki politikusok kedden, miután az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról.

Dacian Cioloș volt miniszterelnök az általa alapított Románia Együtt párt nevében a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, elítélve a szövetség „haszonleső” magatartását. Cioloș szerint a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja a (Gyulafehérváron megígért) „nemzeti szabadság” megteremtésének ürügyén.A volt kormányfő szerint Romániának nemzetiségtől, vallástól és régiótól függetlenül minden lakosáról gondoskodnia kell, és szerinte „elfogadhatatlan, felelős politikushoz méltatlan” dolog ellentétet szítani Románia lakosai között, a bukaresti hatalom „gyengeségét” kihasználva.

Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban. A szociálliberális koalíció „kétségbeesett” helyzete etnikai szeparatizmust, és enklávék kialakítását eredményezheti - figyelmeztetett a PMP politikusa.

Pașcan felidézte, hogy a román parlament idén már elutasított egy olyan tervezetet, amely autonómiát irányzott elő az „úgynevezett Székelyföld” számára, másfelől viszont az RMDSZ-nek a kormányoldallal kötött „politikai alkukkal” sikerült újraindíttatnia a korábbi alapításkor alkotmánysértőnek bizonyult marosvásárhelyi katolikus iskolát, és sikerült a „magyart második hivatalos nyelvvé előléptető” rendelkezéseket beépíttetnie az új közigazgatási kódexbe, amely szintén elbukott az alkotmányossági szűrőn.

Az RMDSZ hétfőn jelentette be, hogy törvénytervezetbe foglalta és a parlament elé terjesztette az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a mai napig nem valósultak meg.

A jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X