• 2018. december 19., szerda
    Viola
  • -5°
    Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -3°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -5°
      Kovászna
    • -6°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • -6°
      Arad
    • -2°
      Gyulafehérvár
    • -5°
      Nagyvárad
    • -9°
      Beszterce
    • -6°
      Déva
    • -4°
      Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • -4°
      Zilah
    • -3°
      Szatmár
    • -2°
      Nagyszeben
    • -6°
      Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • -1°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 4.0820 LEI
    • 1 GBP = 5.1631 LEI
    • 100 HUF = 1.4383 LEI

Alkotmányt sértenek az új büntetőeljárás egyes rendelkezései


-A A+

Alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság a parlament által júniusban elfogadott új büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) több cikkelyét - tudta meg pénteken a média. Az alkotmánybíróság egyhangúlag hozta meg döntését.

A perrendtartást a szociálliberális kormánykoalíció és az RMDSZ szavazataival módosították, arra hivatkozva, hogy ki kell igazítani a korábban alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyeket. A módosítás másik indoka az volt, hogy érvényt kell szerezni az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvnek. A kezdeményezők nem titkolták: mindettől azt remélik, hogy gátat szabhatnak az "ügyészállami túlkapásoknak és visszaéléseknek", hogy senki se kerülhessen ártatlanul börtönbe.

Az ellenzék és az igazságügyi reform ellen rendszeresen tüntető civilek szerint a kormánypártok valójában korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, az új perrendtartás pedig a bűnözőt, és nem áldozatát védi.

A Betk. módosítási ellen Klaus Johannis államfő és a parlamenti ellenzék is alkotmányossági óvást emelt. Beadványukban azt állítják, hogy a Betk.-módosítás több mint 50 cikkelye zavaros, és legalább 25 ellentmond más jogszabályoknak. Az államfő szerint a törvénykönyv módosítása messze túlmutat az indoklásban szereplő célokon, hiszen nem csak a korábban alkotmányellenesnek bizonyult 18 cikkelyt és az uniós irányelvvel kapcsolatos 35 módosítást eszközölték benne: a Betk. csaknem 200 ponton módosult.

Az új perrendtartásba egyebek között bekerült, hogy csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak akkor, ha új bizonyítékok merülnek fel vagy megismétli a bizonyítási eljárást.

Az új kódex előírja, hogy az ügyészségeknek automatikusan le kell zárniuk minden olyan ismeretlen tettes ellen indított bűnvádi eljárást, amelynél egy éven belül nem sikerült senkit meggyanúsítaniuk. A módosítás során a médiában folyamatosan jelen lévő "bilincscsörgésnek" is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.

Az RMDSZ egyebek mellett azzal indokolta a kormánytöbbségnek nyújtott támogatást, hogy az új kódex bevezeti az eljárásba az alapvető nyelvi jogokat. Az RMDSZ kiemelte: az új Betk. alapján nem lehet már nemzetbiztonsági lehallgatás során szerzett bizonyítékokat más perekben felhasználni, és a kódex nemcsak a gyanúsítottnak és a vádlottnak, hanem a tanúnak is jogot biztosít a tolmácshoz.

Az alkotmányellenes cikkelyek kijavítását célzó Bekt.-módosítás most visszakerül a parlamentbe, hogy a törvényhozók kijavítsák az újonnan bevezetett alkotmánysértő rendelkezéseket.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X