• 2018. december 19., szerda
    Viola
  • -3°
    Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -3°
      Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -5°
      Kovászna
    • -6°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -4°
      Sepsiszentgyörgy
    • -6°
      Arad
    • -2°
      Gyulafehérvár
    • -5°
      Nagyvárad
    • -9°
      Beszterce
    • -6°
      Déva
    • -4°
      Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • -3°
      Zilah
    • -3°
      Szatmár
    • -2°
      Nagyszeben
    • -6°
      Temesvár
    • -4°
      Brassó
    • -1°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 4.0820 LEI
    • 1 GBP = 5.1631 LEI
    • 100 HUF = 1.4383 LEI

Mikó-per: nem túl optimisták a reformátusok, de nem adják fel


-A A+

Nem túl bizakodók az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) képviselői a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását illetően. A legfelsőbb bíróság pénteken tartotta annak a pernek a fellebbviteli tárgyalását, amelyet az EREK indított a restitúciós bizottság elutasító döntése ellen. Alapfokon a Brassói Táblabíróság elutasította az EREK kérését.

Veress Emőd, az EREK ügyvédje a legfelsőbb bíróság háromtagú ítélőszéke előtt kifejtette: a Brassói Táblabíróság törvénytelen határozatot hozott, mivel egyfelől nem vette figyelembe a per során tárgyalt érveket, másfelől olyan szempontok alapján döntött, amelyekről az EREK nem fejthette ki álláspontját az alapfokú per során, és ezzel a bíróság megsértette a kontradiktórius eljárás elvét.

A kontradiktórius eljárás elve mint alapvető jogelv a védelemhez való jog része. Biztosítja az eljárásban részes felek mindegyike számára, hogy megismerje és megvitassa az ellenérdekű fél által a bírósághoz benyújtott beadványokat és észrevételeket, illetve kizárja, hogy a bíróság olyan tények és dokumentumok alapján hozza meg a határozatát, amelyekről a felek valamelyike nem szerezhetett tudomást, és amelyekről emiatt nem is állt módjában kifejteni az álláspontját. Ez az elv érvényes a bíróság által hivatalból felhozott jogalapokra.

Az EREK jogi képviselője szerint a Brassói Táblabíróság határozata két ilyen érvet is tartalmazott. Az első szerint az EREK azért nem jogosult a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatására, mert 1870-ben az iskolát „átadták az államnak”. A bíróság második érve az volt, hogy később a tanintézmény jelentősebb állami finanszírozást kapott, emiatt elveszítette egyházi jellegét.

Veress Emőd elmondta: az államnak 1870-ben átadott iskola nem a Székely Mikó Kollégium volt, hanem egy másik tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi református egyházközség tulajdona, ellentétben a kollégiummal, amely az egyházkerületé volt. Veress Emőd egyúttal hangsúlyozta: nem mellesleg a bíróság két érve azért sem áll meg a lábán, mert ha már 1870-ban állami tulajdonba került az iskola, nem kaphatott volna később állami támogatást, illetve nem is államosíthatták volna.

Ezek az egyház érvei

A továbbiakban az EREK jogi képviselője több érvet is felhozott annak kapcsán, hogy miért tekinti törvénytelennek a restitúciós bizottság elutasító határozatát.

A 2016. április 21-én kelt dokumentum szerint a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel, következésképp az Erdélyi Református Egyházkerület nem jogosult visszaigényelni, mert nem volt az ingatlan tulajdonosa. Veress Emőd szerint a Székely Mikó Kollégiumra nem a telekkönyvezésről rendelkező 1938-ban kelt román törvény alkalmazandó, hanem az osztrák jogi keret, amely hatályos volt az iskola telekkönyvezésekor.

Nem utolsó sorban pedig figyelembe kell venni a korabeli közigazgatási és bírói gyakorlatot. Hangsúlyozta, hogy akkoriban a „jogi személy” jogi fogalmának más volt a tartalma, mint manapság. Példaként említette, hogy a „református kántori lak” külön bejegyezésként szerepelt a telekkönyvben, holott az épület tulajdonosa nyilvánvalóan nem a kántor volt, hanem az egyház. Nem utolsó sorban azzal érvelt, hogy hasonló módon telekkönyvezett épületeket szolgáltattak már vissza a restitúciós törvény alapján.

A bíróság részéről egyetlen kérdés fogalmazódott meg az elmondottakkal kapcsolatban. A háromfős tanács egyik tagja az iránt érdeklődött az ügyvédtől, hogy tudomása szerint megpróbálta-e „kijavíttatni” a telekkönyvi bejegyzést a református egyház az 1938. évi 115-ös számú törvényerejű rendelet alapján, a tanintézmény 1947-es államosításig eltelt időszakban. Veress Emőd elmondta, hogy nincs tudomása erről, de szerinte nem is volt szükség ilyen tisztázásra, mivel mindenki számára világos volt, hogy a Református Székely Mikó Kollégium tulajdonosa nem maga a kollégium, hanem a református egyház.

„Nem sok jóra számítunk” – fogalmazott a tárgyalás után Ballai Zoltán, az EREK előadótanácsosa. Hozzátette: „Nem adjuk fel. Ha nem is adják vissza, építünk egy új elemit, és gimnáziumot mellé és felsőiskolát, és újra lesz Református Székely Mikó Kollégium.”

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X