Kelemen Hunor: végre méltón emlékezhetünk az aradi vértanúkra

Sajnos a közélet nem minden területén van olyan nyugalom, mint amilyen az aradi 13 vértanú aradi kivégzésének napján szervezett megemlékezéseket övezi évek óta – jelentette ki Kelemen Hunor szombat reggel Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 169. évfordulóján.

Az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy hosszú évek óta méltón, kegyeletteljesen, nacionalista ellenszél nélkül lehet főt hajtani a honvédseregek 13 főtisztjének emléke előtt. Ehhez képest a politikai élet igen zavaros ebben az időszakban, „az offshore-törvénytől kezdve az alkotmánybíróságnak a közigazgatási törvénymódosításról mondott véleményezésére várva”. Utóbbiról kifejtette, hogy hatékonyabbá tenni a helyi közigazgatást, és hozzátette, hogy az RMDSZ-nek van egy törvénymódosító javaslata, miszerint a költségvetésből több pénz maradhatna a helyi önkormányzatoknál – de erre még nem kapták meg a pénzügyminisztérium véleményezését.

A nemzetiségi elemi osztályokban tanító pedagógusok többletóráinak (a román nyelv és irodalom óráknak) a kifizetése kapcsán azt mondta, hogy „pénzügyi kérdés”, és szerinte, ha a jelenlegi ügyvivő tanügyminisztert egy kinevezett tárcavezető váltja, meg lehet beszélni. „Minden pluszórát ki kell fizetni, akármilyen nemzetiségű pedagógus tartja” – szögezte le.

A család alkotmányos meghatározásáról tartott hétvégi népszavazás kapcsán elismételte: részt kell venni a referendumon, mert „a közügyekben való véleménynyilvánítás a demokrácia alapja”, és mindenki szavazzon a lelkiismerete szerint. Hozzátette azonban, hogy függetlenül az eredménytől, „a házasság férfi és nő közti hagyományos intézményének a megtartása mellett szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat törvény általi szabályozása”.

Újságírói kérdésre bevallotta, hogy Aradon szerette volna leadni a voksát, de a repülőtéren vette észre, hogy nincs nála a személyi igazolványa, így még nem tudja, hol fog szavazni – de fog.

Kapcsolódók

Kimaradt?