keresés

A megbízás

Az elmúlt esztendők ugyanis megmutatták, hogy a helyi közösségek, azaz a romániai magyarság mindennapjainak jobbítása szempontjából a kormányzati szerepvállalás jóval nagyobb hatékonysággal jár, mint az ellenzékiség, mivel így a szervezet hozzájuthatott a programjában vállalt feladatok  véghezviteléhez szükséges intézményi és pénzügyi eszközökhöz is.

Ugyanakkor az elmúlt esztendőkben a megyei és helyi romániai magyar tisztségviselők megtanulták azt is, hogy Bukarestben van akihez fordulni, számos minisztériumban, állami felügyelőségen és más kormányhivatalban különösebb szívszorongás nélkül megtalálhatták azokat az irodákat, ahol el tudták mondani igényeiket, panaszaikat, ahol fejlesztési elképzeléseikhez költségvetési forrásokat is találtak.

Sőt a nem személyes kommunikáció is jóval eredményesebbnek bizonyult, ha pontosan tudták, kinek kell telefonálni, elektronikus levelet küldeni, azaz a manapság oly sokat emlegetett kapcsolati és bizalmi háló kormánytagság esetén nyilvánvalóan jobban és többet kamatozik, mint ellenzékben.

Minden bizonnyal ez az alapvető szempont, amely az RMDSZ kormánytárgyalásait meghatározza, és ezt Markó Béla nem is rejtette véka alá.

„A több mint 440 ezer választónk azzal bízott meg bennünket, hogy (…) folytassuk kormányzati tevékenységünket, hiszen ez a leghatékonyabb eszköz célkitűzéseink megvalósítására” – emelte ki az elnök, de hozzátette azt is, hogy a szövetség általában felelősséget kíván vállalni az oktatási, egészségügyi reform, a regionális, infrastrukturális fejlesztés, valamint a decentralizáció megvalósítása terén.

Amikor az RMDSZ mind a három román parlamenti párttal tárgyalt a kormányrészvételről, akkor végső soron ennek a közösségi megrendelésnek igyekezett eleget tenni, hiszen ez felülírja a Romániában klasszikus értelemben amúgy sem létező bal- vagy jobboldali ideológiákat. Az RMDSZ eszmecseréit ezúttal tehát nem az a bizonyos „mérleg nyelve” szerepkör határozta meg, és ezért bizonyultak az eddigieknél jóval nehezebbnek a tárgyalások.

Elképzelhető, hogy a politikai érdekek és a gazdasági érdekeltségek most a demokráciában egyáltalán nem ritka váltógazdaság felé taszítják Romániát: aki eddig kormányozott, az négy évre vonuljon ellenzékbe, és majd onnan is hallathatja a hangját. A romániai magyarság számára azonban a csendes, magabiztos cselekvés eddig is jóval nagyobb gyakorlati eredménnyel járt, mint a harsány összevissza kiabálás.

  vezércikk