Ez még nem nekrológ
S majd akkor kell fölébreszteni, ha már megtalálták a kellő gyógymódot halált okozó betegségére.
Gyulay Zoltán | 2010-09-10 01:28:17
Teljes mértékben tisztában vagyok azzal: a halálon, embertársunk haldoklásán a legkevésbé sem illendő élcelődni. Meg kell adnunk a tiszteletet az emberi méltóságnak – már amennyiben megmutatkozik valakiben méltóság.
Méltósággal haldokolni – ez valami olyan ritka adottság, amellyel csak meglehetősen ritkán találkozhatunk. Főként amikor olyan személyről van szó, aki egész (és nem is épp rövid) életében habzsolta a hírnevet, a reflektorfényt, a pompát – tud-e vajon az illető a halálában megválni tőlük? Ha Gábor Zsazsára, a magyar földről Hollywoodba elszármazott, saját bevallása szerint kilencvenhárom esztendős dívára, botrányhősnőre, hercegnére (a jóval fiatalabb nyolcadik férj a főnemesi címet pénzért vásárolta) gondolunk, sok minden az eszünkbe juthat, csak épp ez a méltóság nem.
Amihez a művésznő (tegyük hozzá: életművésznő) nemcsak a múltjával, hanem saját elképzelései szerint síron túli jövőjével is igyekszik hozzájárulni. Ott még meg-megbicsaklott az iróniára való hajlamom, amikor arról érkezett a hír, hogy papot hívatott, és fölvette az utolsó kenetet (zsidó családban született), és valahol azt is tiszteletre méltónak érezhetjük, hogy kérte: amennyiben ezentúl eszméletét vesztené, ne élesszék újra; csak hát ami ezután van, azt bizony igencsak nehéz megemészteni.
Gábor Zsazsa úgy rendelkezett, hogy elhunytát követően a Dr. Halálnak titulált sarlatán német orvos, Gunther von Hagen a szó szoros értelmében preparálja ki őt, hogy hódolói megtekinthessék az idők végezetéig, így róva le előtte... nos, talán nem is a kegyeletüket, hanem a hódolatukat. Von Hagen úr arról híresült el, hogy kínai holttesteket mutatott be világkörüli turnéján, a rossz nyelvek szerint megkínzott és kivégzett – ezt cáfolta: szerinte önként jelentkező – emberek porhüvelyét különböző pózokban.
Az ősi egyiptomi kultusz a fáraók bebalzsamozására még sokkal intimebb célt szolgált: a halott uralkodó testének megőrzését az örökkévalóságnak, dehogy gondoltak ezer évekkel ezelőtt arra, hogy üvegvitrinbe való kiállítási tárgyakként szolgáljanak. A kairói múzeum hátborzongató múmiatermét be is záratták az egyiptomi hatóságok, miként a rendszerváltozás után Bulgáriában is megadták a végtisztességet Georgi Dimitrov bebalzsamozott testének.
Ma már csak Hó apó (a vietnami Ho Shi Minh), a nagy Mao (a kínai Mao Ce-tung), a Nagy Vezér (az észak-koreai Kim Ir Szen) és az afrikai szabadságharcos (az angolai Agostinho Neto) múmiája látogatható, és persze a szocialista világrend archetípusáé, a szovjet-orosz Leniné. A moszkvai tudósok valójában rajta kísérelték meg a tartósítási eljárás kidolgozását, kezdetben voltak is gondjaik, mert a tetem nem akarta megőrizni rózsás arcpírját. (A know-how túlságosan is jól sikerült: a néger Neto esetében éppen az okozott gondot, hogy hirtelen elkezdett kifehéredni.)
És nem tudok szabadulni egy másik gyermekkori emlékemtől, a Góliát óriásbálnától sem, amely a szocialista országokban turnézott, míg Jugoszláviában az egyik kísérője, egy CIA-ügynök le nem bukott. Kiderült: a kipreparált cet méretei pontosan megegyeztek egy közép-hatósugarú rakétáiéval – így sikerült egy esetleges háború esetére az adott ország hatóságainak segítségével föltérképezni az akkor még visszamaradott úthálózatot, hidakat. Az is hírlik, hogy Walt Disney hibernáltatta magát, s majd akkor kell fölébreszteni, ha már megtalálták a kellő gyógymódot halált okozó betegségére.
Tessék eldönteni, az ízléstelen, amit most írtam, vagy pedig az, amiről. Egy gondolat azonban nem hagy nyugodni: az Auschwitzban tett látogatás, az ott kiállított hátborzongató tárgyak, az emberbőrből készült könyvborítók, lámpaernyők belém égett emléke. És a dokumentumok Mengele doktor korszakos tevékenységéről. Von Hagen doktor a méltó utódja.
Gábor Zsazsa pedig? Nem és nem, nem találom a méltó jelzőt a testamentumára.
vélemény
Gorilla–dossziéSzlovákiában éppen bukott az egész politikai garnitúra, ha igazak a hírek, amelyek szerint színezettől függetlenül minden politikus sáros a privatizációs meg kormánybeszerzéses ügyekben. A titkosszolgálat megfigyelési anyagai kaptak nem kívánt nyilvánosságot – és bukik mindenki. A hírszerzés akciójának a fedőneve volt Gorilla. Jobb érzésű polgárok banánnal dobálják a parlamentet, mert tudjuk ugyan, hogy minden politikus lop, csal, hazudik, de büntetjük, ha kiderül róla. »
Krebsz János
Mister U, a keresett profiTagadhatatlanul tiszteletet parancsoló a Demokrata Liberális Párt kormányátalakító radikalizmusa. Rovatunk figyelmes olvasói tanúsíthatják, hogy nem fukarkodtunk sem a kritika, sem a metsző irónia fegyvereivel, amikor Emil Bocot és pártjának minisztereit többé vagy kevésbé súlyos hibáikkal, ökörségeikkel, mulasztásaikkal, döntéseikkel szembesítettük. Most kellemesen meglepett, hogy Emil Boc lemondása után ez a párt, amelyről mindenki – talán még saját maga is – azt hitte, hogy végleg lejáratódott, képes volt egyetlen döntéssel visszahívni összes tárcavezetőjét, hogy az új miniszterelnök viszonylag tiszta lappal indulhasson. »
Ágoston Hugó
Frankie vacsorájaValakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »
Sebestyén Mihály
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!