keresés

Egymásrautaltságunk
A liberálisokkal való együttműködés a romániai magyar választópolgár RMDSZ-be vetett bizalmát és biztonságérzetét is erősítheti.

Nem kellett zseninek lenni ahhoz, hogy az ember rájöhessen: az RMDSZ-nek, sőt a romániai magyarság egészének a román liberálisok mellett a helye. Nem azért, mert a liberálisok jobban szeretnek bennünket, mint mások. Köztük is szép számmal vannak olyanok, akik nem. Összetartozásunk okai nem annyira érzelmiek, mint inkább doktrinálisak, illetve konjunkturálisak.

A liberális politikai doktrína ugyanis az állampolgárt autonóm lénynek tekinti, aki képes arra, hogy azokat a szokásokat, normákat, törvényeket, amelyeknek aláveti magát, szabad akaratából válassza meg. Az autonóm egyéniség szabadsága – a hagyományos liberalizmus felfogástól eltérően – nem a társadalmi kötöttségektől, azaz a közösségi kapcsolatrendszertől való függetlenségben, hanem az önként és öntudatosan vállalt függésben rejlik.

Azaz az individualizmusnak az egyéni önzéssel, minden társadalmi kötelesség és kötelezettség elutasításával való azonosítása, ami erdélyi társadalmunkban is szinte általánosnak tekinthető, a tények nem ismeretéből fakadó félreértés.

Az individualizmus és a kollektivizmus lényegében egyazon érmének a különböző oldalai. Közösségi hovatartozás (azaz az állampolgári nemzet mint kulturális közösség tagsága) nélkül nincs individuum, s különböző szinten öntudatosult individuumok nélkül nincs állampolgári közösség. Az állampolgári minőséget e két aspektus egysége és folytonos kölcsönhatása tartja fenn.

Következésként az eltérő nyelvekhez és kultúrákhoz tartozó közösségek léte sem áll ellentétben az állampolgári közösség fogalmával. Egy állampolgári közösség eltérő kulturális közösségekből épülhet fel, s gyakorlatilag az államok elsöprő többségében abból is épül fel. A liberális doktrína tehát, főként annak kommunitárius változataiban, minden más politikai doktrínánál alkalmasabb a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésére.

De konjunkturális okok is a liberálisokkal való szövetségre ítélnek bennünket. Lévén, hogy a két kommunista utódpárt, a szocialisták és a demokrata-liberálisok körülbelül azonos politikai erőt képviselnek, a mérleg nyelvének szerepét több választási ciklus óta a liberálisok játsszák.

Nem képzelhető el olyan kormány, amelyben a liberálisok ne lennének jelen. Ami azt jelenti, hogy a liberálisok, bár a másik két pártnál kisebb támogatottságuk van, kulcsszerepet játszhatnak a román politikai életben. De mert minden kormányba csak kisebbségi pozícióból léphetnek be, szükségük van olyan szövetségesre, akiben fenntartások nélkül megbízhatnak.

Crin Antonescu a kampány során explicite is kimondta, hogy Romániában egyetlen valóban megbízható politikai alakulatot ismer, az RMDSZ-t. Ez a kijelentése annál is meglepőbb, mivel az RMDSZ az utóbbi időben inkább a nagyok kegyeit látszott keresni, mintsem a liberálisokét. Kijelentése mindazonáltal racionális. Szükségünk van egymásra. És most inkább, mint bármikor.

Crin Antonescu egy olyan féllel kényszerül koalícióra, akivel kapcsolatban – ezt a kampányban is kimondta – nincsenek illúziói. Nem lesz könnyű a szocialista nómenklatúra kijárási technikáit, a klientúra igényeinek kielégítésére tett törekvéseit, s az ezekhez kötődő korrupciós kockázatokat kivédeni. Ehhez lesz szükség az RMDSZ támogatására is.

Ez persze azt is jelenti, hogy ha a liberálisoknak valóban partnerei akarunk lenni, akkor az RMDSZ-en belüli klienterális politizálást is vissza kell szorítanunk.

Érdemes lesz, hiszen a liberálisokkal való hosszú távú együttműködés a romániai magyar választópolgár RMDSZ-be vetett bizalmát és közösségi biztonságérzetét is hatékonyan erősítheti. Olyan állampolgári közérzetet alakíthat ki bennünk, amely lehetővé teszi, hogy Romániát fokozatosan saját országunknak is tekintsük. Hogy kettős identitásunkat a kulturálisat és az állampolgárit szerves egységben élhessük meg.

S ez természetesen a román politikai közösség számára is fontos, hiszen többségi polgártársaink csak akkor szabadulhatnak meg véglegesen nacionalista reflexeiktől, ha érzékelhetik, hogy valóban összetartozunk. És ha románokká nem is válhatunk, román állampolgárnak nem vagyunk megbízhatatlanabbak, mint ők.

  vélemény