Újabb árvizek fenyegetik Romániát, noha csak szűk két hónap telt el a „történelminek” mondott nyár eleji áradások óta. Az ország kétharmadában ezekben a napokban is sárga vészjelzés van érvényben, heves esőzések, nagy mennyiségű csapadék teszi próbára a gátakat.

Azokat a gátakat, amelyeket megviselt a nyári ár, és jelentős többségüknek amúgy is rég lejárt a „szavatossága”: megerősítésre, átépítésre szorulnak. Augusztus elején a kormány új rövid, közép- és hosszú távú védelmi stratégiát fogadott el, a következő időszak lesz az első próbája annak, hatékonyan tervez-e a szakpolitika.

A Világbank jelentése szerint Romániának legalább húsz évre van szüksége, hogy felkészüljön a meteorológiai szélsőségekre, és évi 250 millió eurót kell a védelmi rendszerek korszerűsítésére fordítani ahhoz, hogy 2030-ra valóban biztonságban legyen az egész ország.

Dávid Csaba, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője az ÚMSZ-nek elmondta, hogy az augusztus elején elfogadott stratégia megvalósítása folyamatban van, helyenként már most vannak fontos előrelépések, számos területen azonban még csak ezután kezdődik meg a konkrét védekezés. A szakember szerint az idei Kovászna és Hargita megyei árvizek egyértelműen bizonyították: nincs védett terület, a legkisebb patakok is olyan katasztrófát okozhatnak, amelyre eddig nem volt példa.

Fotó: Mihály László/archív

A kormány adatai szerint ma Romániában 900 ezer ember él közvetlen árvízveszélyben és 88 ezer ingatlant vihet el bármikor az ár

Egyelőre sürgősségi kormányhatározat révén támogatáshoz jutottak azok a területek, amelyeket a nyáron katasztrófa sújtott. Így 25 millió lejes támogatást kapott Săuceşti – ezen a bákói településen kétszer is munkalátogatást tett Traian Băsescu államfő, a falu helyzetét fokozott figyelemmel kísérte a sajtó.

Negyvenmillió lejes támogatást kapott Neamţ megye, Doljeşti-Rotunda környéke – itt Dávid Csaba tájékoztatása szerint nemcsak az árvízvédelmi rendszerek újratervezése, de a kivitelezés is folyamatban van. Százmillió lej jutott Hargita és Kovászna megyének, itt még csak a tervezésnél tartanak az illetékesek, de a vízügyi szakember arra hívta fel a figyelmet: ha a tervek elkészülnek, három hónapon belül a beruházásnak is meg kell történnie.

A Hargita Megyei Tanács tájékoztatása szerint eddig néhány, árvízzel fenyegető folyó és patak medrét rendezték a beérkező támogatásokból, saját forrásból pedig Nagygalambfalva és Csíkszentlélek rehabilitációját támogatták.

Fotó: ÚMSZ/archív

A hazai hatóságok dolgát nehezíti, hogy a házak egy része árterületekre épült

Az igazán nagy gond szakértők szerint ott merül fel, ahol az „urbanizációs robbanás” következtében az árterületek jelentős részét beépítették: az ország északi, északnyugati régióiban, a Szamos, a Tisza, a Körösök, a Maros, a Bánát és a Szeret vízgyűjtő medencéjében. A Környezetvédelmi Minisztérium adatai szerint ma Romániában 900 ezer ember él közvetlen árvízveszélyben és 88 ezer ingatlant vihet el bármelyik pillanatban az ár.

Pontos árvíztérképe még nincs az országnak, de lesz – legalábbis erre kötelez minket egy uniós előírás – 2013-ig minden megyére kiterjedő adatbázisnak kell elkészülnie. A munkálatok egy része – a Szamos-Tisza, a Körösök, a Maros, a Bánát, a Zsil, az Olt, a Ialomiţa és a Szeret vízgyűjtő medencéjében – már négy éve elkészült, a folytatásra azonban csak most kerül sor.

A közép- és hosszú távú stratégia célkitűzése – a környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint –, hogy húsz éven belül a harmadára csökkenjen az árvizek által veszélyeztetett lakosok aránya. A cél, figyelmeztetnek a vízügyi szakemberek, nem feltétlenül az ország „elgátasítása”, a folyók természetellenes szabályozása, hanem az árterületek rehabilitációja, az „ökobarát” árvízvédelem.

Amíg azonban ez a 25 évre tervezett stratégia megvalósul, addig gyors és szakszerű védelemre van szükségük a veszélyeztetett területen élőknek. Az idén a kormány előírta például a kötelező lakásbiztosítást, ez azonban a biztosítótársaságok ellenállása miatt akadozik. „Érthető, ha a biztosítótársaságok igyekeznek kibújni a feladat elől, ki köt biztosítást egy olyan házra, amit el fog vinni a víz?” – mondta lapunknak az ellentmondásos helyzetről Bíró Albin, a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács tagja.

Leszögezte azonban: a biztosító köteles szerződést kötni minden olyan ingatlanra, amely rendelkezik építkezési engedéllyel, függetlenül attól, hogy az ártéren van, vagy nincs. Bíró tájékoztatása szerint a kötelező biztosításról szóló törvényt máris módosítani készül a szenátus. „A jelenlegi törvény, ismerjük el, dilettáns, szükség van egy olyan verzióra, amely ésszerű feltételek között biztosít védelmet” – jelentette ki lapunknak.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!