Gyilkolják a Gyilkostót
Barabás Cs. Márti | 2008-11-28 00:59:07
nyomtat | elküld

„Gyakran érek olyan helyekre, ahonnan karnyújtásnyira élvezhetem a természet évmilliónyi munkáját, s mindig belém hasít egy kérdés: vajon méltó vagyok-e, hogy lefotózzam csodálatos alkotását?

A szétzúzott kristályok és cseppkövek, feldúlt tájak rögtön választ is adnak kérdésemre: talán holnap már nem lesz mindez, érdemes hát megörökíteni, átmenteni az utókor számára” – fejezi ki aggodalmát Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotós, a Gyilkos-tó fényképezése közben.

A Gyilkos-tó az 1940-es években. A fatörzsek jórészét azóta már kirothasztotta a szennyvíz

A Gyilkos-tó az 1940-es években. A fatörzsek jórészét azóta már kirothasztotta a szennyvíz

Keserű szorongása nem hiábavaló, hiszen ő az, aki fényképezőgépével rendszeresen felkeresi a Gyergyószentmiklós melletti Gyilkostó–Békás-szoros Természeti Rezervátumot, a Gyilkos-tó környékét, mely egyben üdülőtelep is. Fotóin jól látható: a 171 éve keletkezett Gyilkos-tó, az ország legszebb torlasztava kipusztulóban van.

A tó egyediségét adó, vízben álló fatörzsek jó része már kirothadt a szennyvíz hatására, a legendabeli Eszter zöld szeméhez hasonló tó egykori színe ma már sokkal inkább a kávé barnáját juttatja eszünkbe, és „zaccból” is van elég, az illegális fakitermelésnek „köszönhetően”.

A Gyilkos-tóba ömlő patakok torkolatánál levő gátak felújítása rendkívül sürgős, ellenkező esetben a lerakódó törmelék két részre oszthatja a tavat. Az illegális fakitermelés, fekete turizmus és szennyvíz miatt, környezetvédő szakemberek szerint, a Gyilkos-tónak már csak hűlt helye maradhat fél évszázadon belül.

Szaporodó villák, kevés szakember

Portik Csaba hoteltulajdonos szerint ma már a környéken működő vendéglátó egységek nem a tóba vezetik a szennyvizet, mint korábban. Azonban nagy gondot jelent még mindig a fekete turizmus. „A tó mellett ólálkodó, turistákra váró személyek olcsó árakkal csábítják a vendégeket, ám engedély nélkül működnek kínált szálláshelyeik” – mutat rá a problémára a vállalkozó.

A Gyilkos-tóba folyó szennyvíz szétbomlasztja a rönkfákat, és hordalék tölti fel a tavat

Fotó: Barabás Cs. Márti

A Gyilkos-tóba folyó szennyvíz szétbomlasztja a rönkfákat, és hordalék tölti fel a tavat

A juhpataki rész épületei egyenesen a patakba engedik, onnan a folyóba kerül a szennyvíz. Abos Gábor, a Hargita megyei környezetvédelmi őrség főbiztosa szerint a hivatalosan, engedéllyel működő vendéglátó egységek mindegyikénél megfelelő a szennyvíz kezelése. Ha volt kihágás, azért kirótták a büntetést.

A főbiztos szerint jelenleg nincs szennyvízprobléma az üdülőtelepen. Erika Stanciu, a Természetvédelmi Világalap szervezetének romániai elnöke elmondta, a csatornalé tóba vezetése törvénytelen.

„Országos szintű probléma a tavak szennyezése, gyakorlatilag kevés az olyan tó, amelyik nincs szennyezve, ezekért az illetékes hatóságok felelősek” – mondta el Stanciu, aki szerint ez a folyamat azzal magyarázható, hogy évről évre szaporodnak a tavak melletti villák, vendéglátó egységek, viszont kevés szakember dolgozik a környezetvédelmi őrségeknél.

Lassú előrelépés

Előrelépést jelenthetne a Gyilkos-tó védőgátai mellett a víz- és csatornahálózat kiépítése, ami hamarosan megvalósulhat. Gyergyószentmiklós helyi tanácsa szerdán fogadott el határozatot a gátak építését célzó előtanulmány elkészítéséről: 1 651 448 eurós befektetésről van szó, mondta Mezei János polgármester, aki szerint tíz hónapon belül megépül a derítőállomás, melyhez majd saját költségen csatlakozhatnak a vendéglátó-ipari egységek.

Gyergyószentmiklós tavaly októberben hétmillió lej összértékű támogatást kapott a Környezetvédelmi Minisztériumtól a Gyilkos-tó üdülőtelep ivóvíz- és csatornahálózatának fejlesztésére, illetve kiépítésre, melyet 2010-zel bezárólag kell elkölteni.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint az ország természetvédelmi területei esetében jelenleg egyáltalán nem lehet mentség az, hogy nincs pénz ezekre a munkálatokra, hiszen 2007 végén már olyan pályázati kiírások jelentek meg, összesen 170 millió euró értékben, melyek lehetőséget biztosítanak a karbantartásra, felújításra, de nagyon lassan tesznek lépéseket az önkormányzatok.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Hofi után, szabadon

Ha nem lennének olyannyira szegények szegény ellenzéki honatyáink, akkor nyilván egyikük sem riadt volna vissza a bátor és egyedülálló gesztustól, és már néhány napja visszaadta volna mandátumát. De nem így történt, mert bár tisztségükről készségesen lemondanának, nem tehetik ugyanezt a vele járó juttatásokról. Márpedig ha ragaszkodni akarnak anyagi előnyeikhez, akkor meg kell maradniuk funkciójukban is. Ilyen kegyetlen a honatyai sors. »

Bogdán Tibor
Mind egyformák?

Idősebb emberek még emlékeznek rá: a ’89-es fordulat után néhány héttel viszonylag jól szervezett propaganda folyt annak érdekében, hogy a hatalmat még átmenetileg se gyakorolja a „kommunista-gyanús” Nemzeti Megmentési Front Ideiglenes Tanácsa, hanem adják azt át a hadseregnek, és legalább a választásokig, de ha a nép úgy akarja, akkor akár meghatározatlan ideig vezessék be a katonai diktatúrát – az majd rendet teremt az országban, véget vet a „terroristák” garázdálkodásainak, a monarchista és legionárius bandák aknamunkájának. »

Székely Ervin
Fulladjon meg Ady Endre?

Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). »

Sike Lajos