Drogozó kiskorúak: felzárkózás Európához?
Antal Erika, Horváth István, Pásztor Krisztina, Varga Melinda | 2008-07-23 06:58:09
nyomtat | elküld

Románia lakosságának mintegy két százaléka drogfüggő, ezzel az ország eléri az európai átlagot – derül ki a kábítószer-ellenes ügynökség napokban közzétett kimutatásából. Míg az erre vonatkozó rendőrségi adatok esetlegesek, az elvonókúrák szakértői, a pszichiáterek határozottan állítják: évről évre nő a droggal küszködők száma az országban.

„Kipróbáltam én is a cannabist. Nem tartom elítélendőnek az enyhébb drogokat, sőt engedélyezném a fogyasztásukat. Köztudott ugyanis, hogy ezek csak pszichikai függőséget okoznak, nincs annyira káros hatásuk, mint például az alkoholnak, sőt nem is szoksz rá” – magyarázza a 16 éves kolozsvári K. Gy.

Kiskorú megkérdezettünk igencsak otthonosan mozog ezen a területen, hosszasan magyarázza, hogy a „nehéz drogoknál” az a veszély áll fenn, hogy alig a harmadik adagnál máris az anyagcsere részévé válik a káros hatóanyag, ezzel teremtve meg a visszafordíthatatlan függőséget.

Romániában 300 ezer ember próbált ki élete folyamán kábítószert, sok kiskorú már 11 éves kora előtt fogyaszt vadkendert vagy ecstasyt

Fotó: Mediafax

Romániában 300 ezer ember próbált ki élete folyamán kábítószert, sok kiskorú már 11 éves kora előtt fogyaszt vadkendert vagy ecstasyt

Füvezés, fű alatt

Az Országos Kábítószerellenes Ügynökség nemrégiben közzétett adatai szerint jelenleg Romániában háromszázezer ember próbált ki élete folyamán kábítószert, és sok kiskorú már 11 éves kora előtt fogyaszt vadkendert vagy ecstasy tablettát. Ez érvényes a szintén kolozsvári, szintén kiskorú másik interjúalanyunkra, H. P.-re is, aki egy izgalmas epizódot mesél el: idén tavasszal elkapta a rendőrség, amint éppen egy „füves cigit” élvezett a barátaival.

„A román törvény szerint, aki egy füves cigit továbbad, máris kábítószer-kereskedőnek számít, én is ebbe a kategóriába sorolódtam” – meséli. „Ha csak a fogyasztást írják rád, megúszhatod azzal, hogy függő vagy és jársz ellenőrzésekre, de így is úgy is első alkalommal csak pénzbüntetés jár a cannabis fogyasztásért” – magyarázza az immár priuszos ifjú.

A mintegy 7500, 15 és 64 év közötti személyen végzett felmérés eredménye egyébként az európai középmezőnybe sorolja Romániát: a 15 és 64 év közötti lakosság 1,7 százaléka használt már valamilyen tiltott vagy halucinogén anyagot. Ám, ha figyelembe vesszük azokat a gyógyszereket is, amelyeknek kábító vagy hallucinogén hatásuk van, ez az arány 8,6 százalékosra tehető.

Nagyvárosi divat

A felmérés készítői által megkérdezettek között a legfiatalabb marihuánafogyasztó 11 éves volt, a legfiatalabb ecstasytabletta-szedő pedig 14 éves. A nyilatkozatok alapján a leggyakoribb a havi egyszeri heroinfogyasztás, és a heti legalább egyszeri kokainfogyasztás – mindkét drog esetén a százalékarány meghaladja a kilencvenet a fogyasztók körében.

A romániai lakosság 76,6 százaléka huszonnégy éves kora környékén próbálja ki először a kábítószereket. A legelterjedtebb a vadkender vagy cannabis, majd az ecstasy, a heroin, a hallucinogének, végül a kokain. A kábítószer-fogyasztás divatosabb „szórakozási lehetőségnek” számít a középiskolások körében, mint az egyetemi hallgatóknál vagy a felnőttek táborában.

A romániai kokainfogyasztók mintegy kilencven százaléka mutat függőséget

A romániai kokainfogyasztók mintegy kilencven százaléka mutat függőséget

A média a bűnbak

A lapunk által megkeresett szakemberek szerint növekvőben van a drogfogyasztás Romániában, és a drogprevenciónak szinte semmi hatása nincs. Bálint Szidónia brassói pszichológus figyelmeztetett, a személyiség fejlődését illetően a kiskorúaknál a kábítószer-fogyasztás súlyos következményekkel jár.

„A legnagyobb baj, hogy ezt a serdülőkorúak úgy fogják fel, mint valami vagány dolgot, amivel felhívják magukra környezetük figyelmét”– magyarázza Bálint, aki szerint a média nagymértékben felelős a fiatalok manipulálásában, ez a korosztály pedig nagyon befolyásolható, ilyenkor alakulnak ki a személyiségjegyek.

A marosvásárhelyi elmegyógyintézet orvosa, Ráduly Levente pszichiáter szerint, korábban hetekig nem volt drogos páciensük, most pedig egyszerre kettőt is beutaltak. Egyikük, egy 29 éves hölgy tíz éve heroinfüggő. Ráduly szerint egy három évvel ezelőtti statisztika szerint az erdélyi magyarok éppen annyit drogoztak, mint a magyarországiak, a románok pedig ugyanannyit, mint a Kárpátokon túli románok. A fiatalkorúak körében is emelkedő a tendencia, hiszen a középiskolásokat etetik be először a dílerek – teszi hozzá Ráduly.

„Kevés ilyen esettel találkozunk Hargita megyében, ezért nem is vezetünk erről külön, összesített nyilvántartást” – vázolta az ÚMSZ-nek Gheorghe Filip rendőrségi sajtószóvivő a Hargita megyei helyzetet. Filip elmondta, amint kábítószeres ügybe botlanak, azonnal intenzíven mediatizálják az esetet, de nem vezetnek külön nyilvántartást a tizenévesek körében történő kábítószerezésről.

Prevenció és kezelés

Amint azt Pavel Abrahamtól, a Kábítószerellenes Ügynökség vezetőjétől megtudtuk, a kiskorú függők esetében – ha 16 év alatti esetről van szó – a szülők is bekapcsolódnak az elvonóprogramba. Az országban egyébként 15 központot hoztak létre kiskorúak számára, amelyből jelenleg öt működik: három Bukarestben, egy Bihar megyében és egy Iaşi-ban.

A Maros megyei Magyarózdon működő elvonóközpont szenvedélybetegei között kábítószer-fogyasztók is megfordultak. A központ a terápiás közösségi programot alkalmazza, amely gyógyszeres kezelés nélkül segít visszailleszkedni a társadalom normáiba. „A hattól kilenc hónapig terjedő kezelés alatt a szenvedélybetegek úgynevezett életvezetést tanulnak” - mondta lapunknak Adorján Kálmán lelkész, a Bonus Pastor Alapítvány által működtetett elvonóközpont programvezetője.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Hofi után, szabadon

Ha nem lennének olyannyira szegények szegény ellenzéki honatyáink, akkor nyilván egyikük sem riadt volna vissza a bátor és egyedülálló gesztustól, és már néhány napja visszaadta volna mandátumát. De nem így történt, mert bár tisztségükről készségesen lemondanának, nem tehetik ugyanezt a vele járó juttatásokról. Márpedig ha ragaszkodni akarnak anyagi előnyeikhez, akkor meg kell maradniuk funkciójukban is. Ilyen kegyetlen a honatyai sors. »

Bogdán Tibor
Mind egyformák?

Idősebb emberek még emlékeznek rá: a ’89-es fordulat után néhány héttel viszonylag jól szervezett propaganda folyt annak érdekében, hogy a hatalmat még átmenetileg se gyakorolja a „kommunista-gyanús” Nemzeti Megmentési Front Ideiglenes Tanácsa, hanem adják azt át a hadseregnek, és legalább a választásokig, de ha a nép úgy akarja, akkor akár meghatározatlan ideig vezessék be a katonai diktatúrát – az majd rendet teremt az országban, véget vet a „terroristák” garázdálkodásainak, a monarchista és legionárius bandák aknamunkájának. »

Székely Ervin
Fulladjon meg Ady Endre?

Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). »

Sike Lajos