Bezárással fenyegette meg az oktatási intézmények tizenöt százalékát Daniel Funeriu tanügyminiszter, miután kiderült: annak ellenére, hogy közeledik a tanév, idén sem sikerült mindenhol biztosítani a működéshez szükséges feltételeket.

„Működési feltételek” alatt a legtöbb helyen az alapvető higiéniás feltételeket kell érteni: még mindig tucatjával működnek úgy iskolák országszerte, hogy az épület nincs csatornázva, nem lehet kezet mosni, a kisdiákok pedig az udvaron összetákolt illemhelyekre kényszerülnek.

Az oktatási tárca évről évre megpróbálja felvenni a harcot az áldatlan és tarthatatlan állapotokkal, a tapasztalat azonban azt mutatja, a tanév eleji szigort a helyi intézményvezetők különböző haladékok kérvényezésével játsszák ki, ideiglenes működési engedélyekkel vészelik át ugyanolyan feltételeket biztosítva egyik tanévet a másik után.

Daniel Funeriu most megálljt parancsolt: a tárcavezető azt állítja, szeptembertől nem lesz oktatás ott, ahol ehhez a feltételek nem adottak. Az érintett iskolákból a diákokat átcsoportosítják olyan intézményekbe, amelyek rendeltetésszerűen működnek.

A miniszter azzal is megfenyegette az illetékeseket, hogy „feketelista” készül a beruházások elmulasztóiról, mert az utóbbi három évben a kormány jelentős összegeket utalt ki a rászorulóknak, számos helyen azonban a céltámogatást nem a célra használták fel. Az intézményvezetők nem fogadják el Daniel Funeriu érveit: úgy vélik, kevés pénzből csak a minimális munkálatokra tellett, az iskolaépületek állaga a szaktárcát minősíti.

Fotó: Antal Erika

Óvoda Marosszentannán. A bezárás a vidéki tanintézményeket fenyegeti, amelyek az alapvető higiéniai feltételeknek sem tesznek eleget

Maros megyében nincs „nagy” gond, csupán az intézmények két százalékát fenyegeti bezárás, ha a tárcavezető beváltja fenyegetéseit. Illés Ildikó főtanfelügyelő- helyettes lapunknak elmondta, most folyik a felmérés, hogy melyek azok a tanintézmények, amelyek nem felelnek meg a szabványoknak. A bezárással történő riogatás felesleges – véli a szakértő –, mert a legtöbb helyen most is folynak a munkálatok.

Koronkában a közelmúltban avatták fel a teljesen felújított és kibővített iskolaépületet. Nagy Márton polgármester az ÚMSZ-nek elmondta, hogy bár kormányrendeletre kezdték el a korszerűsítést, végül kevés kormánytámogatással, többnyire önerőből, a községi költségvetésből sikerült megkétszerezni az iskola felületét, ellátni korszerű laboratóriumokkal, tanári szobákkal, osztálytermekkel.

„Eddig 700 négyzetméteres volt az iskola alapfelülete, ez most pont a duplája, sikerült még 700 négyzetmétert hozzáépíteni, úgy, hogy még egy szintet húztunk az épületre” – magyarázta a polgármester. A koronkai iskolának 180 tanulója van, akik ősztől teljesen új, európai mércével is korszerű épületben kezdhetik a tanévet. A felújítás a községnek 3,4 millió lejébe került, a kormány nyolcszáz ezer lej segítséget nyújtott, az iskolabútorokat pedig külföldi alapítványok adományozták.

Fotó: Antal Erika

A marosszentannai óvoda illemhelye. Megfelelő higiéniai körülmények hiányában bezárhat a tanintézmény

Szintén a kormány támogatásában bíznak a Maros megyei óvodák, eddig azonban „szűken” mérte a pénzt a szigorú eljárást hirdető szaktárca. Az eddig küldött pénzekből csupán az alapok megépítésére, vagy a javítási munkálatok megkezdésére tellett. Kovács Júlia tanfelügyelő lapunknak elmondta, Szovátán például új óvoda építésébe kezdtek, de az alapozásnál nem sikerült továbbhaladni, akárcsak Nyárádszeredában, vagy Demeterfalván.

„A kormánypénz olyan kevés volt, hogy abból sehol sem tudták befejezni a munkálatokat. Azt remélték, remélik mindenhol, hogy lesz még kormánytámogatás.” – mondta az óvodákért felelős tanfelügyelő.

Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő az ÚMSZ kérdésére válaszolva figyelmeztetett: körtartozás alakult ki az iskolafelújítások körül, a vállalkozók megkezdték ugyan a rehabilitációs munkálatokat, a megígért kormányzati pénzek azonban késnek, így a korszerűsítés áll. Nagyobb összegű beruházás csak a csíkszeredai Petőfi Sándor, a székelykeresztúri Orbán Balázs és a bögözi általános iskolában zajlik, itt azonban az Európai Fejlesztési Banktól kapott kölcsönből fedezik a munkálatokat.

A tanfelügyelő szerint a térség – a statisztikai adatok szintjén – nem áll rosszul: a 154 oktatási intézmény kilencven százaléka rendelkezik engedéllyel, három százalék engedélyeztetése folyamatban van. „A súlyos problémák – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Ferencz S. Alpár – azokon az elszigetelt településeken vannak, ahol nincs villany vagy gáz.” A tanfelügyelő a miniszteri „hadüzenet” ellenére bízik abban, hogy ideiglenes működési engedéllyel ezeket az iskolákat is sikerül az idén megtartani.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!