Veres Valérhoz hasonlóan a lapunk által megkérdezett magyar pedagógusok és szakpolitikusok az új tanügyi törvény egyik legfontosabb pozitívumának említették, hogy a kötelező oktatás teljes ideje alatt (azaz tizedik osztályig) külön tanterv szerint oktatják majd a román nyelvet az érintett diákok számára.

Fotó: archív

A katonai oktatást leszámítva minden szinten elérhető lesz a magyar oktatás

Veres azt is örvendetesnek tartja, hogy ezentúl lehetőség lesz a magyar nyelvű doktori és mesteri képzésre is. Bokor Tibor szenátor szerint, aki a közoktatásra vonatkozó RMDSZ-es módosító indítványok kidolgozója, pozitív változás, hogy az új törvény által csökkent a tanügy központosítása, nagyobb beleszólást kaptak az önkormányzatok az általuk fenntartott iskolák működtetésébe.

Kiemelte: egyszerűsödik, átláthatóbbá válik az egyházi oktatás helyzete, egyértelműbbé váltak az önkormányzatok, az iskolákat fenntartó egyházak hatáskörei. Bokor elsősorban azt fájlalja, Románia földrajzát és történelmét a továbbiakban is románul kell majd tanulni.

Lapunk értesülése szerint ez is volt az oka annak, hogy az RMDSZ végül úgy döntött, bizalmatlansági indítványt nyújt be a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) együtt a kormány ellen az egységes bértábláról szóló jogszabály kapcsán.

Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, azért nem a tanügyi törvényt támadják, mert – bár elégedetlenek több előírásával –, még mindig jobbnak tartják a jelenlegi jogszabálynál. „Így még akkor is javul a tanügyi törvény, ha netán a bizalmatlansági indítványunk révén a kormány megbukik” – magyarázta tegnap az ÚMSZ-nek az RMDSZ „taktikáját” Bokor. A bizalmatlansági indítványt várhatóan ma nyújtja be az RMDSZ és a PNL.

„Nyitottabb, kisebbségbarátabb az új tanügyi törvény, de alkalmazásából sok konfliktus származhat majd” – előlegezték meg a lapunk által kérdezett magyar szakemberek és oktatáspolitikusok a Boc-kormány által kedden felelősségvállalással előterjesztett jogszabályt.

Minden szinten elérhető a magyar oktatás

„Kudarc, hogy Románia földrajzát és történelmét a továbbiakban is románul kell majd tanulni. Siker viszont, hogy a katonai oktatást leszámítva minden szinten elérhető a magyar oktatás” – elemezte a törvényt az ÚMSZ-nek Bokor Tibor szenátor, aki a közoktatásra vonatkozó RMDSZ-es módosító indítványokat dolgozta ki.

A „civilben” pedagógus politikus szerint pozitív változás, hogy az új törvény által csökkent a tanügy központosítása, nagyobb beleszólást kaptak az önkormányzatok az általuk fenntartott iskolák működtetésébe.

„Így remélhetőleg a politikai alapon történő vezetőváltások kora is lejár” – mondta a szenátor. Bokor azt is kiemelte, hogy egyszerűsödik, átláthatóbbá válik az egyházi oktatás helyzete, egyértelműbbé váltak az önkormányzatok, az iskolákat fenntartó egyházak hatáskörei.

Ez könnyít is a Kovászna megyei szenátor szerint a helyi iskolák működésén, de valószínűleg több konfliktus is kialakul majd, amikor helyben kell dönteni az intézményvezetők személyéről az intézmények működési feltételeiről és költségeiről.

A szenátor tájékoztatása szerint az egyetemszervezés szempontjából az jelent előrelépést, hogy kormányrendelettel is lehet magyar szakokat indítani, ez nem függ teljesen az egyetem szenátusának döntésétől.

Kiemelt szorzó kisebbségeknek

Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium vezérigazgatója az ÚMSZ-nek azt emelte ki, hogy ezentúl a törvény értelmében fejkvóta szerinti támogatásban részesülnek az iskolák, azaz minél több diák tanul egy intézményben, annál több állami támogatást kap. A kisebbségi oktatásban résztvevők számára a jogszabály kiemelt szorzót irányoz elő, ezért a továbbiakban is „megéri” kisebbségi osztályokat indítani és fenntartani.

Ilyen, diákok utáni támogatás jár ezentúl az egyházi iskoláknak is. A felekezeti oktatás számára tett engedmény az is, hogy már az óvodától a kötelező tíz osztályig minden szinten szervezhető ilyen típusú osztály és csoport.

Pásztor felhívta a figyelmet: a kisebbségi oktatás számára lényeges változás, hogy a kötelező oktatás teljes ideje alatt (azaz tizedik osztályig) külön tanterv szerint oktatják a román nyelvet az érintett diákok számára. Ugyancsak meghatározó módosítás, hogy a kisebbségek képviselőinek helyet kell biztosítani iskolavezetésben.

Veres: kiegészítésre szorul

Veres Valér, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) igazgatója az egyik legfontosabb törvénymódosításnak tekinti azt, hogy ezentúl lehetőség lesz a magyar nyelvű doktori és mesteri képzésre is. Ez az előírás egyébként a KMEI indítványára került be az RMDSZ módosítójavaslatai közé.

Veres úgy értékelte: az új tanügyi törvény tartalmazza a legtöbb garanciát 1989 óta a kisebbségek számára, a jogszabályok azonban kiegészítésre szorulnak. „Törvényes garanciára lenne szükség például a magyar szakok autonómiájának biztosítására” – véli a szakember.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!